A pártok szerepéről
Day 1,444, 03:38
•
Published in Poland 
•
by
•
by Nalaja
--- to international readers: this issue is mainly about HU domestic politics ---
Rég írtam ilyesmikről, de az MHP tegnapi közleménye, és főként az alatta Hekkattal kialakult komment-viták erre sarkalltak. Ennek lényege (a linkelt cikk kommentjei közt):
Nalaja: TOP1 párttól az ember persze nem más pártok jelöltjeinek elegáns és kívülálló lesajnálását várná, hanem egyértelműen alkalmas saját jelölt indítását és győzelmét. Ennek időnkénti hiányában elfogadható más jelöltek időben felkutatását, közös programalkotást és fölényes győzelmet. A hazai politikai élet vezetését.
Ehelyett ülünk fenn az Olimposzon, hogy kik keresnek meg minket, aztán mindenkit elhajtunk, hogy alkalmatlan (szvsz ez a trollkodás politikai megfelelője).
Hekkat: Nalaja: ugye nem gondolod komolyan, hogy mi fogunk jelöltek után kutatni? Nehogy már a fika egye meg az óvodást. Egy erős jelölttől az a minimum, hogy ő keresse fel a pártokat. Eddig is így volt, ezután is így lesz. Ha pedig épp mindenki alkalmatlan, akkor mindenkit el kell hajtani, ez van. Senkinek nem hiányzik, hogy megint az MHP legyen a bűnbak ha béna az elnök.
Két nyilvánvalóan ellentétes megközelítés ez, és véleményem szerint az, hogy ennyire szétesett a magyar közösség, e második elharapózása miatt (is) van.
Mire valók a pártok? (Az "ellopni mindent" jellegű kommenteket kérem mellőzni - egyrészt mert itt az erepen igazából nem igazán van mit ellopni, másrészt az ilyesfajta kísérőjelenségek sajnos - mint láthatjuk - a történelmi idők kezdetétől kísérik a pártosodást erepen és RL is; ezzel persze nem azt mondom, hogy ezt el kell fogadni, csak azt, hogy most nem erről beszélek.) Pártosodás ott jelenik meg, ahol a politikai közösség mérete akkora, hogy a döntések és a kapcsolatok nem alapulhatnak személyes ismeretségeken. Ekkor a pártok próbálják a teljes választói közösség vagy annak egyes részei igényeit felmérni és azokat megfogalmazni, képviselni (az előbbiek a néppártok, az utóbbiak a rétegpártok). Persze ezt tehetik jól meg rosszul, operálhatnak igazsággal meg hazugsággal, de hosszú távon mégis csak azok a pártok eredményesek, amelyek jól fogalmazzák meg és eredményesen képviselik számottevő rétegek érdekeit. Az egyének a kínálati listából kiválasztják a szívüknek/eszüknek (országfüggő) pártot, és arra szavaznak, a többségi alapon pedig feláll egy parlament, illetve egy kormány.
A való életben általában bejutási küszöbökkel szorítják ki a marginális érdekcsoportokat a döntéshozatalból, itt az erepen ez a TOP5 párt intézménye, ráadásul itt taglétszám alapján, amely - mint többször láttuk - elég hektikusan tud változni. A TOP5 párt jelöltjei indulhatnak az elnökválasztáson (ha valamelyik nem jelöl vagy mást támogat, akkor hátrébb csúszik a jelölési lehetőség), azok jelöltjei méretnek meg a parlamenti választáson is. A pártlétszám ebből a szempontból egy előválasztásnak tekinthető. Ettől eltekintve (meg attól, hogy a célzott szabálymódosítások nyomán az országok tulajdonképpen technikailag egész jól ellehetnek elnök nélkül is), a rendszer ugyanaz mint RL. És ugyanarra is szolgál: a személyes ismeretségek lehetőségén túlnőtt tömeg politikai döntéshozatalára.
