IZRAEL – Béke a pálmák alatt?

Day 1,034, 23:58 Published in Hungary Hungary by vasmegye
Több cikkel lógok a tisztelt Olvasóközönségnek, tudom, de eme cikk nem egyik a hiányoltak közül, hanem inkább visszatérve a miniszterségem előtti korszakhoz, híreket hoznék külföldről, ismeretlen vagy épp jobban ismert közösségektől. Jó néhány országból tudósítottam már, Kanadától kezdve Ausztráliáig, Koreától Chiléig, Dél-Afrikától Skandinávia jeges fjordjaiig. Mai cikkem ezúttal a Közel-Keletre kalauzolja az Olvasókat, az eSzentföldre, mely eme világban nem épp a „zarándokok” kedvence.

eIzrael. 5 régiós kis ország körülbelül 800 lakossal. Világunk egyik legelszigeteltebb állama, eredetileg 2 szomszédos állammal, melyhez foghatót csak az ötödik kontinenssel, Ausztráliával kapcsolatban tapasztalhatunk. A két szomszéd közül IRLre és e-múltra hivatkozva az egyikkel, Törökországgal ellenséges viszonyban van, míg a másik, Görögország, a közös ellenségkép (Törökország) folytán elég barátságos a viszony, ám ez nem merül ki egy görög-izraeli MPPben, hanem ehelyett inkább az Egyesült Államok és Lengyelország meríti ki a szövetséges fogalmát formailag tel-avivi/jeruzsálemi körökben. A v1 utolsó heteiben való megszűnés okán az ország kizárólag az amerikaiak oldalán tudna harcolni, Oroszország, Portugália, avagy az oly távoli Észak-Korea ellen, ám utóbbiak közül reálisan nézve csak a kínai-amerikai bábállam támadására lehetne számítani, ám Rod Damon északi-koreai elnök (aki amúgy az amerikai TO koordináció feje) nem mutat sok hajlandóságot az attakra. Így a harcmezők helyett a haifai, tel-avivi, jeruzsálemi ekávézók és pártirodák telnek meg emberekkel. Őket napjainkban két téma tartja izgalomban, melyekről a cikk további részében fogok beszámolni.

1, A Macedónia-kérdés


Eme kérdéskör túlterjed Izrael határain, sőt az erep országainak határain is, és az adminok irodájának ajtajában áll meg. A Macedónia-kérdéskör elsősorban azon lobbi része, amelyben a játékban nem lévő országok képviselői kampányolnak azért, hogy területük bekerüljön a játékba, és az esetleg már játszó adott országbeliek a játékban is a hazai földön élhessenek. Eme lobbi már a játék kezdete óta tart, s az elmúlt időszakban felerősödött, mivel egyre nagyobb a nyomás az adminokon, hogy új államokat tegyenek fel, ugyanis tavaly június óta nem került új állam a térképre (vélhetően az észak-koreai blama miatt). A növekvő nyomás ellenére adminék egyelőre nem gondolkodnak új államokban, hiszen a v2 elszúrt moduljai több problémát tettek az asztalra, mint profitot, így a korrigálás elsődlegessé vált.

A lobbizás ennek ellenére folytatódik, és ennek egyik formájaként időnként cikkek jelennek meg egyes országokban, kampányolva az adott ország mellett. A macedón közösség az egyik legaktívabb az ilyenfajta lobbi tekintetében, ám van egy ok, amiért Macedónia hátrányból indul a bejutásért való versenyben.

Ami pedig a Macedónia/Makedónia néven való RL vita Görögországgal.
Makedónia néven ismert egy észak-görög tartomány és az ókori makedón nép eredetéről is viták folynak: a mai Macedónia lakói tőlük eredeztetik magukat, míg a görögök a népük rokonaiként tartják számon Nagy Sándor népét. Eme névvita folyamán a görögök ugyan elismerték Macedónia létezését, de kifogást emelt annak neve miatt, s az ENSZ ideiglenes nevet adott neki: ez lett a FRYOM (Former Yugoslav Republic of Macedonia), s ez a vita a mai napig tart.

Hogy miként befolyásolja ezt az erepbeli állapotokat? Sokban. Az adminok, más hasonló játékokkal ellentétben, ódzkodnak olyan államok behozásától, melyek IRL státusa nem rendezett: jó példa erre Tajvan esete, melyet 2009 januárjában terveztek bevezetni a játékba a játékfejlesztők, ám erre nem került sor a mai napig sem, valószínűleg a szigetország el nem ismert státusa miatt. Hasonló eset említhető Koszovó esetében, melyet szerb tartományként követeltek a játékban.

