Beállok a sorba
ZoleeB orgja
Az utóbbi napok eseményeit próbáltam úgy túlélni, hogy az adminok majd úgyis visszaállítják a korábbi helyzetet, mindegy mi történik. Nem akartam hát foglalkozni a cikkemben ilyesmivel, hiszen van fontosabb is. Mostanra azonban számomra nyilvánvalóvá vált: az mpp struktúránkat nem állítják vissza, a románok mellett megmaradnak az mpp-k, a lengyelektől pedig nem adják vissza a régiót. Vártam a hétfőt, de számomra nem hozott semmi jót.
A továbbiakban a status quo-val, a tényekkel csak a cikk második felében foglalkozom. Most jöjjön a lélektani rész.
Szarban vagyunk. Csakugyan. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fel kell adni. Tény, hogy fogunk eredeti területet veszteni, tény, hogy Podolia nem marad a kezünkön. Ez azonban nem jelenti a véget. Az meg, hogy csalással állították fel a jelenlegi helyzetet, engem nem érdekel. Nem ez ugyanis a lényeg. A lényeg az, hogy a kihívásokra felelve rendbe tudjuk rakni az országot. Ehhez azonban az kell, hogy mindenki itt maradjon az építkezésen. Fontos, hogy ne a múltat nézzük, hanem a jövőt: fontos a múlt ismerete, de nem az kell, hogy meghatározza a játékot: politikánk vezérlőeleme a jövőépítés, nem a múlt siratása kell hogy legyen. Meg kell mutatnunk, hogy innen is fel lehet állni.
Most jöhetnek a rideg tények:
-a románok mpp-i aktívok ellenünk
-a mi mpp-ink többsége odaveszett
-a szerbekkel, a szlovénokkal hadban állunk
Most a lehetőségek:
Béke a szövetségesekkel, mpp: ez három nap. Addigra eltörölhetnek. Nem a jó út.
Akkor mit tehetünk?
Az ötletem alapján visszacsinálhatjuk Nagy-Magyarország jelentős részét (szlotákokat, szlovéneket kihagyva)
.
.
A hatásosság kedvéért itt szünet
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Nem akartam előre megemlíteni, de ez esetben a térképen levő paca neve nem Magyarország lenne, de ez a tényálláson nem változtat.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Tehát: a szerbek végigmenetelnek rajtunk, ahonnan mi sorban visszavonulunk. Így akár Kárpátalját is átjátszhatjuk nekik egy kis ukrán támogatással. Az eredmény Nagy-Szerbia, amelynek mpp-i vannak a románok ellen aktiválva, és határos nem eredeti lengyel területtel, így nyitva előtte az út Podoliába. A magyar és a szerb lakosság közös erejének nem tudnának ellenállni a lengyelek. A kérdés tehát elvi: feláldozzuk-e az ország területi szuverenitását a sikerekért?
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mer elkúrták.
[Edit] http://www.erepublik.com/en/article/szerb-mel--1484191/1/20 nem eredeti az ötlet, mint kiderült.[/Edit]
Comments
Nem fogtad fel, hogy ez a játék szarráment? Testületileg át kéne vonulni máshová.
Egy nagy, drámai kivonulójelenetben nem vagyok hajlandó részt venni. Ez ugyanis csak színjáték lenne. Az meg nem nekem való. Ha el is hagyom a játékot, az nem egy ilyen nagy, látványos átvonulás lesz, hanem egyszerűen valaki talán észreveszi, hogy elfogyott a health-em és a happiness-em.
Az a gond, hogy akkor majd meghekkelik a szerbeket. Szerintem amúgy az 1000. napon majd kiadnak egy jópofa insidert és mindent resetelnek. Csak addigra tőlünk mindenki itt fogja hagyni ezt a szart.
Szerintem is ez lenne a megoldás.. A románok eltörölni jöttek minket. Ez a két választásunk van. Vagy románok leszünk, vagy szerbek. Mert ugye feladni nem fogjuk!
Azért a film végét is nézzük meg, s az előadás még tart
Támogatom! Polákot, románt, horvátot le tudunk győzni tisztességgel. Csalót, hackert, részre hajló adminokat nem. Szélmalomharc...
Jó ötlet! *szmájli*
A szerbek meghekkelésétől nem kell tartani. Ill. nyilván, ez is veszély, de azért én nem félteném őket, ők is tudnak csalni rendesen.
Mivel mostanra az adminok legálissá tették a hackelést (hiszen nem tesznek semmit ellene), már nem a románokkal, lengyelekkel, horvátokkal kell harcolnunk, hanem a hackerrel. Ha tudunk, akkor ok, van értelme, ha nem, akkor ez csak magunk szívatása.
[removed]