Egyetemi előadás a Külügyminisztérium működéséről

Day 678, 08:50 Published in Hungary Hungary by Labdunyha

Ez a cikk a chat #egyetem szobájában 2009. szeptember 23-án folytatott előadásnak az olvashatóság érdekében erősen szerkesztett változata. Az előadáson Tomi_ur külügyi államtitkár beszélt, illetve válaszolta meg a jelen lévők kérdéseit. Az eredeti változat itt található.

- Arra kértek meg, hogy a Külügyminisztérium felépítéséről és feladatáról ejtsek néhány szót. Mielőtt erről beszélnék, felhívnám a figyelmet a kormány mint olyan szerepére. A külügyminiszter a kormány tagja, a kormány pedig nem ingame kategória. Elvileg az elnöknek kellene minden egyes feladatot ellátnia, a hadügytől kezdve, az oktatáson át a külügyig. Ez lehet, hogy egy 100 fős országban működne is, az eRepublik kitalálásakor azonban nem számoltak azzal, hogy nagyobb országoknál az igazgatás ellátása egy személyben már nem lehetséges. A gyakorlat hozta létre a kormány létrehozását, amely egy apparátus az elnök kezében politikájának a végrehajtására. Magyarán az összes minisztérium az elnök meghosszabbított keze, így van ez a külüggyel is. Nemzetközi szerződéseket az elnök köt. Ezek előkészítésében, az információszerzés lebonyolításában van szerepe a Külügyminisztériumnak. Az adminok a nemzetközi egyezményekhez megkívánják az elnökök általi aláírást. Magyarországon a külügyminisztert jelenleg az elnök nevezi ki. Ugyanúgy, mint a játék alapjául szolgáló amerikai modellben.

- Ez kézzel irt aláírást jelent?

- Nem, hanem az elnök felhasználóval tett megerősítő záradékot.
Más országokban a külügyminisztert a győztes pártok tagjai közül kell kiválasztani. Ilyen pl. Hollandia. E modell szerintem kevésbé működőképes, mert az elnök tudja, kivel akar és tud dolgozni.
A külügyminiszter az elnök külpolitikájának az előkészítője és végrehajtója, a végső döntést az elnök hozza meg mindig, mert övé a felelősség. Illetve, gyakorlatilag az elnök az, akinek legitimitása van, a kormány legitimitása az elnökéből fakad. A külügyminiszter irányítja elsősorban továbbá a nagykövetek tevékenységét. Az elnök felhatalmazása alapján tárgyal a külföldi államok külügyminisztereivel. Gyakorlatilag a külügyminiszter kezében fut össze minden szál, mivel ezeket mozgatni is kell, a külügyminiszternek is van egy testülete, ez úgymond a Külügyminisztérium.
A jelenlegi rendszerben a külügyminisztert államtitkárok segítik. Jelenleg két államtitkár van, korábban az államtitkárok munkáját főosztályvezetők segítették. Ők a katonai szövetségek alapján a PEACE, Atlantis (EDEN/Fortis) illetve el nem kötelezett államok főosztályát vezették. A főosztályvezetők feladata a főosztályukon dolgozó nagykövetek koordinálása volt. Ez a rendszer úgy augusztus elejével szűnt meg, azóta a külügyminiszter, illetve az államtitkárok közvetlenül vannak kapcsolatban a nagykövetekkel.
Az államtitkárok a külügyminiszter által rájuk bízott szervezési feladatokat látják el, illetve a külügyminiszter felhatalmazása alapján tárgyalnak a külföldi nagykövetekkel, illetve egyéb képviselőkkel.
A nagykövetek főszabály szerint nem tárgyalnak. Mindazonáltal a nagyköveti rendszer a külügyminisztérium alapja. Legfontosabb szerepük az információszerzés, a kapcsolattartás, iletve valamelyest az országimázs alakítása a külpolitikában. E 4 szint van tehát: 1. elnök, 2. külügyminiszter, 3. államtitkár; 4. nagykövet

- Mit csinál a külügyminisztérium?