Hogy is történhet ez az én véleményem szerint? A pártok vagy valamilyen elvi cél (hódítsuk meg Nagy-Magyarországot, szerezzünk bónuszokat, töröljük el a pirézeket, stb.) vagy valamilyen gyakorlati költségvetési elosztási terv (zsoldrendszer, cégtámogatás, osztási elvek, stb.) illetve személyes szimpátiák - a gyakorlatban ezek valamilyen keveréke - mentén programokat készítenek. "Mi a Felvidéket és Erdélyt akarjuk, ha ránk szavaztok, ez a cél" - "Mi 5 kaja és 4 fegyverbónuszt szeretnénk szerezni az országnak" - "Mi ilyen és ilyen zsoldrendszert vezetünk be a seregnek", stb. Ezek valamilyen kombinációja a pártprogram, és a párttagok azok, akik ezzel egyetértenek, vagy az ezt képviselő prominensekkel szimpatizálnak. A párt tagságának és vezetésének célja pedig a pártprogram érvényre juttatása.
Érvényre pedig itt is úgy lehet juttatni, hogy olyan embereket juttatunk a képviselői helyekre és az elnöki székbe, aki(k) ezt képviseli(k). Elnöki kampány esetén ehhez a párt talál egy - jó esetben emblematikus - figurát saját tagjai közül, akiben megbízik, hogy a program végrehajtásán fog dolgozni, és jelöli.
Megtette ezt a HMSz, lazo személyében, megtette a SZKSZ, amely Akitloszt jelölte, megtette a KARD Borharisnyaval, a Nemzeti Front ZoltanB-vel, a LUFI Karpatia102-vel.
Ha valamiért nincs saját jelölt, akkor persze még mindig nyitott a pálya valamilyen összefogásra. Egy más jelölt támogatása fejében szokás a saját program egyes pontjainak közös programmá tételét kérni.
Ami a gáz, az az, ha egy párt úgy van sokáig a dobogón, hogy ezt, amit mondtam, meg sem kísérli. Az MKSZ úgy van jelen hónapok óta a TOP5 határán, a sereg szervezettségének bázisán, hogy nincs nyilvánvaló programja és nincs emblematikus vezetője sem. Az MHP esete azonban véleményem szerint ennél is súlyosabb: fél év alatt Kreg volt az egyetlen klasszikusan felépített elnökük. Most pedig, nemhogy nem állítanak saját jelöltet, és nem is támogatnak senkit, hanem még büszkék is arra, hogy "Egy erős jelölttől az a minimum, hogy ő keresse fel a pártokat", illetve, ahogy Lisztes írja a cikkben: "Programokat kértem tőlük írásban". Vagyis az évek óta TOP1 párt nem politikai-szellemi műhely saját elképzelésekkel, hanem arra való, hogy szabad magasságos elnökük elé járulni, és ha a magasságos tanácsnak tetszik a programjuk, akkor esetleg jelölik. Most éppen senki nem tetszett nekik, tehát "Így megkérjük párttagjainkat, hogy szavazzanak legjobb belátásuk szerint bátran az elnökválasztáson". Értitek, a legtöbb taggal bíró párt azt mondja, hogy neki tulajdonképpen tökmindegy.
Lehet szidni Eheslot, hogy csak az észt osztja de nem tesz semmit a programjáért. Viszont egyrészt legalább osztja, másrészt stílusa mégis közösségünk fontos színfoltja. De ezt politikai szintre minek emelni?
(Ja, és nem azért írom, mert nem támogatják a pártom jelöltjét, Djezu xp-t (smiley))
Rég írtam ilyesmikről, de az MHP tegnapi közleménye, és főként az alatta Hekkattal kialakult komment-viták erre sarkalltak. Ennek lényege (a linkelt cikk kommentjei közt):
Nalaja: TOP1 párttól az ember persze nem más pártok jelöltjeinek elegáns és kívülálló lesajnálását várná, hanem egyértelműen alkalmas saját jelölt indítását és győzelmét. Ennek időnkénti hiányában elfogadható más jelöltek időben felkutatását, közös programalkotást és fölényes győzelmet. A hazai politikai élet vezetését.
Ehelyett ülünk fenn az Olimposzon, hogy kik keresnek meg minket, aztán mindenkit elhajtunk, hogy alkalmatlan (szvsz ez a trollkodás politikai megfelelője).
Hekkat: Nalaja: ugye nem gondolod komolyan, hogy mi fogunk jelöltek után kutatni? Nehogy már a fika egye meg az óvodást. Egy erős jelölttől az a minimum, hogy ő keresse fel a pártokat. Eddig is így volt, ezután is így lesz. Ha pedig épp mindenki alkalmatlan, akkor mindenkit el kell hajtani, ez van. Senkinek nem hiányzik, hogy megint az MHP legyen a bűnbak ha béna az elnök.
