Join the new world

Az Cégekrül

Első rész

Részletekben fogom közölni a cikket, különben mindenki megpüsztülne, nem csak nekem kellene - kedves kitöltőim az utolsó, vicces kérdésemre az elvárthoz hasonló válaszarányt mutattak fel, ezúttal is köszönöm mind a 116 kitöltőnek a kattintgatást. Mondjuk ebben a játékban ez a pár plusz katt már nem is számít.

Tartalomjegyzékkel nyitok, hogy elkerüljük a Too Long: Didn’t Read állapotot - ezt célszerűnek és szükségesnek tartom. Nem lesz rövid, senki sem olvasná el, ha kapásból, egyben meglátná. Remélem, lesz olyan ember, aki végigolvassa a várhatóan 3 részt.

Amúgy az álláspontom továbbra is az, hogy erről a játékról, de legalábbis a valós dolgokkal való összevetéséről egy komplett szakdolgozat megírható lenne, és még nagyon nem vetettem el, hogy jövőre erről fogok írni. Mondják mindig, hogy olyanról kell szakdolgozni, ami érdekel... hát tessék. Ha annak nem is állná meg a helyét, egy TDK-dolgozattá ezt a cikket véleményem szerint a későbbiekben simán ki tudnám bővíteni, az alap terjedelme most szerintem a 10 oldalt verni fogja tisztán, ehhez jönnek a grafikonok.

Kis ízelítő, mikről lehetne még írni, esetleg mik merülnek majd fel a későbbiekben ezen újság „hasábjain”:
Tegnap Bertrand-versenyeztem az angolok vaspiacán a magasabb határköltségű arcokkal. Vagyis a gyakorlatilag kapacitáskorlát nélküli termeléssel simán megvertem őket. És ez csak 1 példa volt, a gazdasági modul elég szerteágazó, van árupiac, tőkepiac, munkaerőpiac, minden; nyitott gazdaságok, akár zárt gazdaságok, nemzetközi kereskedelem, importvámok, nagyon fontos minimálbérezési problematika stb. (van még pár, de hát mindent nem szabad leírni)

De ez most mellékvágány, egyelőre nem kell ennyire széles spektrumon gondolkozni, csak a magyar cégek helyzetét kell bemutatni. Kérdésenként a válaszadók száma eltér, emiatt ugyanaz a számú válaszadó nyilvánvalóan más százalékértéket jelenthet, ezen nem kell fennakadni.

Nagyon száraz lehet egyeseknek, a végigolvasást nem is feltétlenül várom el (más viszont jól esne *kacsintós smiley😉, ezért álljon itt a hangzatos címekkel ellátott tartalomjegyzék:

Let’s Roll.

Tartalomjegyzék:

1. Általánosságok a kérdőívről, a statisztikai hitelességről és az amatőr kérdőívezési hibáimról
2. A kitöltők szintjének eloszlása
3. A cégbirtoklók aránya
4. Day 1150: Before and After
5. Egy nyerészkedési lehetőség
6. A változások hatásai a játékosok fejlődésgrafikonjára (API-adatok)
7. Hadászati hatás
8. Milyen cégeket szeret az e-magyar
9. Általában hány céggel rendelkezünk (valamennyire hiteles típusonkénti adatokkal)
10. Az önellátás kérdése
11. Vélemények és változtatási javaslatok az új rendszerrel kapcsolatban
12. A cégalapítás mennyire jár vajon goldvásárlással? Hajlandó-e a magyar pénzt költeni a játékra? (Tudjuk, hogy a román bizony igen…)
13. Mennyire segítőkész a magyar – alternatívaképp: mennyire kellene megpüsztülnöm xD



Kezdésnek kapásból leszögezném, nagyon nem vagyok tévedhetetlen, ha levonok bármilyen téves következtetést, elvárom, hogy érvekkel alátámasztva kijavításra kerüljön kommentben.