A lobbi persze folytatódik: 4 napja MakedonecMKD jelentett meg egy cikket a szerb sajtóban, mely számos ország elnökétől származó mondatokat tartalmazott, akik támogató hangot ütöttek meg Macedónia térképre kerülésével kapcsolatban. A görög válasz nem késett sokat: Makedonissa, a görög külügyminiszter az RL ENSZ és egy NATO határozatra hivatkozva utasítja el Macedónia ilyen néven való erepre vételét, és az eFRYOM nevet, valamint az RL viták végének megvárását javasolja helyette.

Ennyit a háttérről, jöjjenek az izraeli vélemények a makedón ügyről:
Elsőként a külügyminiszter, Dean Michaely fejtette ki véleményét, támogatását biztosította a görög nép mellé, amely régióját félti a macedónokkal szemben. Ezzel a lépéssel szembehelyezett a MakedonecMKD cikkben felsorolt rengeteg elnökkel.
Hamar megérkeztek a döntés bírálói: Jewyoyo, kongresszusi képviselő cikkében rámutat, hogy a MakedonecMKD cikkben szerepel az izraeli elnök, Aeroner nyilatkozata is, mint Macedóniát pártoló államfőé. Így a külügyminiszter szembehelyezett saját elnökével, melyet kommunikációs hibának fog fel, és bemutatja, hogy az EDENen belül sincs egybehangzó vélemény: Horvátország és Románia támogatja, ahogy írtam, Görögország elutasítja Macedónia ilyen néven való felvételét. A szerző a cikk végén emlékezteti külügyminiszterét, hogy Izraelnek is van elég sok vitája szomszédjaival, bármikor szükség lehet eme gesztus viszonzására.
Gavin Wax, többszörös elnökjelölt és képviselő szintén kommunikációs hibának fogja fel a két vélemény közti különbséget. Ezen túl cikkében a macedón helyzet felvázolása után (melyet itt hosszasan megtettem) elmondja, hogy szerinte az elnök kijelentése kapitális stratégiai hiba volt: etörök földön számos macedón él, akik görög- és Izrael-ellenes, s biztosan Törökország oldalán harcolnának, ha kitörne újra a háború (jelenleg nincs török-izraeli háború). A kijelentéssel Aeroner csak örömet okozott nekik, és csalódást számos görögnek, akiket Izrael legközelebbi szövetségesének tartanak. Emiatt helyeseli a MoFA lépését, s tartja fontosnak az elnök és a miniszterek közti kommunikációt, a későbbi hasonló esetek elkerülésére.
Érkezett egy azóta már törölt görög cikk a Hellenic Front nevű org részéről, mely megköszöni a MoFA támogatását az ügyben (de csak az övét és ez pár izraelit felháborított, köztük Jewyoyot is), és kijelenti, hogy a két ország barátsága megmarad. Eme cikkre mindkét előbb leírt cikkben hivatkoznak.
A Makedónia/Macedónia téma lezárásaként következik az izraeli elnök, Aeroner cikke, melyben mindkét említendő témában kifejti véleményét. Lássuk most a macedón kérdésről szóló bekezdéseit! Elsőként kihangsúlyozza, hogy a bekezdések a magánvéleményét tartalmazzák, nem Izrael államét. Más részről érti a Görögország és a FRYOM közti IRL ellentétet, ám utóbbit kellően stabilnak tartja a játékhoz való belépéshez. Különbséget tesz a FRYOM és Macedonia kifejezések közt, előbbin a macedón államot, utóbbin a görög régiót, majd kijelenti, hogy ugyanúgy kedveli Görögországot, mint eddig, szerinte csak szóhasználatbeli hiba volt az egész ügy forrása. A MakedonecMKD cikk a macedón kérés jogszerűségéről beszélt, s így minden ország, így a FRYOM is megérdemli az azonos bánásmódot, írja.

2, Az UIIP-vita

Beersheva, Izrael, 2010. június 7.: a török és szövetséges erők áttörik az utolsó izraeli régió falát, és ezzel Izrael – történelme során másodszor – oszmán megszállás alá került. A béta-v1 eleji megszállással ellentétben az USÁ-hoz sok szállal kötődő állam ezúttal nem 10 hónapon át hiányzik a térképről, hanem mindössze 3 napig: június 10-ére felszabadulnak az ország déli régiói, majd másnapra Haifa és Názáret is visszakerült a közel-keleti kisállamhoz.