Két nyilvánvalóan ellentétes megközelítés ez, és véleményem szerint az, hogy ennyire szétesett a magyar közösség, e második elharapózása miatt (is) van.
Mire valók a pártok? (Az "ellopni mindent" jellegű kommenteket kérem mellőzni - egyrészt mert itt az erepen igazából nem igazán van mit ellopni, másrészt az ilyesfajta kísérőjelenségek sajnos - mint láthatjuk - a történelmi idők kezdetétől kísérik a pártosodást erepen és RL is; ezzel persze nem azt mondom, hogy ezt el kell fogadni, csak azt, hogy most nem erről beszélek.) Pártosodás ott jelenik meg, ahol a politikai közösség mérete akkora, hogy a döntések és a kapcsolatok nem alapulhatnak személyes ismeretségeken. Ekkor a pártok próbálják a teljes választói közösség vagy annak egyes részei igényeit felmérni és azokat megfogalmazni, képviselni (az előbbiek a néppártok, az utóbbiak a rétegpártok). Persze ezt tehetik jól meg rosszul, operálhatnak igazsággal meg hazugsággal, de hosszú távon mégis csak azok a pártok eredményesek, amelyek jól fogalmazzák meg és eredményesen képviselik számottevő rétegek érdekeit. Az egyének a kínálati listából kiválasztják a szívüknek/eszüknek (országfüggő) pártot, és arra szavaznak, a többségi alapon pedig feláll egy parlament, illetve egy kormány.
A való életben általában bejutási küszöbökkel szorítják ki a marginális érdekcsoportokat a döntéshozatalból, itt az erepen ez a TOP5 párt intézménye, ráadásul itt taglétszám alapján, amely - mint többször láttuk - elég hektikusan tud változni. A TOP5 párt jelöltjei indulhatnak az elnökválasztáson (ha valamelyik nem jelöl vagy mást támogat, akkor hátrébb csúszik a jelölési lehetőség), azok jelöltjei méretnek meg a parlamenti választáson is. A pártlétszám ebből a szempontból egy előválasztásnak tekinthető. Ettől eltekintve (meg attól, hogy a célzott szabálymódosítások nyomán az országok tulajdonképpen technikailag egész jól ellehetnek elnök nélkül is), a rendszer ugyanaz mint RL. És ugyanarra is szolgál: a személyes ismeretségek lehetőségén túlnőtt tömeg politikai döntéshozatalára.
Hogy is történhet ez az én véleményem szerint? A pártok vagy valamilyen elvi cél (hódítsuk meg Nagy-Magyarországot, szerezzünk bónuszokat, töröljük el a pirézeket, stb.) vagy valamilyen gyakorlati költségvetési elosztási terv (zsoldrendszer, cégtámogatás, osztási elvek, stb.) illetve személyes szimpátiák - a gyakorlatban ezek valamilyen keveréke - mentén programokat készítenek. "Mi a Felvidéket és Erdélyt akarjuk, ha ránk szavaztok, ez a cél" - "Mi 5 kaja és 4 fegyverbónuszt szeretnénk szerezni az országnak" - "Mi ilyen és ilyen zsoldrendszert vezetünk be a seregnek", stb. Ezek valamilyen kombinációja a pártprogram, és a párttagok azok, akik ezzel egyetértenek, vagy az ezt képviselő prominensekkel szimpatizálnak. A párt tagságának és vezetésének célja pedig a pártprogram érvényre juttatása.
Érvényre pedig itt is úgy lehet juttatni, hogy olyan embereket juttatunk a képviselői helyekre és az elnöki székbe, aki(k) ezt képviseli(k). Elnöki kampány esetén ehhez a párt talál egy - jó esetben emblematikus - figurát saját tagjai közül, akiben megbízik, hogy a program végrehajtásán fog dolgozni, és jelöli.
Megtette ezt a HMSz, lazo személyében, megtette a SZKSZ, amely Akitloszt jelölte, megtette a KARD Borharisnyaval, a Nemzeti Front ZoltanB-vel, a LUFI Karpatia102-vel.