Megjegyzendő ezenkívül a következő: életem első online kérdőívét készítettem, a kötelezően kitöltendő dolgok csillagozása és egy válaszlehetőség kihagyása sokat torzít a képen - konkrétan sokáig nem volt a pollban a ’van-e céged’ kérdésnél ’nincs cégem’ – de ez a hiba egy későbbi kérdésnél orvosolta önmagát (amikor beírták, konkrétan hány céggel rendelkeznek)

Emiatt a cikk olvasása a következő gondolati háttérrel ajánlott csak: ez az úgymond elemzés nem a magyar lakosság helyzetét mutatja a cégbirtoklás terén, elsősorban inkább a cégesek közti különbségekre tud rámutatni – és ezt a maga 116 kitöltőjével (amire a szavazatok érkezésekor cirka 84 napos játékosként büszke vagyok; különösen a momentumra, amikor csopperben Athompson allozott , és 3-szor betette a linkem… majdnem sírtam az örömtől *just kiddin😉, véleményem szerint viszonylag megbízhatóan teszi. Elég szigorú hipotézisvizsgálat tudná csak szerintem megdönteni az adatok hitelességét (hallottam olyat, hogy 50 felett már sokat nem változnak érdemben a válaszok) – ennek ellenére azért mindent nem kell kőbe vésettnek tekinteni, de ez a mintanagyság konkrétan nagyobb annál, amit a nagy közvéleménykutatók akár az országos következtetésekre használnak egyes esetekben, tehát bőségesen megállja a helyét.

Kezdjük azzal, hogy miért mondom azt, hogy mégsem mutatja jól a teljes lakosság helyzetét: az eredmény borzalmasan torz abból a szempontból, hogy mindössze a kitöltők 2%-a, ennél a kérdésnél pontosan két ember volt az, aki a nincs cégem válaszlehetőségre kattintott – ez köszönhető annak, hogy egyrészt elszúrtam, nem végig volt benne ez az opció, másrészt pedig olvasóim nagy része aktív seregtag, többségében nem is túl picik. Jobb mintavételi eljárást viszont ebben a játékban nem tudsz elérni, a valóságban is küzd még a GFK és a Szonda Ipsos is a problémával.

Az előzetes, általános dolgok után rátérhetünk a konkrét témákra, szépen, szisztematikusan végighaladok a kérdéseken, közzéteszem az adatokat, valamint próbálok valami okosat, valami statisztikait is hozzátenni (ez lehet, hogy csak álokosság lesz néhány esetben, de ha benyomok valami olyat, amit páran nem értenek, az már sokkal menőbbnek tüntet fel xD). Ha meg fail, amit mondok, ahogy írtam, tessék javítani, elfogadom a jogos kritikát.

Viszonylag kis számmal képviseltetik magukat a válaszadók között azok a cégesek, akik csak kaptak vezetésre egy céget, sajáttal nem rendelkeznek, mértéke 7%, azaz 8 fő – ennek magyarázatát abban látom, hogy túlságosan újonc arcokra nem bíz rá egy század sem egy céget. Egyrészt a kockázat nő, a bukás esélye hatalmas, meg nyilván még elég „hírnévre” sem tett szert olyan gyorsan az ember, hogy rábízzanak egy felelősségteljes melót.

Ha pedig nem újonc valaki annyira, és esetleg nem ütötte el folyamatosan minden létező bevételét, akkor már nem csak egy cége van, aminek tulajdonosa a század, vezérigazgatója saját maga, hanem belép ő is a tőkések csoportjába, magántulajdonosként is birtokol céget.

A kitöltők többsége pedig nem újonc, a 116 emberből 112 megadta a kitöltendő boxba a szintjét, közülük a legnagyobb súlyt a 25-ös szintű játékosok képviselték. Ennek magyarázatát abban látom, hogy egy aktív index boomer játékos nagyságrendileg ezen a szinten tarthat pénzes befektetés nélkül, reális játékstílussal – ami nem a kétkatt. Ettől persze pozitív irányba el lehet térni az optimalizált, vagy különösen aktív játékkal, de nem véletlenül használtam a reális szót.
25.89%-ot tesz ki ezen játékosok aránya, darab szerint 29 főt. Őket a 26-os és 24-es szintek követik, 23 illetve 22 fővel, ami szintén egy nagyon magas arány. Ezen 3 szint képviselői adják a sokaság móduszát és mediánját is, ami a 74 fővel (és így 66%-kal) kb. játékosok 2/3-ával nem meglepő - de ez egy nagyon komoly szám.

Mint ismert, egy nagy sokaság eloszlása mindig a normális eloszlást, az e^-x^2 függvényt követi, melynek sűrűségfüggvénye a haranggörbe – egy teljesen klasszikus ábra, a biológiában az állatok környzeti tűrőképessége is ezt követi, és ahogy ott is fontos szempont, itt is meg kell vizsgálni, merre tolódik el a függvény.