A 3 napos török uralom is elég volt Izrael belpolitikai életének felfordulásához, hiszen Beersheva elestével többek között Izrael addigi pártjai is a megszűnés sorsára jutottak. A kialakuló belpolitikai zűrzavart kihasználva pedig külföldről érkezett egy olyan erő, mely megosztotta az izraeli társadalmat: az amerikai UIP (United Independent Party) egyes izraeli útlevéllel rendelkező szimpatizánsai pártot szereztek Izraelben, s mivel az országban mindössze 5 párt található, ez a tény kongresszusi helyeket jelentett az UII(P) (United Israeli Independents (Party)) számára. Ezáltal és a Belgiumban alapított tagozattal az UIP is elkezdte kiépíteni ama szervezeti felépítést, melyet ezelőtt csak a SEESsel és a kommunista mozgalommal kapcsolatban mondhatunk el. (Az UIP modellje a SEES terjeszkedési modelljével szinte átfedések nélkül megegyezik, míg az ekommunisták inkább a világban már megtalálható szélsőbaloldali pártok összefogásával és koordinálásával igyekeznek elérni a céljaikat, ennek jele, hogy a magyar kommunisták egyike cikkben kérte cseh társaik segítését, amivel az ottani magyar-szerb TO sikerét gyengítették.)



Röviden összefoglalva az izraeli UIP tagozat eddigi történetét: a párt a június 25 utáni napokban alakult CRoy és az izraeli pártok csekély száma miatt rögtön top5 párttá vált. A júniusi választásokon emiatt csak 3 képviselőjük jutott be (ez nem is csoda, hisz 25én még nem is létezett a tagozat) a wiki szerint. Az egyből top5 párttá válás egyből meg is dobta az UIIP júliusi kongresszusi képviselőinek számát a júniushoz viszonyítva: 11 képviselővel komoly hányadot képeztek a knesszetben, ám az a tény az izraeli polgárok aktivitásáról sokat elmond, hogy mindössze ennyi jelöltjük akadt. A párt aktivitása viszont ehhez képest kellően kiugró volt: az öt régióból 4 helyen UIIP jelölt nyert, s szintén UIIP jelölt szerezte a legtöbb szavazatot az egész választáson. Augusztusban újra tekintélyes hányadot szereztek a knesszet képviselői székjei közül: 12 jelölt a párt színeiben indulva, további egy UIIP szimpatizáns, Sam Krakower pedig a legnagyobb izraeli párt, az Israel First színeiben szerzett mandátumot. A kongresszusi sikereket pedig az elnöki választásokon elért siker követte: a jelenlegi elnök, a már említett Aeroner is az UIIP tagja.

Eme dinamikus növekedési út nem mindig eizraeli tetszését nyerte el: Daniel Ender, az United Zionist Party képviselője már két hónapja felfigyelt az amerikai párt izraeli intervenciójára és ellenségnek titulálta az UIIPt. Ez akkor még nem vert akkor visszhangot, de mostan Ender újabb hadjáratot indított az „amerikaiak” ellen: valószínűleg az izraeli fórumon, valamint IRC szobákban fokozta az Amerika-ellenes hangulatot, illetve egy, az adminok által már törölt cikkben hangolt az UIIP ellen. Azt, hogy más is egyetért vele, az mutatja, hogy az top5ben lévő egyéb pártok is szervezkedni kezdték: az Israel First és az UZP összeolvadt, a wiki szerint utóbbi párt vezetőinek inaktivitása miatt, ám az UIIP növekvő népszerűsége is adhatott lökést a dolognak. Egy további tény is erősítheti az Amerika-ellenes hangulatot: a szeptemberi pártelnökin az UIP helyi tagjai a saját pártjuk irányításán túl Rheinlander von Pfalz révén a New Millenium Party pártelnöki címét is megszerezte: ezt a pártot ma már Integrity. Integration. Israel néven találjuk az izraeli pártok rangsorában.

