Join the new world

„Élő népe van, mely munkával és erkölcsi érzék
örökségével keresi a boldogulás útját: és álmai vannak,
amelyek nem a zsiványoké, hanem a jövendőé.”

Milyen áron? (Tamási Áron)🙂

Bartók Béla azonos című munkája nyomán készült cikksorozat azonos nevű Erepublik századom nevének IRL történetével foglalkozik. Mit jelent az, hogy „székely”? Honnan származik a kifejezés? Milyen földrajzi területet hívunk így ma és milyen vidéket hívtak így régen? Milyen vizeken hajóztak a történelem viszontagságai közepette evező székely tengerészek? Hogyan sikerült megőrizni identitásukat, kultúrájukat?

A „székely” szó a „szék” szóból származik, ami itt bírói ülőalkalmatosságot jelent. A szék (sedes) megjelöléssel első ízben 1308-ban találkozhatunk Szebenszék esetében. Azonban földrajzi vonatkozásban inkább adódik a szó jelentéstartalmát szövegkörnyezethez illően bővíteni „járásra”, „megyére.” A székely szó jelentése meghatározható földrajzilag, közigazgatásilag, etnikailag/nyelvileg, ami utóbbi a kulturális azonosságtudathoz kapcsolódik. Egyesek ez utóbbit hívják eredetkérdésnek is.



A székelyek hadi kötelezettségeik fejében királyi, később fejedelmi kiváltságokra voltak jogosultak, a mindenkori hagyományos megyei, ispánsági közigazgatástól kvázi független saját önkormányzatokat alakíthattak ki. Ez lehetett valamikor a XIII-XV. század között a székelyföldi székek kialakulásának alapja. (Egyébként hasonló kiváltságokat élveztek, és a vármegyei rendszertől független közigazgatás építettek ki a jászok, a kunok és a szászok is. Ezen rendszerek alapja is az önálló bíráskodási rendszer volt.) A szék élén a hadnagy állt. A székbíró (judex sedis) hivatala a XVI. században megszűnt, helyébe a főkirálybíró (supremus judex regius) lépett. A XV. századra megszűnt nemzettségi szervezet helyét a Hét székely szék egyeteme (Unicersitas Siculorum septem sedium Siculicalium) vette át, amelynek élén a székely ispán (comes siculorum) állt. Ebben az időben latin nyelvű feljegyzések már használják a Terra Siculorum megjelölést a Székelyföldre. A székelyföldi közigazgatás történetének meghatározó eseménye a kápolnai unió (1437), amikor is a székelység a magyar nemességgel és a szászokkal (Erdély egyik rendi nemzete) szövetségre lépett, és ezzel a Székelyföld évszázadokra betagozódott Erdély feudális rendi szervezetébe. A következő nagy jelentőségű változást a székely közigazgatásban az 1876-os közigazgatási átalakítást hozta, amikor is a székszervezet helyébe a vármegye került. Majd szovjet nyomásra létrejött Magyar Autonóm Terület (1951-1968.) „határai” tulajdonképpen egybe estek a történelmi 5 Szék Székelyföld határaival. Újabb radikális változást az 1968-as kommunista közigazgatási reform hozott, amely az új megyehatárok megrajzolásával feldarabolta a Székelyföldet, és az eredeti székek határaitól alapvetően „idegen” új megyerendszert alakított ki, ezzel jelentősen gyengítve a székelyföldi önigazgatás több évszázados hagyományait. (Az már csak külön érdekesség, hogy az Európai Unióba igyekvő demokratikus Románia is ezt a közigazgatási elvet követte, amikor az EU által is szorgalmazott fejlesztési régiók kialakításakor 3 (!) különböző régió között osztotta fel a történelmi Székelyföldet.)