Erepes humorról

Day 1,404, 02:24 • Published in Hungary United Kingdom • by Bosko Balaban
Juccer szerint nincs humorérzékem. Ez mondjuk nem sok embert érdekelhet, de még úgy se írtam cikket az erepen található humorról, nem is foglalkoztam eddig vele. A FÚSZ (Független Újságíró Szövetség) tagság egyik állandó feltételének szabtam, hogy az újságíró nem ír irl vicceket, emiatt is gondolhatja juccer ezt.
A valóság azonban nem ilyen fekete-fehér. Ezt fogom a cikkben kitárgyalni. A kezdő játékosoknak is ajánlom ennek olvasását, hogy tudják, mit olvassanak.


A politikai pártok között az MKKP volt az a párt (viccpárt), amelyik top5-be bejutott, sokáig ott tudtak lenni. Zsizsik, juccer, Nintsen és Refdev voltak kezdőkorom meghatározó MKKP-s arcai, akik szpem formájában próbálták meg szórakoztatni játékostársaikat. Zsizsik tehetségére én is felfigyeltem és alapító tagjai között volt a FÚSZ-nak. Úgy került ehhez a minőségi újságírásért küzdő szervezethez, hogy ő is egyetértett a céljainkkal.
Sajnos kicsit másként értelmezte a minőségi újságírást mint a tagság többi része. Mivel alig volt ideje az erepre és idővel ez csak tovább romlott, ezért nem vált be az az álmom, hogy ("minőségi") szpemmerből minőségi újságíróvá váljon. A szervezetből való kizárást a "broáfos" cikke okozta, ahol tényleg csak ennyit közölt a cikkben is.
Sajnos a kreativitása ezzel a valódi nullára csökkent le. A többi cikkénél még belehetett magyarázni dolgokat, még akár azt is, hogy valami köze van az erephez mert valami értelem van benne.

Zsizsik miatt egyszer elestem a kongresszusi indulástól, 2 cikkem is született erről akkoriban. Pártelnökként nem volt eleget a cseten, hanyagul kezelte pártja ügyeit is, még Kanalasgem is egyetértett velem, hogy nem megfelelő politikai vezető. Támogattam is utána Kanalasgem pártelnökségét, sajnos ő már csak lassítani tudta pártja hanyatlásának folyamatát, megállítani. Ugyanis a régi nagy arcok kiégtek, helyettük nem érkezett egy erős generáció.
Aztán Kyrell átment a Szolidaritás Pártba, aki úgy tűnt nekem, hogy vezéregyénisége lehetne az MKKP-nak. Utána már nem is láttam kísérletet a párt TOP5-be való visszajuttatására.
Az MKKP azóta legmarkánsabb személyisége HUpakolas, aki azzal tette le névjegyét a politikában, hogy sokszor indult el az elnökválasztáson. Ezt az újságával érdemelte ki, amely az ország legnépszerűbb szpem újsága nagyon régóta.
Egy időben én is tiszteltem az újsága miatt. Nem mindig tartottam őt szpemmernek. A hírnevét azzal rontotta le nagyon súlyosan először, amikor az újsága cikkeit törölte. Ezt a hibát csak egyszer követte el, azóta tudtommal nem tette meg többször. Az Újságranglista, amit annak idején hetente szerkesztettem még, le is vettem jó időre őt.

Jól látszik tehát az, hogy az MKKP vezéregyéniségeinek nem a cset volt az erőssége, hanem az újságírásban "alkottak". Újságot írtak és más cikkeknél kommenteltek.
A cseten is vannak MKKP-s arcok persze, Vadaskertbenvok pl. tipikus csetes huszár.

A sajtóban vannak azonban olyan humoros írások is, amelyeket nem kötök a szpem világához. A legnagyobb erepes humormestert AndyMillernek hívják Magyarországon. Ma már ritkán készít új képregényt, de azokat mindig sokan olvassák. Magyarul és angolul is megjelenik. A Kisgazda párt egyik legnagyobb egyénisége, Sir Moke Shag írásai a játékrendszer kifigurázásáról szólnak leginkább, ennek egyik következménye, hogy néha törlik is a cikkét.
Kezdő korom egyik kedvenc újságaim egyike, amit annak idején kicsit szégyelltem is magamban, (igénytelenség vádjával illettem magamat) Hgmg képregény-sorozata volt. A képregény nagyon egyszerű volt, az amerikai hadjáratunkról szóltak a képregény fénykorában. A részegeskedő amcsi farmer, a buta, engedelmes, türelmes asszonya és a katona gyakran jelentek meg ezekben szereplőként.
Kikericsy is szintén jó volt, de mégse tartottam én annyira jónak őt, viszont az olvasói közönség őt is nagyon szerette. Persze neki is voltak olyan cikkei, amelyek nálam is nagy sikert arattak. Ő is képregényekkel foglalkozott.
Jól látszik, hogy a képregényírás és a humor között szoros kapcsolat van. A humorral persze nem csak képregényírók foglalkoznak.


Kihagytam még néhány újságírót persze, akik véleményem szerint a humorral nagyon jól operálnak. Montaigne (mostanság a BH vadász sorozata szórakoztat), Tankred Orfeusz (kisgazda párthumor atyja), 655321 (A Stirlitz Files írója) újságírói munkássága külön-külön is megérdemelne egy cikket.
Bizonyára kihagytam még újságírókat, akiket a játékosok a legnagyobb humorforrásoknak tartanak. Nekem ők voltak a meghatározóbb alakok, tehát akinek a nevét leírtam, az biztosan nem csinálta rosszul, hiszen az emlékeim részévé váltak 2 év játék után.

A mai képregényes humoros írások lelkes aktív tagja Levesezredes, akit nem tartok tehetségesnek, de igyekezetével kiérdemelte sokak tetszését és én is elismerem a munkáját.
A humoros írásokra mindig lesz igény, ami egyrészt örömteljes, másrészt kár, hogy vasmegye, Istencsaszar, Xavinyo (és még sokan mások) komoly írásaikkal sokszor nem kapják meg a kellő elismerést.
Ernst cikkei tartoznak még az inkább komoly cikkek közé, de nála látok leginkább törekvést, hogy némi humort is csempésszen bele, amit troll stílussal fűszerez meg.
A külföldi újságokat nem szoktam rendszeresen olvasni, de ismerek egy nemzetközi szinten elismert román játékost, aki Fremenul (román elnök is volt) néven alkot képregényeket és szintén él a humorral, a stílusát Sir Moke Shag-hez tudnám hasonlítani.


Van-e humorérzékem? Kit érdekel? A kérdés az, hogy a játéktársaimnak van-e. Szerintem van és ez éppen elég. A komoly és igényes újságírásra is szükség van és szerencsére az olvasók is jutalmazzák ezeket. Főleg a játékrendszer általános cikkeire láttam igényt és ha változtatás vagy komoly változás lép életbe, az arról szóló mélycikkekre.
A sikert tehát nem a szpem és a troll cikkek hozzák, habár azok is elérhetnek nagyobb sikereket, ha a fent felsorolt kritériumok egyikében élen jár.
Remélem hamarosan újabb humor nagyágyúkat ismerhetünk meg és a stílus még színesebbé válik.