Ha valamiért nincs saját jelölt, akkor persze még mindig nyitott a pálya valamilyen összefogásra. Egy más jelölt támogatása fejében szokás a saját program egyes pontjainak közös programmá tételét kérni.
Ami a gáz, az az, ha egy párt úgy van sokáig a dobogón, hogy ezt, amit mondtam, meg sem kísérli. Az MKSZ úgy van jelen hónapok óta a TOP5 határán, a sereg szervezettségének bázisán, hogy nincs nyilvánvaló programja és nincs emblematikus vezetője sem. Az MHP esete azonban véleményem szerint ennél is súlyosabb: fél év alatt Kreg volt az egyetlen klasszikusan felépített elnökük. Most pedig, nemhogy nem állítanak saját jelöltet, és nem is támogatnak senkit, hanem még büszkék is arra, hogy "Egy erős jelölttől az a minimum, hogy ő keresse fel a pártokat", illetve, ahogy Lisztes írja a cikkben: "Programokat kértem tőlük írásban". Vagyis az évek óta TOP1 párt nem politikai-szellemi műhely saját elképzelésekkel, hanem arra való, hogy szabad magasságos elnökük elé járulni, és ha a magasságos tanácsnak tetszik a programjuk, akkor esetleg jelölik. Most éppen senki nem tetszett nekik, tehát "Így megkérjük párttagjainkat, hogy szavazzanak legjobb belátásuk szerint bátran az elnökválasztáson". Értitek, a legtöbb taggal bíró párt azt mondja, hogy neki tulajdonképpen tökmindegy.
Lehet szidni Eheslot, hogy csak az észt osztja de nem tesz semmit a programjáért. Viszont egyrészt legalább osztja, másrészt stílusa mégis közösségünk fontos színfoltja. De ezt politikai szintre minek emelni?
(Ja, és nem azért írom, mert nem támogatják a pártom jelöltjét, Djezu xp-t (smiley))
Facebook
Twitter
Discord
Comments
"Az "ellopni mindent" jellegű kommenteket kérem mellőzni - egyrészt mert itt az erepen igazából nem igazán van mit ellopni, másrészt az ilyesfajta kísérőjelenségek sajnos - mint láthatjuk - a történelmi idők kezdetétől kísérik a pártosodást erepen és RL is; ezzel persze nem azt mondom, hogy ezt el kell fogadni, csak azt, hogy most nem erről beszélek."
Érzek egy kis zavart az erőben, de a cikkel teljesen egyetértek! 🙂
tl, dr
Én az összes pártpolitikust elküldeném melegebb éghajlatra. Nem igaz, hogy nem lehet felülemelkedni a pártokon. De ezt úgy sem tudom kifejteni, úgyhogy csak egy szimpla vót. Mellesleg pártosat játszó tizenévesektől nem is lehet sok mindent elvárni.
a top 5 pártok egyetlen szerepe, hogy megakadályozzák, hogy mikrobi elnök legyen...
Borembukkk: ennyi (ilyen kevés) aktív játékossal talán el is lehetne felejteni a pártokat, bár azért nem kicsit vagyunk különbözőek. Csak abba a fránya erepbe meg beprogramozták...
Egyrészt manapság top1nek lenni nem sokban különbözik a többi párttól, pártlétszámban sem vagyunk kirívóan elöl, mint ahogy pl.: másfél éve voltunk.
Sajnos ebben a hónapban sem vállalt tőlünk senki elnöki ciklust, ezt elfogadom, pedig érdeklődtem több embernél is. Nálunk sajna a kamujelölt állítás nem játszik, mint ahogy sok párt akkor is jelöl vkit, ha annak érkezése sincs a dolgokhoz, hisz 99%, hogy nem nyernek. Magyarul blöffölnek. Én ezt nem szeretem.
Igen, ülök ott a trónon, nézem a plebset, pontosan... Tudod, régimódi vagyok, nem én akarok választást nyerni, hanem a jelölt. Ha meg választást akar nyerni a mi támogatásunkkal, hát győzzön meg, hogy alkalmas rá. Lehet, hogy te kitűnően ismered borharisnyát, rólam ez nem mondható el.
