A magyar gazdaság: Termelés-fogyasztás [Gazdasági Minisztérium]
Imre Norbert
Tisztelet emagyar lakosok!
Először is elnézést, kicsit késtem a beígért elemzéssel.
Főbb változások:
A legutóbbi elemzés óta sikerült a teljes magyar cégarzenált felmérni, ezúttal köszönet a cég ID-kért xstr-nek.(a következő nagy elemzésben már az új adatokat is fel fogom használni)
A külföldi magyar tulajdonú nyersanyagtermelő cégek szintén bekerültek az adatbázisba, erről külön megpróbálok egy összegzést majd írni. Az ID-k össze gyűjtéséért köszönet makosgubának.
De vágjunk is bele: (A mostani elemzés egy szerda reggeli lementés alapján készült)
Elsőként, a legutóbbi elemzésből kimaradt ház iparról szeretnék néhány adatot megosztani veletek.
Q1 6db cég
Összesen 77 munkással.
Működő cégek száma: 4
Q2 5db cég
Összesen 99 munkással.
Működő cégek száma: 5
Q3 5db cég
Összesen 52 munkással.
Működő cégek száma: 3
Q4 1db cég
Összesen 6 munkással.
Működő cégek száma: 1
Q5 cég jelenleg nem üzenem Magyarországon.
Érkezett kérés olyan téren, hogy az állam tervez e támogatást a házipart segítve. Sajnos ez az egyetlen árú cikk, amit ’luxus terméknek’ lehet venni. A házakra a legkisebb a kereslet, és mivel nem használódnak el, a régebbi házak is az országban maradnak. Csak annyit tudok tanácsolni a cégvezetőknek, ha a sima piacon képtelenség eladni a házakat, próbálkozzatok mibbit chaten, #piac szobában. (Volt hajdanán egy házmester nevű kormányprogram, háziparhoz kapcsolódóan, a kitalálója kérem jelentkezzen, érdekelne miért állt le a kezdeményezés)
Most pedig térjünk rá a termelés-fogyasztás elemzésre:
Food ipar:
Q1
Napi előállított termék: 3588(Nem számolva a training céget )
Raktáron lévő termék: 2822(Nem számolva a training céget )
Piacon lévő termék: 965
Az iparágban lévő 35 termelő cég erős túltermelést idéz elő. Az adatokat figyelembe véve Q1 food céget nem éri meg alapítani.
Q2
Napi előállított termék: 1584
Raktáron lévő termék: 2698
Piacon lévő termék: 569
Az iparágon belül jelenleg 27 cég üzemel, és erős túltermelés mutatkozik az iparágban. Az adatokat figyelembe véve nem ajánlott Q2 food cégbe beruházni.
Q3
Napi előállított termék: 987
Raktáron lévő termék: 812
Piacon lévő termék: 385
Az iparágon belül jelenleg 19 cég üzemel, melyek a Q1 és Q2 iparhoz hasonlóan túltermelést idéznek elő a piacon. Az adatokat figyelembe véve nem ajánlott Q3 food cégbe beruházni. Az iparágak minőségi javulásával fokozatosan növekszik majd a magasabb minőségű ételek iránti kereslet, ami javítja majd a helyzetet(de nem óriási mértékben).
Q4
Napi előállított termék: 106
Raktáron lévő termék: 0
Piacon lévő termék: 47
Mindösszesen 2 cég van jelen az iparágban, akik együtt ellátják a lakosság igényeit. Az iparágak minőségi javulásával fokozatosan növekszik majd a magasabb minőségű ételek iránti kereslet, ami a terméken belül hiányt okozhat, idővel szükség lesz legalább 1 food cég Q4-re fejlesztésére.
Q5
Napi előállított termék: 75
Raktáron lévő termék: 25
Piacon lévő termék: 105
Az iparágban lévő mindösszesen 2 cég így is túltermelést okoz(nem beszélve a 2 külföldi cégről), a fent említett változások, lehet javítanak majd a helyzeten, de figyelembe véve a magas árakat, és a sűrű harclehetőségeket, a wellnes növelésre tömegesen nem a Q5 ételek fogyasztása fog megoldást nyújtani. Cégfejlesztést Q5 szintre nem ajánlok egyelőre.
