Választási Program I. rész - Nemzeti Honvédő Párt
•
by Magyar Honved
Tisztelt honfitársaim!
A Nemzeti Honvédő Párt fejlődésének újabb bizonyítékát láthatjátok ennek az újságnak a képében. A tájékoztatás fejlesztésének érdekében úgy döntöttünk hivatalos lapot indítunk, melyben a jövőben minden fontos információ elérhető lesz a pártról, a tervekről, eseménykeről. Első cikkünkben a legaktuálisabb történés kerül a középpontba.
Választási program - Nemzeti Honvédő Párt
Február 25.-én ismét választások lesznek Magyarországon, ezúttal képviselőket választunk meg, akik egy hónapig töltik majd be tisztségüket. A Nemzeti Honvédő Párt minden képviselőjelöltje egységes programmal indul, amit közösen dolgoztunk ki, és amit megválasztásuk esetén a képviselőink igyekszenek majd maradéktalanul véghez vinni.
Elsőnek, pártunk nevéhez híven, a hadseregről lesz szó. A tervezet pártunk egyik kiváló tagjának, kl_laci-nak munkáját dicséri. Íme:
Üdvözlök mindenkit!
A Nemzeti Honvédő Párt katonapolitikai és nemzetbiztonsági irányelveit szeretném veletek ismertetni.
Ilyen már volt régebben is (http://www.erepublik.com/en/article/javaslatok-az-orsz-ggy-l-sben-k-z-rdek-k-zlem-ny-708668/1/20), de akkor nem aratott sikert, országunk lakói nem érezték fontosnak. Ennek ellenére tovább dolgoztunk, és továbbfejlesztettük ezt a rendszert, részben az akkori kritikák, részben az azóta bekövetkezett csaták tanulságai alapján.
A tények:
Az elmúlt hónapok háborúi megmutatták haderőnk (és más országok haderejének) erősségeit és gyengeségeit egyaránt. Ezt ugyan sokan sokféleképpen látják, azonban mindenkinek tapasztalnia kellett azt, hogy seregünk erős. Leszögezhetjük, hogy minden eddigi csatában, ahol nem egy bug döntött, mindig a győzelem esélyével léptünk fel. Elég csupán a Szegedért vívott csatára gondolni, amit már az újak is láttak. És itt lehetett látni azt is, hogy ennek ellenére valami hiányzik. Mégpedig a siker. Az új háborús rendszerben Fehérvár visszafoglalásán kívül nincs semmi sikerélményünk. Ezen pedig változtatni kell.
Egy kérdés:
Sokakban felmerülhet, hogy miért ragaszkodunk ilyen makacsul a hadsereg kérdéséhez. Erre két idézettel válaszolnék:
'A diplomácia fegyverek nélkül olyan, mint a zene hangszerek nélkül!' / Nagy Frigyes
'A háború a politika folytatása egyéb eszközökkel.' / Carl von Clausewitz
Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy politikai eszköztárunkból hiba lenne a hadsereget, mint mindent eldöntő végső érvet kihagyni. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy egyik ország sem fog rohanni, hogy kívánságainkat teljesítse, főleg, ha az ellentétes az érdekeikkel. És ugyan a külpolitikai játszmákban nem mozgok otthonosan, de a "hadseregünk nagyon erős, kis híján elfoglalta Szegedet és majdnem megvédte Győrt is" kitétel aligha jelenthet tárgyalási alapot.
A probléma röviden:
A hadseregünk nem elég erős a céljaink eléréséhez. Pakisztán kis túlzással háromszáz emberrel elfoglalta fél Ázsiát, minket Szeged alól zavartak vissza, pedig gyanúm szerint sokszor annyian voltunk. Ezért meggyőződésem, hogy a népességrobbanással bekövetkező puszta számbeli növekedés sem lesz garancia a sikerre.
