Köszöntő + tanulmány a többszintű emagyar bankrendszerről 1/3
•
by Meteoric
Üdvözlök minden kedves Olvasót 🙂
Újságom hasábjain többnyire gazdasági témákkal szeretnék foglalkozni, és főleg elméleti szinten, bár biztos lesz néhány más témájú cikk. Mindenkit előre figyelmeztetek, a cikkek HOSSZÚAK lesznek (mint pl. a mai 😃
).
Mivel mai témánk tényleg NAGYON hosszú, nem is húznám az időt. A tanulmányom első 2 része szervesen összefügg, ezért ma meg fog jelenni, a harmadik rész pedig holnap várható. Remélem cikkeim hasznosak lesznek 🙂
Hát kezdjük is:
Többszintű eMagyar bankrendszer
Ismét üdvözlök mindenkit aki eljutott idáig. Jelen cikksorozat témája a többszintű eMagyar bankrendszer lehetséges felépítése, az eMNB ezzel kapcsolatos feladatai, a Kereskedelmi Bankok működése, a hitelezés beindításának lehetséges hatásai, valamint a hitelelbírálási folyamat alapjai, az ahhoz szükséges „iratok” és statisztikák. Mivel a téma elég hosszú még akkor is, ha csak az „alapelveket” igyekszem lefektetni (tehát az itt szereplő adatok többsége PÉLDA, és a pontos szabályozás sincs kidolgozva), a teljes cikk több részben fog megjelenni. Remélem építő jellegű vita fog kialakulni a kommentek között. Vágjunk is hát bele:
Mint köztudott, jelenleg a eMNB (továbbiakban MN😎
csak névlegesen működik bankként, jórészt csak tárolja a benne lévő összegeket, és vissza nem térítendő támogatásokat nyújt.
Ezen támogatásokkal azonban vagy egy kis probléma: Megkérdőjelezhető ki kap, miért, és más miért nem. Ez működhetett addig míg a magyar egy kis közösség volt és ismerték egymást az emberek, ám ahogy nő a lakosság száma, egyre inkább kétségessé válik.
A másik probléma a támogatásokkal, hogy a támogatott cégeket hatalmas versenyelőnyhöz juttatják. Mivel a kapott támogatást nem kell visszafizetniük, pl. lejjebb nyomhatják az áraikat megfojtva ezzel versenytársaikat, gyorsabban fejlődhetnek stb.
A minap jelent meg egy érdekes hirdetés, ahol a kommentek között meglepően sok jó ötletet lehetett találni. http://www.erepublik.com/en/article/hitelt-de-honnan-hungarian-bank--777351/1/all
Jelen írásomban ezeket szeretném összegezni, és egy rendszert felvázolni, hogyan is működhetne az MNB igazi bankként, és ennek milyen hatása lenne a hitelezés beindulása úgy közvetlenül, mint közvetve eMagyarország gazdaságára.
Először is nézzük meg alapvetően hogyan működik a hitelezés a nagy vonalakban:
Van ugyebár egy központi bankunk, ami egyrészt támogatásokat, de főleg hiteleket ad. Kiknek? Stratégiailag fontos nagyvállalatoknak, valamint bankoknak. Miből? Egyrészt persze az adókból, másrészt a különböző állampapírokkal történő kereskedésből és egyéb befektetésekből.
Ezek a hitelek nagyobb összegűek, viszont általában alacsony kamatúak (a kereskedelmi bankok kamataihoz viszonyítva mindenképpen).
Milyen hatása van a hiteleknek? Hát persze, gazdaságélénkítő.
Hogyan működhetne ez eMagyarországon? Van ugyebár egy MNB-nk, benne X összeggel. Vannak továbbá termelő cégeink, és nem meglepő módón vannak bankjaink is. Ezek legfőbb problémája jelenleg a tőkehiány.
Hogyan pezsdíthetné fel a gazdaságot az MNB? Hitelekkel.
Kinek adjon hitelt az MNB? Mindenképpen már jó ideje sikeresen működő NAGY vállalkozásoknak, fejlesztésre/külföldi terjeszkedésre, valamint a Kereskedelmi Bankoknak (továbbiakban K😎
.
Mi alapján bírálja el a MNB kinek érdemes hitelt adni (vagyis hogyan derül ki, ki képes a felvett hitelt visszafizetni)? Erre a megoldás az Üzleti Terv bekérése. Biztos vagyok benne, jelenleg kevés vállakozás rendelkezik ilyennel, bár valószínűleg mindenkinek megvannak a maga tervei a jövőre nézve. Ezt kellene elküldeni az MNB-nek, és ez kerülne elbírálásra, úgy a cégeknél mint a KB-knál. Üdvözlendő az eKSH megalakulása, ennek elemzéseire is érdemes lesz támaszkodni a hitel elbírálásánál.
Mi alapján bírálja el a MNB kinek érdemes hitelt adni (vagyis hogyan derül ki, ki képes a felvett hitelt visszafizetni)? Erre a megoldás az Üzleti Terv bekérése. Biztos vagyok benne, jelenleg kevés vállakozás rendelkezik ilyennel, bár valószínűleg mindenkinek megvannak a maga tervei a jövőre nézve. Ezt kellene elküldeni az MNB-nek, és ez kerülne elbírálásra, úgy a cégeknél mint a KB-knál. Üdvözlendő az eKSH megalakulása, ennek elemzéseire is érdemes lesz támaszkodni a hitel elbírálásánál.