A food iparról általában: Az iparágban mutatkozó erős túltermelés miatt egyáltalán nincs szükség itt újabb cégekre. Viszont licensek vételére biztatom a cégvezetőket. Itt figyeljetek arra, hogy olyan országba vegyetek csak license-t, ahova még kb 99%os import adó esetén is versenyképes árakat tudtok felmutatni.(és természetesen szövetséges ország legyen, hogy tudjátok használni a licenseket).
Gift ipar:
Q1
Napi előállított termék: 1130(Nem számolva a training céget)
Raktáron lévő termék: 1928 (Nem számolva a training céget)
Piacon lévő termék: 490
Az iparban üzemelő 22 cég túltermelést idéz elő, ezért Q1 gift cég alapítását nem ajánlom.
Q2
Napi előállított termék: 260
Raktáron lévő termék: 650
Piacon lévő termék: 30
Az iparágban 11 cég található(ebből 5 cég zárva), és még így is túltermelés mutatkozik. Ezért Q2 gift cég alapítására sem bíztatok senkit.
Q3,Q4,Q5 cégek nincsenek ma Magyarországon, viszont a Q1,Q2 gift iparban mutatkozó túltermelésnek, és a sűrű wellnes növelő harcoknak köszönhetően nem is lesz a közeljövőben szükség ilyen luxusajándékokra. 🙂
Moving ticket ipar:
Talán ez az iparág van a legrosszabb helyzetben.
Napi előállított termék: 443(Nem számolva a training céget)
Raktáron lévő termék: 2499(Nem számolva a training céget)
Piacon lévő termék: 456
A 43 cégből szerdára közel 10 cég bezárt(2 héten belül), vagy zárás közelben van. Az alacsony kereslet(kivétel havi 3 választási napot) miatt nem ajánlott moving cégbe beruházni.
Q2,Q3,Q4,Q5 cégek nincsenek Magyarországon, de feltételezhetően kereslet sem lenne rá.
Grain ipar:
Q1
Napi előállított nyersanyag:2618
Raktáron lévő nyersanyag: 4610
Piacon lévő termék: 4880
A 38 cég(28 működő) egyértelműen túltermel, az árak tekintetében pedig képtelenek a Q2-Q3 cégekkel felvenni a versenyt. Az elmúlt 1-2 hétben tönkrement 9 céget további csődök követhetik, hacsak nem tudnak fejlesztést véghezvinni.
Q2
Napi előállított nyersanyag:4813
Raktáron lévő nyersanyag: 2239
Piacon lévő termék: 2118
A jelenleg 40 működő cég az ország grain túltermelését tovább növeli. A cégek folyamatosan nyomják le egymás árait, ami a Q1 cégek helyzetét drasztikusan rontja. Mivel nem várható hirtelen grain felhasználás növekedés, javaslom a cégekhez licensek vételét( a cégfejlesztés, az erős konkurencia miatt kevésbé kifizetődő megoldás lehet).
Q3
Napi előállított nyersanyag:3014
Raktáron lévő nyersanyag: 2957
Piacon lévő termék: 1402
A fentiek szerint, itt is mutatkozik az erős túltermelés, és az itt jelen lévő 23! Cég is az árverseny miatt rontja az egész iparág helyzetét.
Q4,Q5 cég jelenleg nincs Magyarországon.
A vasárnapi elemzésben vétettem egy nagy hibát a grain iparral kapcsolatban. Akkor a food ipar által felhasznált stock mennyiségét vetettem össze a grain ipar által darab számban termelt mennyiséggel, ezért lehetett hogy közel 11.000 grain volt az előállítás és a felhasználás, vagyis nem látszott az erős túltermelés.
Valójában a közel 11.000 stock felhasználás mellé 21.286!!! stock grain termelés párosul, ami jól mutatja az erős túltermelést.
