Join the new world

Lgabor72, a KARD kongresszusi képviselője, legerősebb katonánk és a legtöbb tapasztalati ponttal bíró játékosunk. Újságírói karrierje is magasan felfelé ívelt, az aktív újságírók között az 5.helyen van, fejlődése töretlen.
Saját cégbirodalma van. Igazi hardcore erepes. Nagyon hosszú ideje ő volt az a játékos, akivel leginkább szerettem volna interjút készíteni. Végre sikerült elkapnom egy interjúra.


Hogyan találtál az erepublikra és milyen kezdeti élmények értek, ami maradásra bírt?

Az elsők között csatlakoztam az index cikk hatására még februárban. Sikerült állást találnom, nagyság rendileg az akkori Q1 kaja árak alatt fél forinttal. Vettem a induló pénzemből kaját, mert az mondták, hogy vegyek, vettem egy q1 pisztolyt (9 kemény magyar forintért), hogy majd jól megvédem magam. Az első napom nagyjából így telt. Majd a hét második felében a pisztolyt rágcsáltam, mert kajára nem volt pénzem. Ez az élmény nagyon megmaradt bennem.😃
Olvasgattam a cikkeket, fejlődtem és vártam a lehetőséget, hogy harcolhassak. Ha jól emlékszem akkoriban nemhogy napi harc nem volt, de egyáltalán nem volt csata. Külön az indexesek kedvéért indítottak gyakorló csatát amint elértük az 5-ös szintet. Belevetettem magam és sikerült a pisztolyomat el is használnom egy kegyetlen 10 sebzéses fal kaparásra. A maradék a szokásos 7-5 körüli sebzés volt. (Akkoriban egy erősebb tank olyan 150 körül ütött.)
Ezután kimentem az indonézekhez (kaptam jegyet a gyárostól akinél dolgoztam) és, és a halálomig ott is maradtam. A nagy román támadással WSR ellen egy időben utolért a vég.

Ami maradásra bírt: makacs vagyok, nem adtam fel a halál után, újraregisztráltam. Tanultam belőle. A második életem akkor kezdődött, amikor a románok ellen megindultunk. Ott kapartam a falat több nagyobb csatában.
Részt vettem nagyon sok TO akcióban (orosz, szlovák, cseh, Peru, valamelyik balti állam, Kanada, spanyol, norvég, horvát, USA... kongresszus, párt elnöki, elnöki). Ekkoriban az állampolgárság bevezetése előtt ezeknek a szervezése, lebonyolítása összekovácsolta az akkori társaságot közösségé. Nem voltak olyan nagy ellentétek (vagy kifele nem látszottak annyira) a vezetők között. Ment a szekér, fejlődtünk.
Izgalmas időszak volt, főleg egy kezdőnek, aki ha egy kicsit odafigyelt és ki tudta használni az adódó lehetőségeket jól tudott szórakozni és fejlődni is.


Miért csatlakoztál a KARD-hoz és maradsz velük?

Véletlen. Sokáig szimpatizánsként néztem rájuk (Quicksilver, Kampec, Zoli, Fehérló), viszont az állampolgárság bevezetéséig nem nagyon emlékszem olyan szavazásra, hogy itthon szavaztam volna. A TOzás volt akkoriban (kezdőként) az egyetlen olyan terület, ahol bárkit térdre tudtunk kényszeríteni (ha nagyon megpróbáltuk) Ott nem számított, hogy mennyi ideje játszol, ha szavazhattál, egyenlő voltál akár a legerősebb román tankkal is.
Szóval miért a Kard? Én a játék kedvéért játszom. Nem akarok semmit se bizonyítani, egy, két, három órára ki akarok kapcsolódni. Nem akarok belviszályokkal, kicsinyes hatalmi harcokkal foglalkozni, de a játék nyújtotta minden lehetőség érdekelt, ezért lépem be a Kardba, kezdtem politizálni. Eddig nem csalódtam ebben a döntésemben.


Magyarország leghíresebb katonája vagy. IRL pénzt is költöttél a játékra nem keveset. Hogyan lettél ilyen sikeres a katonai pályán?

Játszom.🙂 Ami aranyat, pénzt szereztem (monetary,munka, érmek, gyárak), (illetve sok embertől kaptam is, amit ezúton is szeretnék megköszönni), azt nem őriztem meg. Ha harcolni kellett, harcoltam. Nagyon sokáig saját erőből harcoltam, majd később, ahogy kezdtem ismertté válni az állami fegyverosztásokból is kaptam.
Hajnalban (is) online vagyok, ezért sokszor tudtam olyan csatában részt venni és harcolni -a V2 óta- amikor napközben nincs mozgás ott.


Milyen segítséget kaptál az államtól a harcok során?

Fegyvert, illetve nagy néha jegyet. A V2 óta semmit.
Ja bocs, nem: indítják a csatákat és kötik az MPP-t, hogy ne kelljen utaznom...🙂


Nagyon kevés játékos harcol. Mi az oka annak, hogy nincs a játékosoknak pénze a harcra? Hogyan lehetne javítani a harci kedven?

Szerintem nem pénz, illetve nem elsősorban pénz kérdése. Sok a kétkattos, még több a "kétkattos"🙂 Ők esetleg 5 ütést benyomtak a falba, mert kaptak érte XP-t, meg kb 1 perc alatt letudható volt, itt meg egy perc míg betölti a mezőt, ha nem te kezded akkor arra is várni kell, ütsz, meg kell várnod a kör végét és az ellenség válaszütését... Szóval alsó hangon 3-5 perc. Vannak akiknek ez nem éri meg.
Aki nem akar rá költeni, fegyvert tud(na) szerezni, más meg nem igazán kell. Sőt akinek alacsony a wellnesse (70 alatti), ha mást nem is, de egy vesztetett csatáért visszatöltött 70WP-ért megérne harcolni.


