[EN|HU] Attila József - Grief | Bánat

Day 727, 05:23 • Published in Hungary Hungary • by Ywerd Akrennys



Attila Jozsef
Grief

In my eyes grief dissolves;
I ran like a deer;
Tree-gnawing wolves
In my heart followed near.

I left my antlers
A long time ago;
Broken from my temples,
They swing on a bough.

Such I was myself:
A deer I used to be.
I shall be a wolf:
That is what troubles me.

A fine wolf I'm becoming.
Struck by magic, while
All my pack-wolves are foaming,
I stop, and try to smile.

I prick up my ears
As a roe gives her call;
Try to sleep; on my shoulders
Dark mulberry leaves fall.

[Translated by Vernon Watkins]





Bánat

Futtam, mint a szarvasok,
lágy bánat a szememben.
Famardosó farkasok
Űznek vala szivemben.

Agancsom rég elhagyám,
törötten ing az ágon.
Szarvas voltam hajdanán,
farkas leszek, azt bánom.

Farkas leszek, takaros.
Varázs-üttön megállok,
ordas társam mind habos:
mosolyogni próbálok.

S ünőszóra fülelek.
Hunyom szemem álomra,
setét eperlevelek
hullanak a vállamra.

[1929]