Ha megvizsgáljuk a kapott válaszok alapján létrehozott oszlopdiagramot, látható, hogy nagyságrendileg ez is a normális eloszlást követi, sok csúcsponti és aköré törmörülő tagja van a sokaságnak – viszont jelentősen eltolódik a magasabb szintek felé, melynek magyarázata a hihetetlenül gyors kezdeti fejlődés. A válaszadók közül a 10-es szintet képviselők már valószínűleg 14-et vagy akár 15-öt írhatnának be. Ám ez a fejlődés később nehézkessé, lassúvá válik, emiatt a sűrűségfüggvény képéből láthatóan betömörülnek a válaszadók.

Megfigyelhető azonban az is, hogy az eloszlás kétmóduszú, a következő tömörülés 20-as szintnél tapasztalható. Eddig könnyű eljutni, innen viszont 500 xp/lvl, ami lassítja a fejlődést jelentősen.
A 28-as szintű kitöltőnek ezen a szent helyen szeretnék gratulálni, szép teljesítmény – de a 11 db 27-es is dicséretet érdemel mindenképpen (nekem nagy örömet okoz, hogy ennyire régi játékosok is kitöltötték a kérdőívem).


Ez az a pont, ahol a reprezentativitás biztosan csorbul, mert a mintavétel is csal, a közvéleménykutatók rosszul választották meg a mintavételi eljárást – de ki a franc akar ennyire korrekt lenni statisztikailag? Máshogy nem is nagyon lehet.

A kép ez alapján a következő lenne, ahogy feljebb már említettem – a lakosság 2%-ának nincs cége. Aha, érezzük szerintem, hogy ez mennyire nem így van (ennél sokkal többnek nincs), a minta jelentősen torzítja a kapott képet ebben a kérdésben, éppen ezért birtoklás igenjét vagy nemjét most szerintem hanyagoljuk, ennél ehhez egy sokkal átfogóbb kutatási módszer kellene, amit maximum a kormány tudna megoldani – de még az sem, mert vannak elérhetetlen karakterek, akik kétkattolnak, nem reagálnak az üzenetekre, újságot abszolút nem olvasnak (sajnos a valóságra is igaz ez, ami roppantul szomorú), és pont róluk nem könnyű adatot szerezni.

Az aktív játékos viszont figyel mindent, olvasgat, subol (*kacsintós smiley😉, tájékozott… és ahogy az eredményből látszik, nem csak dolgozik és trainel a harc mellett, bizony céget is vezet. Könnyen érthető, miért ilyen kicsi azok száma, akik csak és kizárólag századcéget vezetnek, 8 személy (fake-elést most hagyjuk, nem reális), vagyis 7%. Ez semmiképpen sem mondható soknak, de tényleg könnyen érthető, nem nagyon szokás olyanra bízni céget, aki előtte nem vezetett sajátot (én kivétel voltam, bennem megbíztak a helyi vezetők, köszönöm is utólag). Ha valaki kap egy századcéget, akkor nagy eséllyel van sajátja is, ennyire egyszerű. Az elméletem mutatja a válaszok aránya is, pontosan kétszerennyi válasz érkezett a század és saját is opcióra (ami azt jelenti, hogy elég sok századból voltak válaszadók, de ez a Sereg MédiaMogul Program miatt nem is túlságosan meglepő).

Nem minden bogár rovar azonban, ahogy azt a nagyon bölcs definíció tartja, rengeteg embernek csak saját cég van a kezében, domináló többség, 78% áll így. Kérdés azonban, mennyire rutinosak ezek a cégesek, csak most léptek be ebbe a körbe, vagy most csak növelték a birtokolt és vezetett üzemek számát (ha növelték).

4. Day 1150: Before and After


Mint ismert, eRepublik 1150. napján drasztikus változások érkeztek be a játékba a cégekkel kapcsolatban, onnantól kezdve mindenki annyiszor dolgozhat egy nap során, ahány cége van + egy külsős cégben is melózhat. Utóbbi esetében minden teljesen standard, semmi változás nem történt, azonban a work as manager gomb nem hoz fizetést, ellenben 10 wellnesst levesz a karakteről.

Ez a 10 wellness a termelés költsége egy alapanyagcégnél, tehát egy guru* egy cégben cirka 25 HUF-ot termel meg profitként a jelenlegi piaci árak mellett – a SEMMIBŐL. Ez az a 10 wellness, ami a munka határköltsége, ameddig elméletileg a piac minden további nélkül leáraz, ha úgy adódik a helyzet (elindultunk felé rendesen, de szerencsére nem történt meg). Ha valakinek kellően nagy a tőkéje 8 alapanyagcég birtoklásához, akkor lazán kitermel magának napi 200 HUF-ot a semmiből, mert már eleve profittal számoltam, levonva a kajaköltséget, tehát egy idő után jöhet a következő és a következő cég… a folyamat egy kitartó ember esetében nagyon sokáig elmehet.