Mely országok mellett szeretsz harcolni és van-e olyan ország, akik mellett gyakrabban együtt harcolnál?

Nincsenek olyan országok akikre tartós haragszomrád állapotban vagyok és soha nem harcolnék velük. Amikor éppen rájuk tör az elmebaj akkor nem harcolok értük (ha van másik csata), vagy nem teszem magam oda értük, de ha van harclehetőség azért nem vonulok el duzzogva, mert mondjuk a brazilokat kell(ene) védeni.
Akik mellett mindenképpen (a jelenlegi állapotok szerint):
- németek, szerbek, angolok, franciák, bolgárok, szlovének
- akik ellen nem szívesen vennék részt egy JFF harcban: szlovákok
Mivel jelenleg képviselő vagyok (és Forradalmimaki is csak addig forszírozta az örökös kongresszusi tagságomról szóló javaslatot amíg elnök nem lett : P), ezért az utaztatós csaták felejtősek...🙂


A v2 bevezetése óta mi volt a legnagyobb harci élményed? Mikor élvezetes számodra a csata?

Legnagyobb harci élmény? Kiütni a román gigatankokat... Akik a v1-ben egy kisebb ország összsebzését érték el egy csatában. És kiütni megint amikor visszatámadtak. Megfizethetetlen.
Nem annyira nagy élmény de melengeti a májat, amikor 5-8 (nem újoncot) győzök le egy berserker támadással, vagy ennyit verek le védekezésben.

Élvezetes a csata:
1. van ellenség
2. van ellenség és nem mindegyik rám hajt rakétavetővel
3. rajtam kívül más is van a csatatéren a mi oldalunkon
4. de nem csak outnumberedet ütök.


Az újságírásba valamikor tavaly nyáron kezdtél bele aktívan és az egyik leggyorsabban fejlődő újságíró egyike vagy. Mi ennek a sikernek a titka?

Amikor kezdtem, akkor voltaképpen magamnak írogattam, aki olvassa, olvassa hozzáállással. Utána volt egy időszak, amikor a reggeli történéseket írtam meg, sokan ekkor iratkoztak fel. Igyekszem humorosan, ironikusan fogalmazni, mivel aktívan harcolok, onnan is jönnek a témák, ötletek. Aki aktív újságíró és elér egy bizonyos olvasótábort, annak könnyű a helyzete. Amikor 3-400 előfizetőm volt, nagyon örültem volna, ha valaki az akkori média vezető személyiségei közül felkarol, beajánl a cikkében. Pont emiatt szoktam azokat az újságokat ajánlani a cikkeimben néha, akik megérdemlik az odafigyelést és a törődést. Nagy érzelmi segítséget ad agy újságírónak, ha látja mondjuk, hogy egy olvasott újságban ajánlják és (ennek hatására is) 50-60-100 új előfizetője lesz a lapjának.


A sajtóba vannak-e olyan témák amikről szívesen olvasnál és hiányolsz?

Humorosan (nem viccek) megírt regényszerű írások, az erephez kapcsolódóan.
Vagy a csaták bemutatása regényszerűen.


A cégeidtől hallom megszabadultál. Tervezel-e újra cégezni valamikor vagy társulni valakivel? Milyen céges sikereket értél el korábban?

Egy részétől szabadultam meg, azóta a nagyját pótoltam, illetve ma fejeztem be egy "projektet", szóval megint kapitalista vagyok🙂
Szívesen társultam volna, de nem volt jelentkező, saját erőből megoldottam mindent. Céges sikerek? Hát az szerintem siker, hogy nem zártam még be az összes gyárat és jó pár embernek tudok munkát adni...


Sokan szeretnének téged látni vezetőként. Miért nem voltál Magyarország elnöke?

Idő, idő, idő.
Az a munka, ha valaki komolyan gondolja és nem csak a medálra hajt, akkor teljes embert kíván. Nem mondom, örülnék, ha teljes lenne a medálpalettám, de csak ezért nem fogok indulni. Én úgy vagyok vele, hogy valamit vagy csinálok, vagy nem csinálok.


A kongresszusba negyedszer jutottál be. Mit értél el eddig ott és a mostani ciklusban akarsz-e változtatni valamin?

Ahhoz képest, hogy mennyire nem érdekel a politika, elég aktív vagyok ott is, hiszen vagy csinálom vagy nem csinálom elvet követem. De lényegében hidegen hagy a kongresszus. Az meg, hogy betű szerint hivatkozunk a szabályokra, néha kimondottam idegesít.
Mit lehet elérni a kongresszusban? Le akarom építeni a bürokráciát, értelmes törvényeket és nem önigazolókat hozni.
Nagyon tud zavarni, hogy a kongresszus több cikluson keresztül nem tud megegyezni az alapvető dolgokról. Lényegtelen részletkérdésekben órákat vitázunk, a lényegesek meg nem kerülnek elő.
Mondjuk a kongresszusnak ingame szempontból viszonylag kicsi a mozgástere, ezáltal a játékon kívüli lehetőségei sem túlzottan bonyolultak.
Mit értem el? pár törvényjavaslatomat elfogadták...


Az interjút készítette: Bosko Balaban
FÚSZ tag