Mivel sok ország nem rendelkezik high grain lelőhellyel, így a grain cégekhez könnyebb megfelelő licenseket vásárolni. A megfelelő cél ország kiválasztásában segítséget nyújthat sanya18 oldala: http://www.erepmarket.co.cc/regions.php
Weapon ipar:
Q1 cégeknél a napi termelés közel kétszerese van raktáron vagy épp piacon. (Össz: 129 cég)
Q2 cégek esetén a napi termelés másfél szerese van raktáron vagy piacon. ( Össz:37 cég)
Q3 cégek esetén 3szoros a túltermelés.(Össz:20 cég)
Q4 cégek esetén 4szeres a túltermelés.(Össz:13 cég)
Q5 cégek esetén 3szoros a túltermelés. (Össz:5 cég)
A fenti helyzet ugyebár 1-2 napi felhalmozás után állt elő, ugyanis nem volt ez idő alatt elérhető harc Magyarországon. Ezt figyelembe véve, leginkább a Q1 és Q2 fegyverek terén van erős túltermelés, bár komolyabb harc híján Q3 felett is jelentkezhet ’túltermelés’, persze ez relatív, ugyanis itt sokszor kell raktárra termelni, hogy egy-egy komolyabb csatában biztosítva legyen az ellátás.
Most pedig jön, pontosabban nem jön a várt támogatási rendszer.
Nem indítja el a kormány a kölcsönadási programját. Az okok pedig leginkább a következők.
Ma nincs Magyarországon olyan iparág ahol hiány lenne valamiből, ezért rögtön kilőhetjük a ’cégalapítási’ támogatást. Viszont megnézve az egyes iparágakon belül minőségbeli eloszlást, nem tudnánk olyat mondani, amire különösebben megérné, főleg hosszútávon a támogatás.
Vegyük a Food ipart. Mindenhol túltermelés van, (510 cég van a cégregiszterben(ebből 90 food), viszont még további 140 van Magyarországon, melyek nem üzemelnek, ennek nagy része megint csak Food cég). Ha valamelyik szinten kis hiány alakulna ki, ami áremelkedést eredményezne, az éppen nem üzemelő cégeket azonnal beindítanák.
De ugyanígy számba vehetjük az összes többi iparágat is. Tetszik-nem tetszik, a piac saját magát szabályozza. A sok cég egymás árait nyomja le, egy idő után már nem termelnek profitot, ami pár cég csődhelyzetét húzza maga után, ezt követően alakulhat ki kisebb hiány, egy kis áremelkedés, de ekkor a kedvező helyzet miatt a bezárt cégek újra kinyitnak.
Ahogy a legutóbbi OET gyűlésen is sokak előtt megfogalmazódott, egyik fő megoldás, a cégek teljes felszámolásának lehetősége lehetne. 90-100 food cégből hiába zár be ideiglenesen 30, és ezzel javulhat majd a piaci helyzet, egy idő után úgyis kinyitnak.
Számba vehetjük a baby boomokat. Első pozitív hatás persze a fogyasztásnövekedés, viszont ahogy már többször megtapasztaltuk, nagyon sokan a cégvezetéstől várják a meggazdagodást. Sajnos ez ma már nem így van. Ahogy még fél éve a Q1 cégekben is jelentős hasznot lehetett termelni, s ahogy még 3-4 hónapja a Q2 cégek is jól termeltek, manapság világszinten a rengeteg új cég generált egy olyan gazdasági helyzetet, amit az alacsony profit jellemez.
Alacsony profit, igen, ugyanis a rengeteg cég a munkabéreket folyamatosan felfele nyomja, a piaci árakat pedig lefele. Ez nem csak nálunk van így, saját cégeimmel tapasztalom, sok országban lassan már a Q3 cégek is alig termelnek, muszáj lesz Q4re fejlesztenem…
Egyes iparágakon belül a minőségbeli növekedés sem megoldás. Csak vegyük szemügyre a grain ipart. A rengeteg Q1 cég, már egymagában is rossz helyzetet teremt az adott minőségen belül, de ehhez jön még rengeteg Q2, és Q3 cég is. Csak a Q3 grain ára, 1-2 hét alatt több mint 0.3HUF-ot csökkent, és ez csak rosszabbodhat.(Persze ezt közvetve megint a ’kicsik’ érzik meg legjobban, mert egy 0.3HUFos csökkenés Q3 cégnél még elmegy, de egy Q1 cégnél katasztrofális lehet)
Összességében, a legfőbb ok, amiért nem indítunk támogatást, nem más, mint az hogy az államnak akkor érdeke a támogatások nyújtása, ha valahol hiány keletkezik, viszont fent végigvezettem, sehol nincs égető hiány.