Folyt. köv.
Facebook
Twitter
Discord
Comments
Ezzel a többszintű bankrendszerrel több probléma is van.
Egyrészt sokkal bonyolultabb, mint maga a játék. Elméletben létre lehet hozni, vannak is olyanok, akik már foglalkoznak bank dolgokkal, de hogy egy ekkora szervezetet épüljön ki, az nagyon kockázatos. Nehéz lenne követni a pénzmozgásokat (bár nem lenne lehetetlen), bárhol eltűnhetne a pénz, mert olyan pénzmozgások lehetségesek a játékbn, amik követhetetlenné teszik a pénz útját, nem hiszem, hogy az eMNB felvállalná ezt a kockázatot, meg a játékban szerintem ez nem is feladata.
A másik gond, hogy nincsenek olyan nagy megtakarítások a játékban, mert nincs is nagyon értelme. Csak a harc a lényeg igazából, ha fegyverre költi az ember a pénzét, akkor cselekszik a legjobban és igazából ez még fontosabb is, minthogy az emberek zsebe tele legyen pénzzel, mert ezzel növekszik a katonai erő és az ütéserősség is, tehát ez a legjobb befektetés.
Korábban az emberek RT-ket alapítottak, létrejött egy rakat új cég, és most arról hallani, hogy szinte minden szektorban valamilyen baj van. Egyre kisebb acégek profitja, sok a bedőlt cég, sokkal nehezebb egy banknak is eldöntenie, kinek hitelezzen. Az üzleti terv nagyon jól hangzik, de nem garancia a pénz eltűnésére, ráadásul ki garantálja, hogy nem tűnik el a pénz a monetary útvesztőjében?
Egyébként a felvetés nagyon érdekes, kíváncsi vagyok, hogy valaki ki tudja-e ezt építeni hatékonyra. Sok idő-, és energiabefektetést igényel a dolog, az biztos.
Nordberg
Az eMNB-nek nem szabad semmi esetre sem kockáztatnia az országunk pénzét! Pláne nem hiteleket adnia... ami a leg kockázatosabb vállalkozás lenne.
Én sem foglalkozom hitelezéssel. Ha lenne rá igény akkor meg csak olyan feltételek mellett tenném meg, ami nem feltétlen jó annak aki felveszi a hitelt.
Betenni sem akarják nagyon a pénzüket. eddig 1 érdeklődő volt. Válaszoltam a levelére, de utána már ő sem írt vissza.
Én is gondolkozom egy saját rendszer kialakításán, de még működőre nem akadtam. Mert a hitelek visszafizetését senki sem tudja garantálni. A nagy kockázat mellett meg csak nagyon nagy kamattal érné meg. Az meg nem jó senkinek.
Érdekes ötlet, tényleg szép munka lenne ezt mind kiépíteni. Viszont az is teljes mértékben igaz, hogy ahhoz, hogy a vállalkozás profitáló legyen, ahhoz bele kell építeni a kamatba a lelépő ügyfelek egész magas kockázatát. Sőt én még azt is el tudom képzelni, hogy a jó kis magyar mentalitás végett buknád az összes befektetett tőkédet 😛
Először is köszönöm a kommenteket, meg a fáradságot hogy végigolvastátok 🙂
Ironworks: Igazad van, nem egyszerű a dolog, ellenben érdekes 😉 És már csak ez szerintem jelentősen növeli a játékélményt azoknak akik ezzel foglakozni szeretnének.
A megtakarításoknak én pl. látom értelmét. A megtakarítás befektetés, mint ilyen, HA JÓ akkor hasznot hoz. Ügyes befektetésekkellehet jutni oda, hogy pl. semmit nem dolgozol, mégis van pénzed napi 5 q1 fegyverre. Ami azért nem egy rossz dolog.
Minden szektorban baj van helyett azt mondanám, minden szektorban van baj. Mindig van aki sír, közben meg vannak cégek akik napi 3+ arany hasznot termelnek. Hogy is van ez? Esetleg nem jól vezeti a cégét az adott emberke? 😉
Armande Xavier: így van, a lakossági hitel elég értelmetlen, hiteleknél a fő "célnak" én is a vállalati szektor finanszírozását látom. NEM cégalapítást, inkább fejlesztést, külföldi cégek létrehozását, stb.
Államháztartás számára folyósított hiteleket nem tartom jó ötletnek én sem, könnyen csúnya vége lehet.
Forintos Bank: az hogy a hitel jó e annak aki felveszi, azt az adott személynek kell eldöntenie. A bank nem jótékonysági alapítvány, a hitelt kérőnek fel kell mérnie megfelelnek e neki a feltételek.
Josi: a tőke elbukása sajnos mindig jelen van. Lásd bebukó Rt-k. Holnapi cikkemben külön kitérek rá miért érdemesebb valakinek egy bankba betennie a pénzét akár kisebb kamatra mint Rt-be 😉