"Jajj de unom a politikát"

Day 1,183, 04:36 • Published in Hungary Hungary • by horgerg
Mélyen tisztelt e-irodalom kedvelő!

Véráztatta evilágunk belső szervektől iszapos földrögei között, ahol még a nap is halálhörgéssel nyugszik, és géppuskatűzre kel, hol tavasszal a barlangjából kikukkantó barnamedve is a napalm miatt látja meg az árnyékát, ebben a világban, ahol a vérnek is szobi szörp íze van annyira hozzászoktunk, hol a sárga színről nem a húgy jut egy magyar ember eszébe, van még léleknek való szépség. S bár az izzó klaviatúra-viták már-már a billentyűzet olvadásához vezetnek, és a kutyám is közelharci fegyvereket hord, hiszek abban, hogy a kultúra, és a művészet vérből fakadván is a minőség sinus-görbéjét meglovagolva igazi értéket hordozhat magában. Ezen gondolatsor végiggörgetése után döntöttem úgy, hogy magamra szíjazván az e-irodalom e-Krisztusi e-súlyos e-keresztjét, kulturális gyűjtésbe kezdek, és e-rodalom kedvelő (és nem kedvelő) polgártársak monitorjára vetem őket.

Következzék tehát első körben egy ismeretlen Szaúdi költő verse, amelyet a legendák szerint azért vetett papírra, mert éppen nem volt neki:


Varázslatos ezüstfény

Kora estve, épp az alkony után,
az ezüst hold komor fénye
az ablakomra szórta magát,
hogy a szikrázó üvegen
százfelé ossza magát
s így világitson a párkány alá -
melyet nem akartam,
mivel éppen ott szartam.


(off: a magam részéről nem óhajtok belemenni a “könyörgök subunvotesubsubsubvoteunsubvótesubununununvotesubvóte” című nagysikerű erepes szappanopera labirintusába. Akinek tetszik, és egy diszkrét röhögésig eljut, tökéletes állapot. Különben is, a néphagyomány azt mondja, hogy ha a medál napján esik a vót, 40 napig esni fog.)