Az arany utja
Harcinyul
Eredetileg az elnokjeloltek programjait szeretem volna osszehasonlitani, megkonnyitendo a felelos szavazast harom nap mulva, de a probalkozasom kudarcba fulladt, erdemi informaciot nem sikerult szereznem. Ezert elovettem egy regi temat, az aranyat. Nem, nem azt a bizonyosat.
Szamtalanszor elhangzik, mi mindenre kell az arany, elsosorban a haboruk idejen. Aranyba kerul a haboruk nyitasa, a csatainditas, az RW-k inditasa, a wellness pack (tankolas), es aranyba kerul a cegalapitas is. Nade honnan lesz aranya az orszagnak, a jatekosoknak? Honnan jon, es hova megy az arany?
Nezzuk eloszor globalisan a gazdasagot az egesz erepre vonatkoztatva. Honnan kerul a jatekba arany?
- Minden jatekos kap 5 aranyat, amikor eleri a 6. szintjet
- Ha meghivasra regisztralt, akkor a 6. szintjenel az ot meghivo jatekos is kap 5 aranyat
- Szinten kap 5-5 aranyat a 16. szint eleresetol kezdodoen szintlepesekkor.
- 5 aranyat er minden medal (vagy mostmar inkabb trofea). Ebbol a super soldier ritkan, de rendszeresen jon, illetve 30 naponkent megszerezheto elvileg a hard worker, ami egy bizonyos szint folott a leggyakoribb aranyforras.
- Ceg 'downgrade'-jebol - joval kevesebb, mint a fejlesztesebol.
- Erkezhet arany RL penzert vett gold packbol.
- Uj orszagok indulo vagyonakent.
Es hol tavozik az arany a jatekbol?
- Org alapitasakor 5 arany
- Ujsag alapitasakor 2 arany
- Ceg alapitaskor 20, fejlesztesekkor 20, 50, 100, 200 arany - Ebbol latszik, hogy ha nem vesz, hanem alapit valaki ceget, azzal aranyat von ki a gazdasagbol, azaz aranyat semmisit meg, mig megvetelnel a ceg ara bent marad a korforgasban.
- Licensz vasarlasa 20 arany
- Part alapitasa 40 arany (?)
- Partelnoki jeloles 2 arany (?)
- Wellnesspack vasarlasakor 2 arany
- MPP kotese 30 arany
- Haboru nyitasakor
- Csatainditaskor
- RW inditasakor
- Penznyomtataskor - Ekkor ugyan keletkezik helyi valuta, de az az arany globalis korforgasat nezve nem jatszik szerepet, csak csereeszkozkent funkcional.
- Bannolt, elhagyott, torolt jatekosok es orgok vagyonakent.
- Hirdetes feladasakor (!)
Tehat a csatak es tankolasok hatalmas aranykoltsegeit, illetve a lakossag - sokszor felelotlen - aranykiadasait (ceg es ujsagalapitasok) reszben a fiatal lakossaggal rendelkezo orszagok jatekosainak fejlodesebol szarmazo aranybevetel, de talan nagyobb reszben a medalokbol, elsosorban a HW medalokbol szarmazo arany fedezi, nem szamolva az RL penzen vett aranyat.
Nezzuk meg ezt egy orszagra, eMagyarorszagra szukitve. Milyen plusz aranymozgasok lehetsegesek az orszag egeszet tekintve?
- Uj terulet elfoglalasakor a megtamadott orszag aranykeszletenek aranyos resze a gyoztes orszaghoz kerul. Ez tobbnyire alacsony osszeg, keves aranyat tartanak az allamok szamlajan.
- Szerzodesek miatti aranymozgas - ez megintcsak esetleges
- TO-kbol szarmazo atutalasokbol - tehat gyakorlatilag rablasbol, ez mostanaban sokkal ritkabb.
- Export-import - (!)
Talan ez utobbi a legfontosabb pont, itt nyerhet egy orszag a legtobbet. Ha egy orszagban magasak az arak, az arkulonbseggel tobbe-kevesbe aranyosan az ott lakok, illetve az ott levo cegek elkezdenek mas, olcsobb orszagokbol vasarolni. Illetve ez a helyzet akkor is, ha peldaul valamilyen termek vagy nyersanyag nem talalhato meg az orszagon belul, vagy nincs kello mennyisegben. Mi tortenik ilyenkor? A ceg vagy a lakos a helyi penzen aranyat vesz, azaz a helyi gazdasagbol aranyat von ki. Ezen az aranyon megveszi a masik orszag valutajat, azaz oda arany kerul be. Termeszetesen letezik kozvetlen valtas, erkezhet az adott orszag valutaja mas formaban, de kozvetetten ugyanez a hatas ervenyesul. Hasonlo a folyamat, amikor az olcsobb orszag valamely cege licenszen keresztul arul a dragabb orszagban. Ugyan a hasznanak egy resze a dragabb orszagban marad, de a netto bevetele pontosan ugyanakkora aranykiaramlast jelent, ugyanazokon a valtasokon keresztul. Tehat az az orszag, amelyik olcson allit elo nyersanyagot, vagy masodlagos termekeket, az arkulonbozettol fuggoen aranybevetelhez jut. Peldaul az USA-ban honapokon keresztul a legolcsobb volt az olaj, valoszinuleg ez a gazdasagukon nem keveset segitett. Nalunk a buzaval volt ilyen helyzet, de csak addig, amig - talan a Shaok kormany idejen - a forint meg nem dragult. Azota nehany idoleges kiveteltol eltekintve minden arucikkbol _nagyon_ draganak szamitunk.
