[Gondolatok] Mi várható az új nyersanyagok bevezetése után?

Day 1,244, 02:56 Published in Hungary Hungary by Son Goku No.1
Mindenki tudja, jönnek az új nyersanyagok, változnak a termelés feltételei. Csak az a kérdés, hogy hogyan?

A válasz egyszerű, 10 nyersanyag lesz, ha van az országnak olyan régiója, akkor jár a 25% ha nincs, akkor nem. A
GM cikk ezt egyébként elég jól le is írja.

A valóságban az említett a 25%-os plusz kb. annyit jelent majd, mintha a jelenlegi rendszerben elveszne a búza régiónk. Ez kevésnek tűnik, de mégis sokat jelenthet hosszútávon. Ebből kiindulva merem feltételezni, hogy a jelenlegi egyensúly meg fog borulni, több nyersanyag kellhet majd. Hiába migrálunk át minden céget, akkor is kevesebb nyersanyagot termelünk az optimálisnál, hiszen lesznek, akik olyanra állítják át a cégüket, ami itthon nincs, az pedig mennyiségben kevesebb jószágot jelent (ahhoz képest, ha olyanra váltott volna, ami itthon is van), változatlan kereslet mellett. Ez a lehetőségekhez képest a rendelkezéseinkre álló erőforrások elpocsékolása, hiszen mennyivel jobb lenne sokat termelni abból, ami van és azt olyanra cserélni, amit itthon nem tudunk annyira hatékonyan termelni?

Érdekes lehet az elkövetkező időszak is, ha az árakra gondolunk. Gondoljunk csak bele, hogy most már akár 4-5 féle nyersanyag is kelleni fog egy termékhez, amiknek persze könnyen elképzelhető, hogy más lesz az áruk. valószínű, hogy nagy különbségek is kialakulhatnak. Ebből az következik, hogyha például a sima búza drága lesz, a gyümölcs meg nagyon olcsó, akkor a q1 kaja fajlagos előállítási költsége sokkal magasabb a q2-énél, ez meg aztán az árba is beépül.

Alapjaiban véve komoly változásra nem számítok, de az egyenlőtlen termék szerkezet kiküszöbölése végett, közelíteni kell az egyes termékek árát egymáshoz. Nem szabad hagyni, hogy például a salétrom ára többszöröse legyen a többi fegyverhez szükséges cuccénak. Mert ebben az esetben ez az aránytalanság beépül az árba és előállhat az a helyzet, hogy a feldolgozó ipar bizonyos szegmenseit ez nagyon hátrányosan érint. ( A magas erőforrás árak miatt nem lesznek versenyképesek, a helyettesítő termékeikkel.)



Hogyan lehetne ezt a lehetséges helyzetet javítani?

1. Minden nyersanyagból szerzünk magunknak

Erről a hadügyesek többet tudnának mondani. 🙂 Egy biztos, ha körbe nézünk a szövetségeseinknél, akkor kb. azt látjuk, hogy a macedónoknak ott vannak az olasz területek, a szerbeknek ott vannak a bosnyák, meg horvát régiók, a lengyeleknek meg fél Európa. Nekünk Románia lenne, de azt hosszú ideig nehezen fogjuk megtartani, az ukrán, belorusz területek hódoltatása lenne egy megoldás. Egy biztos, gumink, meg salétromunk jó darabig nem lesz, mert ez ritka erre felé.



2. Kereskedelem

Meg kellene gondolni, a vámok ügyét majd néhány nappal az új nyersik bevezetése után, akkor már látható lesz, hogy mi az, ami nagyon drága, mi az, ami olcsó. Az új nyersanyagot tekintve, amivel rendelkezünk, arra mehetne valami tiltóvám. (Erre akár már egy 30%-os kulcs is megfelel.) Amelyik nyersanyagból pedig nem rendelkezünk régióval, annak kapcsán meg kellene próbálni bővíteni a piacot, kezdetnek egy 5-10%-os vámmal. Ez egyrészt olcsóbbá tenné az itthoni termelést, másrészt bevételt jelentene az államnak. Nyilván, ha például salétromból dömping áron dőlne be az olcsó kínai vacak, az nem lenne jó annak, aki itthon akarja ezt termelni, de az államnak, meg a felhasználóknak igen. Meg aztán az is szempont, hogy amint fentebb írtam, könnyen kialakulhatnak anomáliák az árakat tekintve, nem lenne jó, ha egy vagy két tényező árától lenne drága például a tank. Közép- és hosszútávon erre lehet megoldás egy ésszerű vámstratégia, ami semmiképpen
sem a mostani minimum 35%-os kulcsokat jelenti.

A vámok alakításának nagyon nagy hatása lehet majd a cégek migrálására, ha ugyanis arra állunk be, hogy importból fedezzük valaminek a szükségletét, akkor itthon nem nagyon lesz olyan cég. Nem mondom azt, hogy ami itthon nincs, arra automatikusan menjen alacsony vám, de gumi meg salétrom nem sűrűn lesz nekünk, ez esetben meg legalább akkor legyen a lehető legolcsóbb.