Megoldási lehetőség:
Az előző javaslatunk egyik vádja az volt, hogy túlszervezett. Azóta kiderült, ha megvalósul, inkább alulszervezett lett volna. Ugyanis: minden eddigi kormányban volt egy hadügyminiszter, akinek irányítania kellett volna az összes harcost - egyedül. Szövetségesekkel együtt ez alkalmanként 1000 embernél is többet jelent - és ezt kellett volna egyetlen embernek irányítania. Ez pedig képtelenség. Ráadásul nem zárható ki, hogy hamarosan 1000-1500 aktív magyar katonával számolhatunk. Ennyi ember irányításához pedig legalább 100-150 ember kell! Ennyi embert nem lehet egy választásnál lecserélni, sőt, egyáltalán ennyi embert nyilvántartani is akkora munka, hogy egyetlen miniszter erre képtelen. Nyilvánvaló: többszintű utasítási rendszert kell kiépíteni.
Ez nagy munka, és kevés ember merne belevágni - pedig minden eszköz adott hozzá!
A hadsereget tehát így képzelem el:
Hadügyminiszter/Védelmi miniszter/egyéb megnevezés
Feladata az ami eddig, és amit egy klasszikus hadügyminiszternek csinálnia kell. Tudatosítania kell a kormánnyal, hogy van hadsereg, és annak vannak feladatai - sőt, a kormánynak is vannak feladatai a hadsereggel szemben. Nem történhet meg még egyszer az, hogy hirtelen, minden előzmény és értesítés nélkül csöppenünk egy háborúba, mint a Quicksilver-béketerv meghiúsulásakor!
Vezérkar
3-5 magas rangú katona. Feladat gyakorlatilag a hadsereg irányítása. Az, hogy többen vannak, biztosítja, hogy folyamatosan aktív legyen. Ismernie kell az összes magasabbegység parancsnokát, és a parancsnokon keresztül a harcértékét.
Magasabbegységek és
Alegységek
Alulról kell/lehet megkezdeni a szervezésüket. Önkéntes baráti társaságok, ismeretségi körök állhatnak össze, akik aztán jelzik a Vezérkarnak, ami vagy beosztja őket egy csapatba alegységnek (ha kevesen vannak), vagy egy új magasabbegységet állít ki belőlük. A parancsnok mindig a rangidős, amit a csapaton belül tisztáznak, csak a végeredményt kell ismernie a Vezérkarnak. A csapatok saját maguk választanak nevet, de ezt jóváhagyásra kell küldeni (szintén a Vezérkarhoz), elkerülendő az azonos nevű csapatok meglétét. Adott esetben így létrejöhet az egyik humoros cikkben megjelent "Mary Poppins Halálbrigád" vagy "13. Matuska Szilveszter szabotőrzászlóalj".
Az elit megmarad a maga formájában, egy kiemelten finanszírozott magasabbegység lesz.
A magasabbegység parancsnokának ismernie kell az alegységek parancsnokait, és miként a Vezérkarnak fölötte, úgy neki is parancsadási joga van az alegységek fölött.
Előnyök:
A hadsereg készültségi szintjét, mozgósítási lehetőségét, és egyáltalán erejét nem befolyásolja semmilyen politikai esemény. Gondolok a következőkre: a magyar-román harcok kiújulásakor a kormány tájékoztatási politikája csődöt mondott, nem voltak pontos információk, hogy mit csináljunk. Az általunk javasolt hadszervezés esetén ellenben a parancsnokától mindenki értesülne a teendőkről. Ennek természetesen egyik alapfeltétele, hogy a parancsnokok - alárendeltek valamilyen fórumon (akár IRL) kapcsolatban álljanak egymással. De említhetném Adam Zahovay elnök úr első ciklusát is, amikor a kormányszervezés és az irányítás átadás-átvétel kellős közepén (ha jól emlékszem elnökválasztás után 1-2 nappal) újultak ki az ellenségeskedések.
Megjegyzések:
Célszerű lenne felújítani a régen volt kitüntetések hagyományát, akár állami szinten is elismerésben részesíteni a kiválóan teljesített magyar katonákat, vagy akár a külföldieket is, amelyet az adott célországban a nagykövetek segítségével reklámozni lehetne, és amelynek presztízsnövelő hatása lenne.
Egyéb felhasználási lehetőségek:
Sajnos egyre többször hallani puccsokról. A hadsereget a puccsisták ellen is be kell vetni! Moving ticketbe kerül, mégpedig sokba, de szövetségeseket és jóindulatot nyerhetünk egy, a világsajtóban megjelenő cikkel, amit egy idegen ország miniszterelnöke ír arról, hogy a magyar csapatok siettek hozzá szavazni, elkerülve így az ország megszállását és kirablását. Ráadásul ez még itthon is megtörténhet...
kl_laci, őrmester, NHP
Pártunk választási programjának további elemeit is hamarosan közölni fogjuk. Fizessen elő ön is a Nemzeti Honvédő Párt hivatalos lapjára!