Miert fontos mindez? Az orszagnak voltak komoly aranykeszletei, aranybevetele. Megis, a haboru nagyon sokba kerul es kerult. Egy kis odafigyelessel gondoskodhatunk arrol, hogy a gazdasagunkbol minel kevesebb arany 'egjen el', illetve megfelelo gazdasagpolitikaval el lehet erni, hogy az arany befele jojjon, ne pedig kifele aramoljon az orszagbol. Neha az alacsonyabb adok, a megfelelo monetaris politika osszessegeben nagyobb bevetelt jelent, mint ami a latszolagos veszteseg egy feluletes szemlelo szamara.
Harcinyul.
Comments
Nekem a RL adócsökkentésről is hasonló véleményem van. Mármint az utolsó mondatod.
Elgondolkodtató. Vote!
Tartalmas és közérthető cikk. Voted!
Pár napja hangsúlyoztam éppen én is az export fontosságát... Illetve gazdasági rátelepülést más országokra, ahol olcsóság van.
Minden szava arany🙂
Vote.
Vote!
voted, köszi a cikket
Ott tévedsz, hogy nem veszed figyelembe hogy hosszútávon ezek a folyamatok mit eredményeznek. Ha mi olcsóbbak vagyunk B országnál, és ezért B ország tőlünk, A országtól vásárol(mármint a lakosok), akkor azzal nálunk nő meg a kereslet, ezzel növelve az árakat, egészen addig amíg mi már nem leszünk olcsóbbak. A fejlettebb országok ahol high nyersanyagok, főleg hogy iron van, mindig törvényszerűen drágábbakká válnak, ami nem nagy probléma, mert eleve azért vagyunk drágábbak mert hozzánk jönnek nyersanyagot(vasat) venni sok más országból, ezzel minket gazdagítva, ezt pedig nem tudja ellensúlyozni, hogy néhányunk máshol vesz olcsó fegyvert/kaját/stb., mert ha ellensúlyozná akkor máris megint olcsóbbak lennénk, de akkor még több vasat vennének tőlünk és megint drágábbak...
Zabalint
Zabalint
Az te érvelésedre az a válasz, hogy még több vasat kell termelni. Így az egyensúlyi ár más országoké alá eshet, ami azt jelentené, hogy versenyképesebbekké válunk export szempontjából. Vagyis nőne az aranybeáramlás.
Persze az áreséshez olcsóbb előállítási költség is kellene, amihez a tartalék (bércsökkenés helyett) az adócsökkenésben lehet.
És akkor most olvasd el a cikk utolsó bekezdését, főleg az utolsó mondatot.
Na, ezért jár VOTE Harcinyulnak. (Sőt, részemről sub.😁
Véleményem szerint ott követ el hibát minden kedves gazdasági elemző, hogy a játék mechanizmusát megróbálja IRL (köz)gazdasági sezmmel nézni.
Néhány apróságra hívnám fel a figyelmet, ami teljességgel lehetetlenné teszi az irl sémák alkalmazását itt:
- irl nincs olyan, hogy 30 naponként a "semmiből" kap egy jómunkásember 5-10 napi bérének megfelelő összeget (hw)
- a valuta tetemes része bentragad a rendszerben, nem ég el (max, ha olyan accountnál marad, akit banolnak, vagy abbahagyja)
- pont az amerikai háború mutatta meg, hogy egy ország gazdaságának teljes, vagy majdnem teljes tönkrezúzása zérő eredménnyel jár az elkölthető arany mennyiéségre nézve: egyszerűen fogták magukat, és három gombóc fagyi áráért vettek 20 goldokat.
Személyes, elismerten cinikus véleményem szerint, a magyar gazdasági mentalitáshoz (csinálok rettenet sok vascéget, kilopom a bevételt, donatelem a minimálbéres munkásaimnak a fizetsét/fegyvert stb. stb. stb.) egy 0.005 gold-os HUF árfolyam felelne meg, ott talán versenyképesek lennének a magyar termékek árai más országok áraival.
Fragreg
Killercsiga:
Ha mindenki nálunk venné a vasat egy ideig, akkor még ha még több vasbányánk is lenne, megemelné az árakat. Kb. a világ vas ára úgy mozog, hogy közelíti egymást, ha hozzánk arany áramlik be, mert tőlünk veszik az olcsó vasat, akkor drágább lesz a vasunk, ha drágább, kevesebben veszik, akkor olcsóbb lesz, ez alakítja ki az egyensúlyi árat. De ami miatt eleve nem lehetünk a legolcsóbbak, az az hogy nálunk minden nyersanyagból van, ami drágítja a landos munkaerőt, nyilván vasban így is versenyképesek vagyunk valamennyire, gabonában viszont sehogy se leszünk, akármilyenek az adótörvények, persze ez nem is baj, mert nem a gabonában hanem a vasban vannak a nagy pénzek.
Fragreg:
A mostani vas árakkal nyereségesen lehet működni, ha kiszámolod, kb. piaci fizetésekkel, adócsalás nélkül kb. 25-30 HUF a nyeresége egy vasbányának.
Zabalint
Tudtam, hogy kizsakmanyolnak a vasbanyaban... 🙂