Valamint leszögezném, az hogy mindenhol túltermelés jelentkezett, és én azt javasoltam ne nyissatok új cégeket, leginkább licensekre vagy cégfejlesztésre koncentráljatok, nem azt jelenti hogy egyáltalán nem lehet profitot termelni. Átlag helyzetet néztem, és főleg hosszútávra. Mert tegyük fel valakinek a fegyvergyára mellé Q3-Q4 vasbányája van, logikus hogy versenyképes marad, vagy ha valakinek épp Q2 food üzeme van, de egész nap erepezik, és mindig a legolcsóbb tud maradni, megint eladja termékeit és profitot termel. De nagy általánosságban, a túl sok termék, és a rengeteg cég lefele húzza az árakat, ami idővel átalakítja non-profittá az adott iparágat.
Bizonyosan sokan találtok hibát az érvelésemben, sokan fogtok ezért támadni. Tegyétek bátran, de főleg az építő jellegű kritikákra, ötletekre vagyok kíváncsi. Egyrészt kommenteken keresztül, másrészt az e hetei OÉT gyűlésen
Hely: Mibbit chat, #OET szoba
Idő: Szombat 20:00 (Vagy Péntek 20:00, ha ezt kommentben többen kéritek 🙂
)
Kérdéseitekkel, ötleteitekkel továbbra is keressetek meg bátran mibbit chaten, a Gazdasági Minisztérium szobájában: #GM
Tisztelettel
Imre Norbert
Gazdasági Miniszter
Comments
SÜN
Jó cikk, sok munka van benne, grat!
Kitűnő cikk! Batyek
Remek cikk, számomra sokkal értékelhetőbb áttekintést nyújtott mint az előző, de ez csak a személyes érdeklődés miatt van igy, gratula 🙂
F4llen4ngel
Vote.
Ja, és üdvözlendő az is, hogy a kormány nem indít kölcsönprogramot, a túltermelésre válaszként pedig talán érdemes lenne odafigyelni az indo-magyarok régóta sóvárgott állami tesco-orgja ötletére.
Ez esetben miért nem támogatja az állam az expotlincenszeket?
Jama888
szép munka
koszonjuk, szep munka vote
Nagyon csúnyán telített a piac de ettől még nyílni fognak ugyanúgy a cégek.
talán az lehetne egy megoldás ha megemelnék az optimális munkásszámot 10ről 20ra..
jó cikk vote
elolvasni is sok, hát még utánajárni és megírni! Grat! Vote
Én is exporttámogatást javasolnék. Meg kellene nézni, hogy hol van hiány például kajából, és odaöntenei a mi fölöslegünket. Ahogy nézem, a magyar kajának felvevőpiaca többek közt Brazilia lehetne.
Vote! Nagyon jó cikk!
En meg nagyon kezdo vagyok, nincs cegem,de az informaciom szerint, vegyunk 1q fegyvergyarat. egy fegyver elkeszitesehez 5 unit vasra van szukseg, jelenlegi arak 1 unit vas 0.80 HUF, ez 4 HUF kiadas egy fegyverre, ratesz a cegvezeto 1 HUF-t ez 5 HUF egy fegyver elkeszitese. Az afa 1 % vagyis 5.05 HUF -t lehetne arulni a piacon, ehelyet 7, 8 HUF egy 1q fegyver. Ha iparban dolgozo munkas skillje 2, wellnese 80, ez napi 7.8 fegyvert gyart. Vagyis a +1 HUF-t szmaolva minden fegyverre (amitol 5.05 lesz egy fegyver piaci ara) ez 7.8 HUF nyereseget jelent egy munkastol. A fizut figyelembe veve 5 HUF(bar most nem lattam ilyen magasat,de kozel hozza). Tehat a cegvezeto nyersege egy dolgozo utan 2.8 HUF, 10 (2 skilles)dolgozo utan 28 HUF. Ennyire nem erne meg a fegyvergyartas magyarorszagon? Vagy en nem vagyok jol informalva?
Hát nehezen értem hogy vezetted le ezt, de a te adataiddal számolva( 1stock vas 0.8HUF, 2skilles munkás, 80 wellnessel, 5HUF fizetéssel) 1db fegyver előállítási ára megközelítőleg 7,2HUF, és összesen 15,6db készül belőle egy nap. Levonva az adót, termékenként 0.1HUF a profit, összesen 1,5HUF, szóval valamit elszámoltál 🙂
Jó cikk!