- Mivel az erep mondhatni háború központú, ennek a politikának a kiszolgálása tűnik fő feladatának. Előkészíti a terepet az MPP-k, NAP-ok, alliance-ek megkötésére. Értve az utóbbin a nagyobb szövetségi rendszereket. Van gazdasági funkciója is, bár ez kiforratlan még nálunk és a játékosokat nem is nagyon érdekli, hogy, hű, exportlicenseünk van eOroszországba, pedig ez is nagyon fontos. Általánosságban pedig - még ha nem is kötünk konkrét egyezményeket -, a nagykövetek jelenlétével, gesztusokkal befolyásolhatjuk az eljövendő szövetségeket, szövetségi rendszereket.
Mostanában - szerencsére - megnőtt az érdeklődés a nagyköveti pálya iránt, egyre többen jelentkeznek.
Ha ez huzamosabb ideig így megy tovább, lassan minden országban jelen leszünk nagykövettel.

- Elvileg az erep célja a világuralom, minden egyes régió elfoglalása. Magyarország tervei közt szerepel ez?

- Ha arra gondolsz, hogy világoszöldbe borul a földgolyó (eMagyarország színe a világoszöld az eRepublik térképen, azt kell mondjam, hogy nem. Persze ezt a mindenkori elnök dönti el, de e tekintetben én még nem találkoztam ilyen elnöki kezdeményezéssel. Olyan tekintetben terv a "világuralom", hogy a befolyásunkat hosszú távon megőrizzük az egész világon.

- Létezik magyar "propaganda csoport", ami más országok médiáiban nekünk kedvező cikkeket jelenít meg, egyáltalán ez a külügy feladata?

- Az előző kormány idején még volt propaganda-csoport, azóta keveset hallok róla. Cikkeket jelentettünk meg, többek között üdvözöltük a francia és a holland babyboom-ot, de e téren még van mit tanulni, főleg a románoktól. A negatív kampány egyébként mindig könnyebb, mert a demagógiát nem kell megindokolni.

- Hogy indul egy nagyköveti karrier? Mik az első lépések?

- A jelentkezéssel indul. Két fajta nagykövet van. A fanatikus: imád egy országot IRL és azzal erep is foglalkozni akar. Kitartóak, lelkesek. A másik fajta a segítőkész. Többre hivatottnak tartja magát a napi 2+5 kattnál, és segíteni akar. Plusz még van egy harmadik fajta, aki az elején nagyon lelkes, de két hét utánabbahagyja. Az utóbbi időben kérni szoktunk a jelentkezőtől egy bemutatkozó jelentést, amiben az általa választott vagy megjelölt országról ír egy rövid elemzést. Ez alapján leszűrhető, hogy kinek milyen a lényeglátása, többnyire emellett vannak egyfajta négyszemközti beszélgetések is az államtitkárral, külügyminiszterrel, attól függően, hogy kivel veszi fel a kapcsolatot. Miután kinevezték a jelöltet (ezt az erepen a külügyminiszter teszi meg), a jelölt elkezd dolgozni, legelőször is - szerintem - bejelentkezik a fogadó országnál. Az angol nyelvtudás a minimum, plusz az egzotikus nyelvek, amikből hiány van: francia, spanyol, orosz, szerb-horvát. Ha valaki svédül vagy norvégül tud, és jelentkezik nagykövetnek, az maga a főnyeremény, de most elsősorban a spanyol-francia-portugál vonal terén vannak hiányosságok, jóllehet, spanyol nagykövetünk hamarosan lesz. A nagyköveti karrier egyébként az előszobája lehet egy külügyminisztériumi állásnak. Aki most bármilyen tisztet is betölt a külügyminisztériumban, hosszabb rövidebb ideig volt nagykövet, vagy még mindig az, a nagykövetség alatt - ha foglalkozik vele az ember - nagyon sokat lehet tanulni: miről lehet, és miről nem lehet beszélnie egy nagykövetnek, pl.
felkészülhet az ember arra, hogy egy tárgyaláson mit hozzon szóba és mit nem. Emellett sok embert megismerhetsz, akikkel egyszer még együtt fogsz dolgozni.

- Köszönjük szépen, hogy megtartottad az előadást.

- Ha bármi kérdés van egyébként a továbbiakban, forduljatok nyugodtan hozzánk.

Kapcsolódó cikkek:
- Napi Mentor: Minisztériumok
- Napi Mentor: Szószedet
- Külügyi Közlöny
- Oktatási Közlöny
- Egyetemi Közlöny

Egyéb egyetemi előadások:
- Napi Mentor: Egyetemi előadás a Hadügyminisztérium működéséről