Facebook
Twitter
Discord
Comments
A cikket még az itteni TO-kísérletek előtt írtam. Sajnos, későn került ki...
Akik a háborút a politika folytatásának képzelték, azok eddig még mindig elbuktak.
Ettől függetlenül az országnak tényleg szüksége lenne egy jól szervezett és irányított hadseregre, ami alkalomadtán képes megtámogatni a diplomáciai erőfeszítéseket.
Az országban lehet, hogy lesz 1500 ember, aki harcol, ha kell, de nem lehet 1500 katona. Akkor összeomlik a gazdaság.
(Katona az, aki parancsra ugrik, és ha kell a világ másik végébe költözik harcolni. Ezért ellátást és fizetséget kap.)
"Az országban lehet, hogy lesz 1500 ember, aki harcol, ha kell, de nem lehet 1500 katona. Akkor összeomlik a gazdaság.
(Katona az, aki parancsra ugrik, és ha kell a világ másik végébe költözik harcolni. Ezért ellátást és fizetséget kap.)"
Nem feltétlenül. A cikkben szerepel egy link, ami az előző javaslatot mutatja be, amiben pl. szerepel, hogy a hadsereg nem csak azokból áll, akik költöznek és erősek. Olvasd el, ha még nem tetted meg!
Elric, mondj egy példát!
Eddig legfeljebb azok buktak, akik a politika helyett háborúztak, nem azok, akik a politika mellett.
"a háború a politika folytatása más eszközökkel"
Ez az elv azt mondja, hogy a diplomáciai próbálkozásoknak vége, a fegyvereké a szó. Cél a totális, mindenre kiterjedő háború, és az ellenség teljes megsemmisítése. Clausewitz elmélete legalábbis ez. Következményeiben pedig lásd az első világháborút.
Akik sikeres birodalmat építettek, azok mindig a diplomáciai próbálkozásaikat támasztották alá a hadseregük erejével. Tehát tárgyaltak, és ha kellett, odacsaptak. Aztán folytatták a tárgyalásokat.
@BB: olvastam, de csak attól a hadseregtől lehet elvárni, hogy eredményesen harcoljon, akit megfizetnek ezért.
A műkedvelők, akik nem érnek rá harcolni, mert ha megteszik, éhenhalnak, területvédelemre alkalmasak esetleg. De mivel nem kapnak ellátást, csak addig harcolnak, amíg a lelkesedésük kitart.
Természetes jól jönnek az ilyen segédcsapatok, de ilyenekre nem lehet olyan hadsereget alapozni, ami azonnal és hatékonyan képes segíteni a szövetségeseinknek.
Így van. És ez az idézet pont ezt mondja. Hogy a háború csak egy eszköz, ami csak speciális esetben szabad használni. De akkor viszont muszáj...
Clausewitz elmélete viszont pont az ellenkezőjét mondja: azt állítja, hogy a háborúnak - ha már egyszer kitört - mindent alá kell rendelni, hogy minél gyorsabban és fájdalommentesebben érjen véget.
Az első világháború pedig azért volt olyan amilyen, mert nem hallgattak Clausewitzre.
A műkedvelőknek szerintem elég nagy fizetség, hogy megy fel a welnessük, és nem kell drága kaját meg giftet venniük.
A szövetségesek meg így jártak, nem nekünk kell magunkat alárendelnünk nekik.
@kl_laci: ebben eltér a véleményünk. Akkortájt az összes európai ország hadvezetése maximálisan magáévá tette Clausewitz elméletét, mindent a háborúnak rendeltek alá. Minden hónapban volt minden résztvevő fél részéről egy döntőnek nevezett végső támadás. Az áldozatok is azért voltak olyan óriásiak, mert tényleg hittek abban, hogy lehetséges a döntő győzelmet gyorsan kivívni.
Az eredmény pedig egy egészséges döntetlen lett.
Bár szerintem a IRL hadtörténeti vita némiképp offtopic egy eRepublikos választási anyagnál.
@kl_laci: a műkedvelők védekező háborúra jók, ott is korlátozottan.
