A politika működése demokráciában

Day 588, 06:02 Published in Hungary Hungary by Mikrobi

A hatalomgyakorlás még elnöki demokráciákban is megoszlik az elnök és a parlament (kongresszus) között. Az elnök sleppje (ismertebb nevén kormány) és a kongresszus alapvetően másképp működik. Nézzük meg, melyik hogy működik és hogy működik együtt a kettő.

1.) A kormány működése: Az elnök határozza meg a stratégiát, ő válogatja bele az embereket, vagy legalábbis az ő emberei. Olyanokat válogat bele, akik szerinte alkalmasak a feladatuk elvégzésére. Fontos, hogy az adott területen elég önállóan tudjon dolgozni. Bárkinek adhat utasítást, bárkit leválthat. Lehet vele vitatkozni, de ha azt mondja, hogy itt a vita vége, akkor annak tényleg vége. Roma locuta, causa finita est. (Mostmár nem rejtem el latinos műveltségemet.) Tehát itt a legfontosabb a lojalitás és a bizonyos mértékig való önálló működés képessége. A kormány tagja kibékíthetetlen ellentét esetén egyet tehet: lemond. Utána nyilvánosan is azt mond, amit akar. Tehát itt nincs demokrácia.

2.) A parlament (kongresszus): A pártok jelölik a tagjait és a választók szavazzák be őket. Adott szabályok szerint akik a legtöbb szavazatot kapták, azok jutnak be. Alkalmasság szerint nehéz szűrni, hiszen ha nincs elég alkalmas személy, befurakodnak a fennmaradó helyekre önjelöltek.

A parlamentben öt párt frakciójába tömörülnek, de szavazni mindegyik egyénileg szavaz, ahogy a lelkiismerete diktálja. Persze, van, akinek lövése sincs a dolgokhoz, de szívesen hallgat arra, aki tekintély a számára. Ez lehet a pártelnök, a frakcióvezető, a parlament elnöke, vagy egyszerűen a többség (sodródik). A parlamentnek választhatnak elnököt, akinek a szerepe ellentétben az államelnökével a parlamenti munka szervezése. Nem főnöke egyetlen képviselőnek sem. Nem tilthatja meg egyiküknek sem, hogy felszólaljon bármilyen vitában, maximum igen indokolt esetben, rövid időre korlátozhatja a megszólalását. Természetesen ki sem tilthatja az ülésteremből.

A parlamenti képviselőknek nem kell egymáshoz idomulniuk, nem kell egyetérteniük és nem kell lemondaniuk sem, ha nem értenek egyet valakivel, akár az elnökkel is. Ezért a parlamentben mindig lesznek viták, sőt, veszekedések. A képviselő bátran bírálhatja a sajtóban is a kormányt, vagy képviselőtársát, más pártokat. Tehát itt demokrácia van. Aki ezt nem fogadja el, menjen kormányhivatalnoknak.

3.) Az elnök és a parlament együttműködése: az elnök sem elöljárója a kongresszusnak, sőt, sok minden a kongresszuson múlik, a törvényjavaslatok felét az elnök még csak be sem nyújthatja. Ezért nagyon fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljon a képviselőkkel, rendszeresen tájékoztassa őket arról, hogy mit és hogyan tett, illetve mik a tervei. Meg kell kérnie a képviselőket, hogy szavazzák meg a javaslatait, illetve adjanak be javaslatokat, ha az elnök igényli és a képviselők dolga.

Természetesen ebben a relációban is előfordul, hogy a gondolkodni képtelen vagy lusta képviselőket az elnök kézzel vezérli és azok egyszerű szavazógépként működnek. Ez sokszor hatékony, de abszolút nem demokratikus.

Sapientis sat!