Join the new world

vasmegye: Christchurch, Canterbury, Új-Zéland

Veszhelyzet zrt 2009: Melbourne, Victoria, Ausztrália

571113: Calcutta, West Bengal, USA

Iron County eWorld Holding: Charlottetown, Prince Edward Island, Kanada

Iron County: Sárvár, Western Transdanubia, Magyarország.

Csak a protokoll kedvéért.

(Megjegyzés: a maláj dzsungelből elég nehéz a cikktervet a nyomdába küldeni… Hopsz, spoiler!)

Hobartból laza 2000 kilométeres repülőgépút vezetett a hat új ország egyikébe, Óceánia másik nagyobb államába, Új-Zélandba. A menetrend szerinti járat a Déli-sziget egyik legnagyobb városának, Christchurch repülőterén landolt.



A légikikötő elől ilyen kis pöpec villamossal furikáztam be a városközpontba, ahol szállásom várt, q5ös minőségben. (Hát igen, ilyen az élet, ha az embernek még mindig a v1ből örökölt q5 háza van.) Onnan írhattam volna eme cikket, ha lett volna rá idő…
(Így csak az írógép és a maláj őserdő maradt…)

Na vágjunk is bele, jöjjön az első rovat, a mi is történt az elmúlt 15 napban a szigetországban. Nos…

Amikor landolt a légi járművem, már öt napja tudni lehetett, hogy az angolszász háttérrel rendelkező Calbe nyerte az elnöki választásokat, mégpedig a szerb és angolszász közösség megegyezésének következtében nagy fölénnyel. Ennek a paktumnak ismeretében említettem az Around the New World sorozat előző részének végén, hogy koalíció van a két csoport között. Nos, a valóság kicsit más.

Eleinte tényleg volt valamilyen kooperáció a kongresszus két csoportja között, de ez abban merült ki, hogy az országnak legyen két szövetsége: az egyik a PHX Szerbiája, a másik az EDEN USA-ja lett, mely két állam kellően távol volt egymástól, és a délkelet-ázsiai harcok egymás ellen már véget értek, így nem volt veszély volt, hogy az egymás elleni harccal az egyik új-zélandi MPP kiütődjön. Ez az ország élére a térképre kerülésre az angolszászok által választott ideiglenes elnök, Myles Robinson által deklarált semlegességi politika folytatásának érdekében esett meg (a semlegességen nem a szövetség nélküliséget értik, hanem hogy egyik nagy szövetség felé sem kötelezik el magukat), ám a helyi politika további elemeiben ellentét húzódott a szlávok és az angolszászok között. A szlávok az első kongresszusin elért többségükkel az időszak elején átnyomták a kongresszuson az adótörvényeiket (gazdasági szakértelem részleges hiányában nem értékelem őket), valamint megakasztották az angolszászok által alapított Reserve Bank of New Zealand orgba történő utalásokat, a másik csoport nagy bosszúságára. Pár képviselő egyéni akcióit persze mindkét frakció egyértelmű nemmel jutalmazta.
Az európai események hatására azonban jónéhány szláv (szerb/szlovén) lemondott a képviselői helyéről, és visszautazott Európába harcolni. (A harc lehetőségekről külön bekezdés jön majd.) Ez felborította az erősorrendet, és egyre több lett az angolszász bankorgba történő sikeres utalás. A szláv csoportnak volt azonban még egy nagy dobása: az elnökkel való egyeztetés nélkül felvették a kapcsolatot az éppen sok harccal rendelkező franciákkal, és a francia elnök által beadott MPP-javaslatot elfogadta. Ezzel a francia MPPvel az elnöki rosszalláson túl egy nagyobb gond volt: a franciák tengeren határos az ország egy másik szövetségesével, az Egyesült Államokkal, sőt háború is van köztük, mely a két MPP valamelyikének kiütésével fenyegetett (Az angolszászok főként az USA MPP kiesésén aggódtak.). Eme szituáció megelőzése érdekében született meg a Borembukkk által említett ausztrál háború, melyben Tasmania beütésével kiütődött az USA MPP, és mely által az újak közül elsőként Új-Zéland rendelkezik direkt háborúval.

A kongresszus után jöjjenek az időszak alatt megrendezett választások. Új-Zélandon nekem csak egy választás élményében jutott rész: a pártelnökikben 15-én. Amely választás nem fenyegetett nagy izgalommal: a 7 pártból 6ban az angolszászok és szövetségeseik nyertek, (a hetedikben csak szerb jelölt volt), s igazi küzdelem csak a top3 Kiwi Social Democratsban alakult ki: supabeasty 9 szavazattal verte csak a szláv jelölt DonRizlát. (supabeasty mostanra lemondott, és Kanadában lett képviselő). Egy kicsit beszélek az elutazásom napján tartott kongresszusiról is, amin a szlávok pártja, az Atoearoa 22 hellyel ismét kongresszusi többséget szerzett.

A nagypolitika után jöjjön a már említett harci lehetőségekről szóló bekezdés. Az első pár napban még az admin által benyújtott MPPk javának birtokában bővivel akadt harci lehetőség, majd eme szövetségek kifutásával a harcok a szerb és amerikai csatákra korlátozódtak, majd arra sem: három napon át, mikor a szerbek és az amerikaiak csak MPPn át harcoltak, Új-Zélandon egy fia csatamezőt se láttak. Ez magyarázza részben a szlávok tömeges lemondását, majd az előre nem egyeztetett MPPt is, mellyel ismét harchoz juthatott volna az ország lakossága, ha nem lett volna a múlt hétvégi pending bug. Ez plusz egy nap harcnélkülözést jelentett, azonban utána beindult a harchenger a francia és szerb fronton, így üthettem például SGPben.