"A szövetségesek meg így jártak, nem nekünk kell magunkat alárendelnünk nekik."
eMagyarország jelenleg már nagyhatalom, ez pedig hatalmas lehetőségeket rejt. De csak akkor, ha megvédjük szövetségeseinket. (Nem alárendeljük magunkat nekik, hanem megvédjük őket. Ez azért különbség.)
Hát, ha receptek meg viccek vannak, akkor a hadtörténelem is belefér. Pláne, hogy a gazdasági részen keresztül még bizonyos szintig kapcsolódik is a játékhoz.
@Elric: a műkedvelők védekező háborúra jók, ott is korlátozottan.
Így van. Nem is akarja senki őket kivinni Indonéziába. De perpillanat védekező háborúban állunk eRománia ellen.
És mindaddig, amíg két régiós nagyhatalom vagyunk, a szövetségeseink hódítási terveinek támogatása igenis sokadrangú kérdés.
@kl_laci: a műkedvelők legnagyobb hibája, hogy nincs pénzük fegyverre.
Az én problémám az 1500 fős hadsereggel az, hogy csalódást fog okozni. Egy 300 fős (vagy amennyit az ország el bír tartani) jól felszerelt hadsereg, és egy 1200 fős tartalék/segédcsapat/polgárőrség/vagy akarmi működőképesebb.
Ez nem csak játék a szavakkal, mert ha azt hisszük, hogy van 1500 katonánk, aztán közben ötvenen jönnek háborúzni, az bizony csalódást fog okozni.
És igen, a tartalékot érdemes megszervezni, hogy viszonylag könnyen mozgósítható legyen. Ez például erőssége a programnak. Csak megint itt jön be a műkedvelő sereg: ha elunják a katonásdit, mert céget alapítottak, mert elutaztak új-zélandra birkát tenyészteni, nem lesznek könnyen mozgósíthatóak.
Nah, akkor a tisztázás végett:
Igen, a hadsereg valóban nagy.
Igen, ugyanazon szisztéma szerint van szervezve.
Nem, a csapatok nem ugyanolyan erősségűek.
Nem, nem ugyanaz a feladatuk. Vannak mozgó, fegyverrel, gifttel ellátott csapatok, és vannak területvédelemre használható milíciák.
Igen, mindkétfajat csapat mozgósítását akrjuk megszervezni, mivel ez alapvetően nem különbözik.
Nem, nem fogjuk hinni, hogy 1500 katonánk van. Pontosan tudni fogjuk, hogy mennyi, és milyen erős. Ennek fényében pedig pontosan lehet tervezni.
Nem, senki nem fogja elunni a katonásdit, amíg ez anyagilag megéri neki. És megéri, mert ha nem vesz fegyvert költenie nem kell, viszont ingyen növeli a welnesst, ráadásul xpt is ad.
Legyen igazad. Ha tényleg nem esel majd abba a hibába, hogy elhiszed, hogy van 1500 bevethető katonád, akkor teljesen rendben van a dolog.
A harcolás nem abból áll, hogy este, amikor géphez ülök, akkor ha harcot jelez, akkor fight-olok is egy kört?
Ehhez egy többszáz fős tiszti állományt megszervezni..
A "csatakergető" "tankokat" én túlzásnak érzem. Eleve a wellnesspack-okat is.
Mi kell ide? Egy sima kis q1céges állás, napi q1kaját eszel, esetleg egy ház is segít magasaban tartani a well-t, pár naponta meg tudsz venni egy q1fegyvert, s mondjuk kéthetente 1 alkalommal képes vagy 5+5=10-es ütéssorozatot (q1fegyverrel) leadni. (0 wellnesspack, sőt 0 gift (a harcnál). 0 állami támogatás)
Edzeni edzettél (majdnem) minden nap, tehát erő az van. Rang is előbb-utóbb lesz (ha nem is rapid, "gyorsérlelt" módon).
@Tvta Ebel: ez csak akkor van így, ha a harcot önmagáért űzöd. Ha konkrét célod van vele, pl. egy terület védelme, másik elfoglalása, az ország nagyhatalmi státuszának megalapozása, stb, akkor viszont szervezetten kell harcolni, mert különben alulmaradunk azokkal szemben, akik így tesznek.