Programok, igen, szeretem elolvasni. Csak hogy tudjam, mik a tervek, meg egy programból nagyon jól leszűrhető, mennyire van elszállva az illető. Plusz ha jól ír, fél siker, az elnökséghez az sem árt. Én ilyet is nézek. Szóval spec Borharisnya tájékoztatott a terveiről. A többiek megígérték, nem kaptam. Ez mentalitás kérdése. Az elnök, ha valamit megígér, csinálja meg. Ez ráadásul még csak nem is az ország érdeke volt, hanem a sajátjuk, nekik kellett támogató. Ha erre sem képes, az ország dolgaival mi lesz?
volt mar olyan honap mikor a KARD nem tamogatott senkit
A pártnak - ha meg is tépázták - van hírneve. Sokszor hibázunk, hibáztunk dragonál, hibáztunk kregnél. Rhualnál nem hiszem. Semmi kedvem hibázni olyan jelöltnél, akihez sok közünk nincs. Drago erre az évre elég volt.
Nagy a felelősség rajtunk, most kibújtunk alóla. Mélyen érint, tudom, de borharisnya nem tudott eléggé meggyőzni. Nem állítunk kamujelöltet, tehát el nem vonunk tőle szavazatokat, valószínűleg nyerni fog.
Azért ez nem olyan egyértelmű, hogy az MHP hibája lenne. Ha egyszerűen az aktivitás csökkenése miatt nincs olyan ember náluk, aki ráérne egész hónapban és még alkalmas is lenne, akkor nyilvánvalóan azért nem kell jelölni, hogy legyen jelöltünk. Ha a másik pártok jelöltjei nem győzik meg az aktív pártvezetőséget, akkor szintén nem kell őket támogatni, csakhogy megjelenjen a logó a voksoláson. Szerintem pont, hogy az a felelős hozzáállás, hogy csak megfelelő jelöltet indít el egy vezető párt. Persze, ha hónapok alatt sem jelölnek értelmes embert, az már az ő gondjuk
amikor hmh volt egy héten keresztül nekem kellett kidobnom a csopperből mert össze-vissza allozott hullarészegen 🙂
hogy ez pozitív vagy negatív egy jelöltől, azt ki-ki öntse el, én csak megosztom... 🙂
I feel disturbance in the Force.
vote
bullshit. mindenki tudja, ki dönti el az elnökit. Az, hogy a delinkvens hol indul, az ilyen szempontból irreleváns.
Sajnos az a hosszú távú stratégia, az elnökjelöltek felépítése, amiről írsz hogy hiányzik az MHP-ből korántsem egy lokális jelenség. Lazo még elnökként is elvétve nyilatkozik meg, Akitlosz pár hete tért vissza és egyből elnöknek indul, Borharisnya múlt hónapban harmadik lett (hogy a különbség a 2. és 3. között gyakran nagyobb jelentőséggel bír, mint az 1. és a 2. között, azt hiszem te is tudod), Karpatia102-nek pedig még újságja sincs.
Akkor most melyik pártnak lehetne "klasszikusan felépített elnöke"?
Mellesleg tudom nem kötelező megtenni, de azért jólesett volna ha írsz nekem mielőtt egy cikket építesz a hozzászólásom egy általad kivágott részlete köré...
fajnie.
nem értettétek meg a cikket látom
nem csak az a baj, hogy nem jelöltek be senkit, hanem, hogy "az évek óta TOP1 párt nem politikai-szellemi műhely saját elképzelésekkel".
Nem akarnak semmit. Plitikájuk a létezés maga, semmi több. Pedig volt köztük olyan ember aki akart valamit, utólagosan pedig meg kijelentik leprásnak, hogy ő bár mhp-s az mhpnak semmi köze hozzá. jajj, nehogy egyen bármiről is véleményünk, ötletünk. Igen ez hunsoldier volt a román békével. nem értettem egyet vele, de ha ezt kihirdetitek hogy ehhez szeretnétek egy elnököt és ezzel nyer választást, egyből jobban csúszik is le az emberek torkán.
Mert ugathatunk eheloval naphosszat, mégis csak legitim lett volna ami történik, és ez számít is valamit nem úgy mint egy mandala ferdis kérdőív.
vannak samu után szabadon törésvonalak az eéletben. tessék nem kibújni alóluk és felvállalni.
orom latni hogy a lengyel sajto megtelik elettel : D
Ernst LOL. Már megérte megírni.