Tuti sokat dolgoztál/dolgoztatok vele, épp ezért (és nem kötözködés képpen) javaslom legközelebb vagy olvassátok át még 1x, vagy engedjetek rá a cikkre egy helyesírás ellenőrzést mielőtt kiteszitek az újságba.
Egyébként meg Vote 😉
"Ha iparban dolgozo munkas skillje 2, wellnese 80, ez napi 7.8 fegyvert gyart."
7,8 "egységnyit" gyárt, egy fegyver 5 egység, így 7,8/5= 1,56 fegyvert gyárt.
Én többször le szoktam ellenőrizni, de sajna még így is becsúszik néhány hiba. Igyekszem javítani amikor megtalálom őket.
Koszonom, akkor nem volt eleg informaciom, visszavonom.
q1-es fegyvergyár mo-n, mindenki 4-es skill folott, 90+ wellness, 10 dolgozó, elvárt fizetés 13,6huf.
A cég naponta 36 fegyvert gyárt, vaskoltség (5*0,74*36🙂 133,2 huf, fizetések (10*13,6🙂 136 huf, ez osszesen 269 huf kiadás. A fegyver ára jelenleg nettó 7,39 huf, tehát a bevétel (36*7,39🙂 266 huf.
A haszon: 266-269= -3 huf/nap, ha minden fegyvert eladsz. Persze ha a vasat nem a magyar piacon veszed, lehet rajta spórolni és így lehet csinálni akár 4huf hasznot is (0,7huf-os vas ár mellett) 🙂
Hasznos cikk, csak így tovább! Voted!
végre valami áttekintés az itthoni gazdaságról. én úgy tapasztalom, hogy 1 gold körüli profit, vagy kicsit alatta van egy q1 vagy q2 cégen (mind2 van) most az új update-tel a scripterek kaptak egy előnyt a cégvezetőkkel szemben, úgyhogy a fekete piac vissza fog esni, így egy kicsit a profit is.. de céget biztos nem indítanék most sehol...voted
Szerintem:
Túltermelési válság van és defláció.
Új piacokat kell keresni a termékeinknek. Esetleg meg lehetne egyezni más államokkal "szabad kereskedelemben". Azaz csak nekünk levihetnék az import vámokat. Ezt technikailag lehetne bonyolítani egy impex orgon keresztül, aki bevásárol a magyar piacon, elad a külföldin, aztán visszaigényli a vámot.
A másik megoldás, hogy hadigazdaságot építünk. Az adóbevételekkel a hadsereg számára vásárolunk cikkeket. Giftet, kaját, fegyvert, házat, repjegyet. Így az állam súlya megnő és az ipar függő lesz.
Koszonom megegyszer a valaszokat, sokat segitettek hogy ne is tortjem a fejem a cegalapitason. Nem volt vilagos szamomra egy, ket dolog es ugy veltem, hogy a piacon levo termekek arai magasak. Annyit javasolnek, hogy a hozzam hasonlo gondolkodasu emberkeknek egy szamszeru levezest kellene irni valamilyen ujsagban (gazdasagi kozlony) , pl amit itt a megjegyzesekben irtatok, mert az hogy ne alapits ceget nem biztos hogy eleg informaciora arra, hogy ne alapitsanak ceget.
Nekem ez a megjegyzes nem mindig szokott megjelenni, az elobb irtam egy hosszabb szoveget, remelem ez megjeleni.
Megegyszer koszonom a valaszokat, nem igazan voltam tisztaba egy ket dologgal, es azt javasolnam, hogy mint itt a megjegyzesekben szamszeruen leirtatok dolgokat, a gazdasagi kozlony egy cikkeben reszeltesebben meg kellene jelentetni, mert hatasosabb lenne a "ne alapits ceget" felszolitasnal. Megegyszer koszonom mindekinek a felvilagositast.
