Egy csendes árulás

Day 551, 11:16 Published in Hungary Spain by Armande Xavier

Természetesen ez a téma.

Hogy miért adták be, nem tudni világosan egyelőre. Egyesek szerint arra számítunk, hogy a románok esetleg megszerezhetnék a holnapi választásokon a kongresszusi helyek 67%át, és így képesek lennének impeachelni az elnököt, ezt kivédendő most elhasználjuk a hetente egyszer beadható impeachet. Ez a magyarázat teljesen nevetséges, eddig egyetlen egy román jelöltről nem tudunk, a jelölési időszak lezárulta után... Továbbá nyilvánvalóan a románoknak különösebben nem számítana, hogy Fehérló vagy Huba vezeti az országot.

Az impeachet Kinizsi Zoltán adta be. Próbálom elérni, sajnos eddig nem sikerült megismerni álláspontját a kérdésben. Humoros tény, hogy Zoltánt 3 darab szavazattal választották meg képviselőnek, Fehérló pedig 1633 szavazattal lett elnök, kevésbé humoros viszont, hogy a Dávid pont a demokrácia és a nép nevében óhajtja impeachelni Góliátot.

Azonban nem ez az, ami igazán számít. Impeacheket bárki beadhat, aki bekerül a kongresszusba, ami azért nem lehetetlen feladat. Az igazán felháborító az, hogy a cikk írásának pillanatában a javaslat mellett 11 szavazat van, 11 ellenében. E-Magyarország kongresszusának 50%-a le akarja váltani Fehérlót.

Fel kell tenni a kérdést: ha a kongresszus elvben a magyar lakosságot képviseli, valóban le akarja váltani fél e-Magyarország az elnököt?

A Románia elleni háborút kvázi megnyerése után... A high iron régió megszerzése után... A számtalan hadi siker után valóban van valaki, aki őszintén ki tudja jelenteni, hogy véleménye szerint az ország lakosságának többsége nem akarja Fehérlót elnökként látni? Nem lehet pontosan felmérni az elnök pillanatnyi támogatottságát, de figyelembe véve azt, hogy ebben a játékban mennyire meghatározza a katonai siker vagy kudarc egy elnök népszerűségét, illetve áttekintve a Fehérló ellen felhozott kifogásokat, egyértelműnek tűnik, hogy a magyar lakosság többsége az elnök mellett van. Kérem, mindenképpen jelezze kommentben az, aki ezzel nem ért egyet.

Az elnök impeachelése a legnagyobb fokú bizalmatlanság esetén történik meg a játékban, akkor, ha az országban jelentős, radikális elégedetlenség tapasztalható az elnökkel szemben. Három hónapja az USA-ban impeachelték Uncle Sam-et, 31-10 arányban fogadták el a javaslatot. Uncle Sam bűne: sikkasztott, komoly összegeket. Egy hónapja Indonéziában Don Agungot impeachelték, bűne: megválasztása után 2 hétig konkrétan nem csinált semmit. Megúszta az impeachet viszont Nagy-Britanniában az SaraDroz 17-16 igen/nem szavazat mellett, akinek országlása alatt az e😜énzügyminiszterük bohózatba illő módon túszul ejtette az államkasszát, továbbá Anglia a rosszul megkötött ír MPP miatt egy ideig háborúba került az összes Atlantis-os szövetségesével... Ezek tükrében kérdezem az igennel szavazó képviselőket (ha valamelyikük fel meri vállalni, hogyan szavazott...): mi Fehérló nagy bűne?

Nos, itt a válasz: az elnök a kongresszus lelkivilágába tiport. A kongresszus túlértékeli saját jelentőségét, és fáj neki, hogy kevés a beleszólásuk a kormányzás lényegibb pontjaiba. Az utóbbi időben olyan ötletek is felröppentek, hogy a kongresszus szavazhasson a katonai stratégiáról... A sértődött képviselők kiterjesztik csalódottságukat az egész országra, holott látható, hogy az általuk elvben képviselt lakosság többsége nem elégedetlen.

Az eRepublik választási mechanizmusa miatt az elnök legitimációja jóval nagyobb, mint a kongresszusé. Az elnököt a lehető legdemokratikusabb módon, közvetlenül választják a szavazók, míg a kongresszusba bonyolult – és értelmetlen – régiónkénti választás alapján jutnak be a képviselők. A választási rendszer aránytalanságait jól mutatja, hogy az egy hónappal ezelőtti választáson az egyik párt az összes leadott szavazat 6,6%-ával a kongresszusi helyek 17,5%-át megszerezte, önmagában abszudnak tartom, hogy 150 szavazat megszerzésével jelenleg már 19%-os súllyal szavazhatnak az impeachről.

Az utóbbi időszakban több hangadó politikai szereplő kifejtette, hogy véleménye szerint a kongresszus a demokrácia érvényesítésének színtere, feljebb helyezve a kongresszus legitimációját az elnöki pozíciónál. Azt javaslom, felejtsük el ezt. A kongresszus legyen tisztában saját jelentőségével és korlátaival, segítse a kormány munkáját, döntsön a citizen fee-ről, adókról, de ne árulja el sértődöttségből országunkat.