A politikai modul az érzelmek arénája

Day 1,398, 11:05 • Published in Hungary Hungary • by Mandalaa



Mikor megszülettem itt, a játékban láttam az etérképen a sok országot, és azt gondoltam, hogy mint minden más stratégiai játékban (amit eddig játszottam) itt is az azonos oldalon álló játékosok szoros összefogásán alapuló siker elérése a legfőbb cél. (Ez nehéz időkben lényegében sikerül is, mert olyankor össze tudunk fogni, de amúgy energiáinkat hajlamosak vagyunk egymáson elégetni.)
Persze elég hamar rá kellett jönnöm, hogy ez a játék más, mint amikben ezelőtt részt vettem.
A legnagyobb stílusbeli különbség ez és a többi között, hogy az Erep szociális és stratégiai játék, míg a többi inkább csak stratégiai volt. Azokból hiányzott a politikai modul, amelynek egyetlen és legfontosabb célja a játék szociális aspektusának megteremtése.


A politikai modul ugye arról szól játéktechnikai oldalról, hogy lehet annyi párt amennyi csak jól esik, ám csak az első öt párt az, ami számít, mivel csak ők jelölhetnek kormányfőt és kongresszusi képviselőket. Eme egyszerű szabály már önmagában is elegendő a kellő feszkó kialakulásához.
A feszültség alapját képezi az állatvilágot is oly átható kérdés: ki legyen az alfahím.



Ha eltávolodunk a politikai modul működését szabályozó száraz játéktechnikától, akkor azt érzékelem, hogy a pártok inkább tekinthetők bizonyos érzelmi kötődés révén szerveződő kluboknak, mint igazi IRL mintára működő pártoknak.
A játék ugyan lehetőséget nyújt a párt elnökének a párt politikai irányultságát definiálni, de valójában mennyire fontos ez a játékban? Érzésem szerint csak épp annyira, amennyire az IRL beidegződéseink, előítéleteink irányítanak bennünket.
Érdekességképpen megfigyelhetjük azt, hogy bármely párt jelöltje került hatalomra az elmúlt évben, nagyjából ugyanazzal az apparátussal működtette a kormányát, a „kipróbált emberekkel”. Tehát a szokásos IRL-el szemben itt nem zajlott le egy A-tól Z-ig politikai tisztogatás a minisztériumokban, vagyis nem lettek kicserélve csak „saját” emberekre. Ez azt jelzi számomra, hogy nem az IRL politikai jelleg dominál a játékban, ami jó, hogyha így van.

Politikai modulon belül a párt intézménye, mint az érzelmek arénája az, amelynek égisze alatt az emóciók a lehető legszélesebb érzelmi skálán megnyilvánulhatnak.
Számtalanszor tapasztalhattuk már, hogy a különböző választások előtt felerősödnek a feszültségek, olykor zűrzavarossá is válik a média, megy az adok kapok. A ciklikusan ismétlődő vádaskodás-védekezés-viszontvádaskodás-védekezés eléggé monoton, és egyhangú tud lenni. Az alacsony számú vote-k pontosan mutatják, mennyire érdekli az embereket az ilyesmi.
A legutóbbi pártelnöki választás során például az MHP került reflektorfénybe a TO kapcsán. Volt is cikkdömping, ugyanis Harcos gondoskodott a magas színvonalú szórakoztatásról a mozizók számára. 🙂



A pártokat motiváló érzelmi indíttatások sokfélék lehetnek, gyakorlatilag minden előfordult már: a hazudozás, a megtévesztés, az ármány, a tudatos közösség rombolási szándék, érvényesülés másoknak szándékosan okozott károk útján, taposás révén, de az építés, a segítő szándék, a pozitív, konstruktív előre tekintés, az érvényesülés mások tudatos megkárosítása nélkül, az új játékosok integrálásának elősegítése a játékban, a játékosok fejlődésének segítése, a szerepjátszás is a része.
Leszámítva a szélsőséges nézeteket művelőket úgy gondolom, hogy a felsorolt érzelmi tényezők döntik el legelsősorban, hogy végül ki melyik pártot választja, amennyiben tagságra vágyna, vagy pont ezek tartják távol a politikától. Tévedek?
Várom a kommenteket.


Mandala