Alapítsanak land céget külföldön. Az még működhet főleg a vas ,de csak ha értik a rendszert mert különben csak pénznyelő.
grat, nagyon jo cikk!
egy javaslat: abban segithetne az allam, hogy mas orszagokban ahol lenne felvevi piac lobbizik hogy lejjebb vigyek az adokat.. pl 🙂
ha szep szoval nem megy, akkor mashogy 😁
IRL USAnak bejott...
szép munka imre norbert! 🙂
grat!
ezért visszakoztam többször is amikor a haverok be akartak vonni valamilyen cégbe
A csödközeli élelmiszeriparban vagyok érdekelt, q2-es búza és kaja cégekkel, hosszútávon ez a helyzet az ország gazdasági erejét is veszélyeztetheti, egyetlen megoldás van külföldre termelni! Ebben nem kaphatnánk támogatást (mármint licenszvásárlásokra)??? És talán a külföldön eladott felesleg esetén az itthoni árak is normalizálódhatnának.
Ha tudok osszeadni, akkor kb 6,000 kaja napi termelessel tultermelunk. (+ training ceg, - donate az Indoneziaban harcoloknak).
Akkor kb a 11,000 "hivatalos" lakosbol 6,000 lenne aki aktiv? Vagy legalabb figyel, hogy naponta egyen?
Cremome, nagyjából stimmel, hiszen a munkanélküliség jelenleg 43%.
egyenlöre licenszkölcsönöknél is hasznosabb lenne a külföldi piacok szervezett felmérése, hasonló szinten mint most a magyar piac.
nekem tetszik, szép munka
ugyan én indonéziában élek, de itt sem akarok céget
ez a cikk csak megerősített benne
Ez csak 1 felvetés és roppant szemét és aljas javaslat:
Abból állna hogy az állam kiválasztana minden termelési ágazatban néhány céget és azokat megtámogatná úgy hogy a többi cég csődbe mennyen. (Pl.: dotálná az árakat) Ezáltal kevesebb gyártó cég maradna bent a piacon és azok nyereségesek lennének. A gond hogy valakinek meg kéne állapítania hogy hány cég az amennyi képes úgy ellátni a magyar lakosságot hogy ne legyen hiánygazdaság és túl termelés sem. Tulajdonkép egy szocialista tervgazdálkodás féleségre gondoltam.
😃DD
Megosztanád a módszert ahogy mindezt összeszedted? Szeretném elvégezni más országokon, hátha találok export piacot.
All respect, megintcsak remek elemzés!
Jó látni, hogy lehet ezt így is csinálni! 🙂
Köszönjük!
Érdemes lenne a választások utáni helyzetet újra megnézni a mt iparágban, ill. a weapon raktárkészletek változását harcosabb napokon.
Esetleg elemzéseket, hogy hova érdemes exportlicenszet venni.
Köszönjük a sok munkát!
Így van, szar a helyzet. 🙂 Q2 cégek saját és ismerőseim tapasztalata alapján IS már veszteségesek. Én a Q2 kajacégemet épphogy ki tudom húzni egálra, de a Q2 gift már mínuszos.
Nagyon informatív cikk volt, kezdőként látható semmi esély a cég alapításra, de legalább látható mit nem szabad csinálni.
Köszönöm tényleg mindenkinek olvasni kellene!!!!!
Tényleg jó munka. Én is végeztem számításokat. Fegyvercéget akartam alakítani. De Mo.-n nem éri meg. Viszont a Q2-es vasbánya nem elég a termelés fedezéséhez, ezért fejlesztenem kell, és ahhoz viszont kemény 50 gold kell. Na és csak akkor, és csak akkor éri meg egy indonéz fegyvergyár, mivel sokan utaznak ki a harcok miatt. Már keményen meg kell gondolnom a bérezért, és azok az igazán szerencsések, akik több iparban vannak, és tudnak terményben fizetni.
Nagyon jó cikk, gratulálok!
remek cikk, vmit ki kellen ötölni hogy ne menjünk teljesen tönkre , legalább nullára szeretném kihozni a büdzsét amíg nem tudom Q2re fel upgradelni Q1es grain cégemet. nem bánom hogy céget alapítottam, de még sok mindent meg kell tapasztalni.
üdv mindenkinek a cikk kitünő profi az elemzés exportálni kéne a sok kaját ha beindulna a ház gyártás talán az húzó ágazat volna
bár elég sok harc van igy magasan lehet tartani a wellnest a háznak nem sok értelme van de ha olcson lehetne kapni talán vennének az emberek házat.
ki kellene dolgozni valami megoldást hogy a túltermelési válságot megállitsuk talán egy ujabb baby boom segítene a dolgon
vote
Köszöm! Nagyon jó a cikk!