Vasas mindennapok

Day 483, 13:05 • Published in Hungary Hungary • by Probatbicol

Na akkor lássunk egy vasas és egy fegyveres céget belülről, egy kis gazdaságpolitikai kritikával fűszerezve. A Probatbicol cégcsoport jelenleg egy Q2-es brazil vastermelőből és egy indonéz Q1-es fegyvergyárból áll. Mindkét cégben magyar alkalmazottak dolgoznak, a kiutazást mindenkinek álltuk, a bérek a piacon szokásosak, sőt, mindig annak legtetejéhez vannak igazítva, a dolgozók pedig esetenként repjegyeket kapnak a cég költségére ha magyar nemzeti érdekből TO-kat vagy harcokat kell folytatni valahol. Gondolom az világos, hogy ezek a nyereség rovására mennek.

És akkor a számtan:

Először a költségek:
Cégalapítás orggal, újsággal, 10 fővel feltöltött optimális termelésig bérköltséggel, államilag támogatott magyar licensz megvásárlásával kb. 65 GOLD a brazil vasműben, valamint az Indonéz Q1-es fegyvergyár beindítása induló alapanyagkötséggel, és induló bérköltséggel kb 30 GOLD, a két cég tehát összesen körülbelül 95 GOLD . Ez tehát az a pénz, ami egyelőre csak a veszteség oldalon mutatkozik, a későbbiekben ennek kitermelése után lehet majd nyereségről beszélni. Mennyi idő alatt térül meg a befektetés?


1. A Q2-es brazil vasműben 10 fő dolgozik, 90 feletti wellnessel, piaci bérekkel. Napi termelése a cégnek 126db Q2-es vas, amelyet brazil piacon értékesítve kb 1,5 BRL/db, magyar piacon értékesítve kb 2,3HUF/db áron lehet eladni, bár ezek az árak egyre csökkennek, igazából ezek már optimista árak.

Ezek alapján a napi bevételek és kiadások:

A. Napi bérköltség: 152 BRL (4,4 GOLD)
B. Napi bevétel: 126x1,5BRL=189 BRL (árfolyamtól függően kb. 5,2 GOLD)
c. Napi haszon: 0,8 GOLD (esetünkben 10 befektetőnél ez a nyereség 10 felé fizetett osztalék lenne, ha nem hagynánk bent a cégben)
D. Megtérülés: 81 nap után fordul nyereségesre a fenti számadatok alapján, brazil piacon értékesítve.
E. Napi haszon magyar piacon értékesített vassal számolva: 126*2,3=289 HUF (kb 5,6 GOLD), de ne feledjük, hogy a licensz nem ingyen van!

2. Indonéz fegyvergyárban 10 fő dolgozik, szintén jó wellnessel, szintén piaci bérekkel. Napi termelése a cégnek 32db Q1 fegyver/nap kizárólag indonéz piacon értékesítve.

A. Napi bérköltség: 98 IDR (kb. 3,3 GOLD)
B. Napi nyersanyag igény a fegyverekhez: 32*5=160 stock vas, 0,6 IDR beszerzési áron számolva 96 IDR (kb 3,26 GOLD)
C. Napi összes napi működési költség: 194 IDR (kb 6,6 GOLD)
D. Napi bevétel 8 IDR/Q1 fegyver eladási áron: 32*8=256 IDR (kb 8,7 GOLD)
E. Napi haszon: 62 IDR (kb 2 GOLD)
F. Megtérülés: 12,5 nap után fordul nyereségesre a cég.

3. A két cég hasznából természetesen le kell vonni a munkások részére a magyar nemzeti érdekek miatt is osztott repjegyek árát.

4. Az eladási árak attól függnek, hogy éppen van-e harc vagy nincsen. A fenti kalkuláció egy rövid békés időszakban született, de összehasonlításként a brazil vasas cég indításakor egy db Q2 vas ára 0,95 BRL volt. A fenti árak tehát közepesnek mondhatók. Ezen kívül az árakat befolyásolja még, például a vas esetében, hogy mit tesz az állam. A mi esetünkben pl az állam feketepiaci vásárlásokra ösztönzi a magyar fegyvergyárakat, mondván, hogy a vason extra profit van és drága A fegyveren egyértelműen nagyobb a haszon.(Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az állami támogatásokkal most alapított cégektől az állam 100stock/1 GOLD áron óhajtja megvásárolni feketén a vasat. Rövid számítás után kiderül, hogy mennyire éri meg, még ha már nem is támogatásnak, hanem hitelnek hívják). A fenti számításból kiderülhet, hogy a vason NINCS extra profit, viszont a rendes piaci működést egy felelős vezető megzavarja. Azt mondjuk nem értem, hogy miért éri meg feketén eladni a vasat, ahol az árak nyilván alacsonyabbak, bár tény, hogy donateléssel a licensz és esetleg a váltási költségek költségek megúszhatóak. Ezen kívül befolyásolja még a bevételeket hogy az MNB hogyan variálja az árfolyamokat. Ha túl sok forintot tesz ki a piacra, az gyengíti a gold árfolyamot is, ami azt eredményezi, hogy megdrágul a HUF GOLD-ra váltása, így csökken a profit is, ráadásul a GOLD-ot vissza kell még BRL-re is váltani, hiszen a munkaerő abban kapja a fizetést. Következő tényező még az árak alakulásában a bérek színvonala. A magyar tréning cég tele van 3-as vagy nagyobb skillel dolgozó munkásokkal, miközben a külföldi land skilles állások a kitelepült friss indexes vállalkozások miatt gerjesztett munkaerő hiány következtében megdrágultak. A hazai bérek természetesen meg sem közelítik pl a brazil bérszínvonalat.

Remélem sikerült betekintést nyerni egy külföldön üzemelő, de a magyar nemzeti érdekekért is dolgozó, indexes tagok által alapított vállalkozás mindennapi életébe az olvasónak, valamint talán gondolkodásra ösztönzi az állam vezetőit is, hogy kinek milyen mozgástere van.