A törölt Ender-cikk megindította a cikkhullámot az amúgy szegényes helyi médiában: sorra érkeztek az értetlenkedő cikkek az UIIP holdudvarába tartozó emberektől: Jamarcus, az UIIP kongresszusi képviselője, Robbie Lizzini korábbi képviselő és Sam Krakower alelnök is jegyez ilyen cikket. Eme cikkek az értetlenkedésen túl az ország lakosainak összefogásáról beszél, hiszen a kicsiny izraeli közösség, ha széthúz, könnyeden válhat külső ellenség áldozatává.

Külföldről is érkezett válaszcikk: Blanemcc, korábbi izraeli pártelnök és amerikai exképviselő is reagált a helyzetre: ő is említi az összefogást, ezen kívül pedig az amerikai választási szisztémát javasolja a TOk megelőzésére, a blokker-rendszer izraeli bevezetését.

Most jöjjön a már említett Aeroner cikk eme témáról szóló részének beszámolója: a szerző respektálja Ender és mások nacionalizmusát, ám kijelenti, hogy együtt, ők eIzrael. Annak idején hezitált az UIIP megalapítása idején, nem látja szükségét az amerikai párt izraeli intervenciójának. A hosszú cikkrészlet végén 4 mondatban összegzi gondolatait:
1, Támogatja az UIIP tagjait, ám nem a párt ideológiájával: Izraelnek nincs szüksége egy Amerika-irányította csoportra.
2, Sok barátja van az UIIP tagjai közt, és nem látja őket potenciális PTO veszélynek, ha az izraeliek és a bevándorolt amerikaiak együtt tudnak dolgozni, Izrael legszebb napjai következnének.
3, Az Israel First egy nagyszerű egységpárt, ám nacionalizmusának mértékén változtatni kell, ha a megfelelő irányba akarnak haladni.
4, Elismeri az izraeli nacionalizmust, ám azt nem tudja elfogadni, hogy az amerikaiak nem vehetnek részt a politikában, annak ellenére, hogy van megfelelő képességük hozzá.


Na ha ezt mind elolvastátok, akkor akkor olvassátok el Rheinlander von Pfalz, a már említett Integrity. Integration. Israel vezetőjének cikkét is (Rheinlander mellesleg az UIIP színeiben bejutott a kongresszusba, és az amerikai fő csetszobák egyik operátoraként is ismert.), mely elején összegzi az általam is elmondottakat, majd az amerikai példákat vet fel, ahol az országuk erepes ellenségei IRL állampolgárai szereztek kongresszusi helyeket, vagy váltak az ország elnökévé. (Példákat hoz orosz, indonéz származású eamerikai kongresszusi képviselőre, akik nem PTOban szerezték helyüket, valamint azt is megtudjuk, hogy St.Krems jelenlegi elnök IRL skót, mely valószínűleg a tájékozottabb rétegek számára ismert tény volt.) Ezután az Izraelben található potenciális PTO képviselőket nevezi meg, köztük olyat, akit a kincstár kirablására tett kísérletet, valamint az anti-amerikai oldal élére állt David Endert is, aki a cikk megírásának időpontjáig nem utalta be a kincstárba a kongresszusi helyért cserébe járó „járulékot”. Miattuk van szükség az összefogásra, állítja Rheinlander.

A Rheinlander-cikk hatására Ender befizette a „kongaadót”, majd cikkben reagált az összes, a törölt cikke után keletkezett cikkre: leírja az elképzelését Izrael politikai működéséről, szerinte országának megfelelő államtípus a demokrácia, ahol mindenki kifejti a saját gondolatait, függetlenül másoktól. Nem ezért jött létre az UIIP?, teszi fel a kérdést, és ha igen, mért utálják őt? Nem sajnálja a törölt cikk megjelentetését, a többség anti-amerikai cikként fogta fel és az az is volt, állítja. A cikk végén arra a következtetésre jut Ender, hogy ideológiailag az eUSA és a való világbeli USA közt nincs sok különbség.

Béke a pálmák alatt? Dehogy. Habár harcok nincsenek ott, béke sincs.

Minden egyéb komment.

vasmegye
Bloemfontein, Dél-Afrika, Day 1,035 of the New World

VASMEGYE TOP 10 2,5ik verzió:
yxcqwerMinapi csája
csuzliszemArchívum
JenkizObsta principiis
kohlerjszSun, Moon and 3 Arrows
XavinyoVitaindito
NacilLovagrend
SchellingVernunft und Freiheit
NouvionHappyHippos
Koppanyi FerencSmell of the napalm
Cseri McGregorAlternatív 7

További jó szórakozást!