Maki meg jól lát a pályán.
-van aki ezt végigolvassa
-ÉS még kommentel is érdemben
(nem úgy mint én : P )
Hát, kibújni a felelősség alól is egy hozzáállás, de ha nincs senki, aki érdemben tenne valamit, akkor miért nem zárjátok be a pártot egy időre? Mehetne egy körlevél, hogy aki aktívan akar politizálni, keressen másik pártot. Ha makinál megint elgurulna a gyógyszer és végigpmezné a tagjaitokat, akkor rögtön lenne rá energia, hogy visszaszerezzétek.
A lengyel sajtó spamelése meg nem tudom milyen jó ötlet, én már angolul is félek cikket kiadni. 🙂
A farok azért csóválja a kutyát, mert megteheti.
Az a fránya politika.
A kérdőívemben a megfogalmazás nyilvánvalóan szubjektív volt, a saját szemüvegemen keresztül készült, de kitölteni sem volt kötelező.
Persze ha az jött volna ki, hogy a román háborút folytassuk, akkor a legfaszább kérdőív lett volna az eföld kerekén. Csak mégsem az lett.
Ja igen, csak a megfogalmazás miatt nyerhetett. Akár ellenkérdőívvel könnyedén bizonyítható az ellenkezője. Rendben van, ha így nyugodtabbak vagytok, felőlem legyen. Nekem ez a játék nem ér annyit, hogy hülyézzük egymást.
Azt meg végképp nem értem, hogy miért nem lehet egy pár hétre elszakadni a bazi unalmas román táncparkettől (egyet előre-egyet hátra), és teljes vállszélességgel egy másik terv mögé állni, támogatni, még akkor is ha nincs feltétlenül ínyünkre, csak a "közösség" kedvéért, meg a változatosság miatt.
Semmivel sem rosszabb emez sem minden nehézségével együttvéve.
A cikkhez is egy kicsit hozzászólva azt látom, hogy mindenki elbeszél egymás mellett, és igazából egyik pártot sem értem.
Mikor jelent meg utoljára a sajtóban bármely párt lapjában egy aktuál politikai elemzés, véleményformálás, állásfoglalás bármilyen kérdésben?
Havonta akkor van a legtöbb párt részéről megjelentetett (1) cikk, amikor szavazatokért kell kuncsorogni. Ennyi.
(1 kivétel van a Kisgazdák, akik éllovasai a változások ismertetésének.)
Melyik párt mit gondol általánosságban bármiről is? Tudja ezt valaki?
Milyen érdemi kongresszusi munka folyik abban a parlamentben, ahol minden vezető párt képviselői jelen vannak?
Ezeket érdemes lenne átgondolni mikor ilyesmi témát feszegetünk.
Te mint lengyel miről beszélsz?
/irony OFF/
.
Milyen szépen mondod, Lisztes:
"ülök ott a trónon, nézem a plebset, pontosan..."
.
Hihetetlenül emberi megfogalmazása ez annak, amit erepen pártelnöknek lenni jelent. Igen: pártenöknek (de éppígy egy-két jelenősebb fakefarm tulajának) lenni erepen mindenekelőtt TÁVLATOT, PERSPEKTÍVÁT jelent. Rálátást azokra a nagyon is személyes, egyéni meccsekre, amiket mi, többiek mindenféle kérdések kapcsán folytatunk. Rotyogtatás, zsold, bónuszok stb: hosszú a sor és mindenkinek megvan a vesszőparipája.
.
Egy pártelnök ezeknek fölötte áll.
.
Nem élni azzal a lehetőséggel, hogy az ember ezeket a nézeteket összefogja: felelőtlenség. Valamire rálátni és arról nem gondolkodni: kártékony dolog. Várni, hogy az akarnokok a trón elé járuljanak, a hatalom adta tisztánlátás mellé megalázkodást is várni: ........ (biztos van a magyar nyelvben erre is egy találó kifejezés, nekem most nincs agyam gondolkodni rajta)
.
/nem akartam senkit sem bántani, azért írom ezeket, mert foglalkoztatnak ezek a dolgok/
És örülök, hogy végre beszélünk erről: hogy tételesen is felvetődik a királycsinálók szemléletmódjának problematikussága.
pirézeket meg nem baszogatni. nekem van piréz ismerősöm.