Ha valakinek emellé van termelő cége is, a 300 wellnessét minden további nélkül fedezni tudja, és el is láthatja magát fegyverrel minden ütésére. 2 búza, 1 q3 kaja, 2 vas és 1 q3 fegyver már teljesen optimális a napi hatalmas sebzéshez (a q5 fegyvert azért nem sokan engedhetik meg maguknak).

Ez 6 work as manager, szóval mondjuk napi 4000 work skill + a piaci munka. Félelmetes. Épp emiatt a cégvásárlási és cégalapítási kedv day 1150 előtt és után is jelentősen növekedett, mivel könnyen belátható, hogy ebben hatalmas lehetőség van. Csak tőke kell, semmi más.

A válaszadók 83%-ának saját cége is volt az ominózus nap előtt, 3%-uknak csak századcége, 13%-nak pedig nem volt egyáltalán. Ez még így magában annyira nem is meglepő, összevetve azonban a következő kérdéssel, hogy lett-e új cége 1150. nap környékén, már felettébb érdekes a szituáció.

Nézzük ezt a két ábrát:


55 embernek lett új cége, 59-nek nem – ez az 59 ember valószínűleg vagy nagyon szegény, aki nem ismer gazdagokat, akik kölcsönöznének neki, vagy csak nem akart felvenni hitelt, mert ’eladósodni nem jó’ elven gondokozik. Valóan nem jó amúgy, de én azért kértem kölcsönbe 20 goldot, amit szépen lassan vissza is törlesztek – nem nevezem nevén a segítőtmet, hogy ne rohanják le aranyért, de köszönöm neki még egyszer, szépen lassan fizetek, ahogy érkeznek a bónusz aranyak (majdnem treasure mapet írtam), és ahogy halmozódik fel a profit.

Meglepődtem azonban ezen a fenti arányon, arra számítottam, hogy sokkal több embernek lett új cége, mindenki őrült módon lovagolta meg az alkalmat. Ehhez képest azért az arány nem annyira döbbenetes – egy másik kérdés az lehetett volna, hogy hány új céged lett, erre azért nagyon kíváncsi lennék még, mert volt szerintem olyan, aki nagyon bevásárolt, de ezt így utólag már sajnos nem tudom hozzáképzelni a dolgokhoz.

A céghez jutási módokra viszont volt kérdés, ám itt nem lenne értelme egyedül százalékos adatokat közölni, mert csalóka egy picit – ez a kérdés többféle választ is megengedett, és bizony kijött, ami várható volt, a 100% feletti eredmény (tehát egyesek több különböző módon is jutottak új céghez).


Egészen pontosan 119%-ra jön ki a 4 lehetőségre leadott szavazatok lehetőségenkénti százalékának összege, tehát 19% az, ami 2 vagy több válaszból jött be – 3 és 4 szerintem elvethető, a kölcsönbe kaptam valakitől és a használatra kaptam opciók a maguk 3 szavazatával nem túlságosan mérvadóak (tehát az én esetem nem túlságosan népszerű).

Külön érdekes figyelembe venni azt, hogy 50-en válaszoltak itt úgy, hogy vásároltak céget, ami a 90,9%-a az előzően feltett ’lett-e új céged’ kérdés igenjeinek, amiből látszik, hogy alapvetően ez a fajta cégszerzés kedveltebb – nyilván bukik rajta valamennyit az ember, de nem kell egyszerre annyi tőkéhez jutni (mintha ez olyan nehéz lenne, egy pártban vagy században mindig akadnak segítőkész tőkések szerintem).

Ha ehhez hozzávesszük a 20 ember által megjelölt alapítottam opciót, máris 15 pluszban vagyunk ahhoz képest, ahányan azt mondták, alapítottak – nyilvánvaló következtetés, hogy 116-ból 15 ember alapított és vásárolt is céget, tehát nekik minimum kettővel nőtt a naponta elvégezhető munka mennyisége és a vele járó egyéb hozamok.


Na nézzük, hogy lehetett profitra szert tenni egy instabil időszakban…

Oh, nem, ezt majd legközelebb, sajnos ahhoz vissza kell térni a következő alkalommal, amikor jön a folytatás.

Holnap-holnapután visszatérek.