Na itt végződik az a rész, amit egy újonc újságíró megfelelő stílussal és kellő utánatekintéssel simán megírhatott volna. De ennek a cikknek koránt sincs vége.

Jöjjenek a személyesebb dolgok.



A szálláselfoglalást követően munka után néztem, ugyan van tartalékom, de ebben a játékban nem vagyok annak híve, hogy munka nélkül meg lehet élni. A 15 nap alatt 3 munkahelyem volt: elsőként Alfagrem búzacégénél helyezkedtem el, ahol eleinte 13,5 dolláros fizuval szembesültem, melyet a főnök folyamatosan emelt. *örömkodőpofa*. Ettől a cégtől a sors meg a dél-afrikai PTO szólított el: a 15ikei pártelnökin olyan helyzet alakult ki, hogy Jolly Jokerként szavaznom kellett, ezért Stadler City gyorsan visszahozatott Dél-Afrikába. Az interkontinentális utazáshoz fel kellett mondanom, majd a christchurchi repülőtérről a szuperszonikus repülő (aka 4 zónás repjegy) segítségével interkontinentális utazással Port Elizabethbe érkeztem, ahol az MKKP délmagyar tagozatának létrejöttében segédkeztem szavazatommal. A szavazás után szinte azonnal indult vissza Új-Zélandra a repülő, így estére újra a már megszokott szálláson pihentem. Az eddigi munkahelyre azonban nem térhettem vissza, mert a főnök válaszra sem méltatott, így új állás után kerestem, melyet egy repjegycégben leltem meg, 18 dolláros kezdőfizuval. Pár nap múlva azonban a pénz kifogyott a cégből, és én nem vacakoltam, leléptem, és visszatértem a búzatermelésbe, egy búzacégbe léptem be, ahol a szintén 18 dollár körüli fizetésről 25-ére 25re emelkedett a napi munkából származó bruttó bevételem. (Nettót most nem számolok, és a pénzpiacot se figyeltem most.) Az árszínvonalról még nem tudok nyilatkozni, maximum annyit, hogy alacsonyabb az ausztrálnál, és a fegyverpiacon elég káosz van itt is.


Kiwit nem láttam*szomorúszáj*

A helyi írott sajtóról, valamint IRCről csak röviden: a médiát az angolszász nyelvű kiadók uralják főként, a kiadott cikkek száma napi szinten hasonló, mint a „közeli” ausztráloknál. Az IRCen a hangulat nyugodt volt a 15 nap alatt, a politikai viták ellenére. A cikk további részében az általam létrehozott szervezetekkel kapcsolatban lesz pár mondat.



Az előző cikk óta többnek a tartózkodási helye is megváltozott. A Veszhelyzet zrt 2009 az az org, mely tulajdonképp leköveti utamat, így most Ausztráliában költötte el az ottani keresetem, ezért került Melbournebe… A másik orgnak a sztorija egy kissé hosszabb.

Az Iron County eWorld Holding már egyszer megkerülte az eFöldet, s a Phileas Fogg túra végén repjegyraktárként francia földön maradt. Onnan a 2 zónás jegyek elfogyásakor brit földre, Walesbe irányítottam, mert akkoriban ott volt a legolcsóbb az ilyen jegy. 1 hónappal ezelőtt azonban létrehoztam az Iron County orgot, szintén abban a zónában (A3), amelyben a bekezdés elején olvasható szervezet volt található. Én viszont jobban szeretem az orgjaim külön zónában tudni, és emiatt az Iron County eWorld Holdingot ítéltem távozásra Európából, mert a kanadai-ír támadás alatt álló UKból könnyebb lett volna távozni, főleg ha Wales a két állam valamelyikében fennhatósága alá került volna. Utóbbi meg is történt, de a rendszer szokás szerint nem működött helyesen, az org oldalán napokig Wales, UK látszott, miközben a térképen írnek látszott a terület. (lásd IC cikk) Ticket ment, de hamar meguntam a dolgot, és plusz egy 1 zónás jeggyel kiköltöztettem az orgot Kanadába.

A következő állomás bemutatása előtt azért jöjjön egy kép Új-Zéland természeti csodáiról. Íme:


Ami pedig következik: Malajzia, az a hely, mely egykor magyar paradicsomként működött, ahol helyiek és külföldről érkezők nem vesztek össze az irányításon, majd amely hosszú hónapok harcai folyamán szerb gyarmat alakult, és csak az elmúlt hetekben nyerte vissza függetlenségét, de szembe kell néznie a fillippínó törekvések harcaival. Izgi lesz, főleg innen az őserdő mélyéről nézve…

Around the New World

vasmegye
Peran Limbang, valahol az őserdő mélyén, közel a játékban szürke folt Brunei Szultánátus határához, Malajzia, Day 1,103 of the New World

Orgba zárt lelkek:

Tomi_ur – Babylon Revisited
Xavinyo – Anyátok
Nouvion – IngyenNouvion