MAGYARUL vagy IDEGEN NYELVEN
WasssDorong
Mostani hosszabb jegyzetem egy kicsit más lesz, mint a többi, eddig kuldetésekrol, katonai statisztikákról vagy az épp aktuális újdonságokról írtam, most más lesz egészen más. Lehet sokan "nem ide illonek" fogják találni, lehet nem lesz túl népszeru, írásom olvasva lehet egyesekben az alábbi gondolat fog megszuletni : "elegunk van a sok kioktató-bolcselkedo botcsinálta irodalmárból", lehet lesz benne helyesírási hiba(+ékezethiány), talán túl hosszú lesz, talán túl "omlelgos", DE azért mégiscsak megszulom.
A magyar ember ékessége a MAGYAR NYELV, amit beszélunk, kimondunk, kiálltunk, leírunk, dudolunk, énekelunk. Ez a nyelv annyira egyedulálló, szép, kulonleges, nem magyar anyanyelvueknek idegen és nehezen megértheto, hogy az én számomra sokszor felfoghatatlan, miért bánunk ily mostohán drága nyelvünkkel. Sajnos jelen iromány szerzoje sem "különb a deákné vásznánál" vagyis sokszor én is, mint más magyar anyanyelvu ember csak, akkor beszélek tisztán, ékes szólással magyarul ha épp káromkodok. Ettol fuggetlenul meggyozodésem, hogy anyanyelvunket amennyire lehat óvni kell, vigyázni rá, idegen hatásoktól megkímélni. Ezt a vigyázást-ápolgatást mindenki égyénileg kell a maga szuk kis kornyezetében, megvalosítsa. Oda kell figyelnunk, hogy a sokszor már berogzult IDEGEN szavak használatát, minimálisra csokkentsuk illetve hosszú távon teljesen kikuszoboljunk hisz drága anyanyelvünk olyan kincs, amit kár lenne elvesztegessunk. Magyarságunk megorzésének elso és legfobb eszkoze-záloga az anyanyelvünk. A magyar nyelv rendkívul változatos szinte minden kifejezésnek van egy, vagy esetleg tobb megfeleloje, vagyis egy dolgot sokféleképpen kifejezhetunk anélkul, hogy a mondanivalónk lényegi értelme változna. Nincs szukség IDEGEN jovevény szavak használatára, ha egy kicsit odafigyelunk, akkor nagyon vissza lehet szorítani az IDEGEN (foleg ANGOL) szavakat a beszélt, leírt nyelvunkben. Elozo kijelentésemet tartom mégha az informatika "agyon-angolozott" világáról beszélek is, vagy ha épp kedvenc játékunkról az erepublik-ról is legyen szó. Elismerem, hogy sokszor nehéz hisz sokunkban annyira berogzultek az IDEGEN szavak, a gyakorlatban annyira természetesen modon használjuk oket, hogy ez nem tunik fel, sem nekünk, sem közvetlen környezetünknek. Az én kérésem az lenne, leginkább saját magam fele (illetve ugyanezt kellene mindenki kérje saját magától) vigyázzunk nyelvünkre figyeljünk oda mondatainkra és probáljuk az idegen szavakat "visszahelyetesíteni". Használjuk a magyar nyelvet éreztessük azon IDEGEN elemekkel akik bevándoroltak lakóterületeinkre, legyen az a bevándorló tót, román, német, angol, szerb, kínai, bantunéger stb., hogy bizony ok ITT IDEGENEK az o hazájuk nem ez a föld. Ne adjuk föl magyarságunkat, magyar földön, legyen az Budapest vagy Debrecen vagy Nagyvárad vagy Kassa vagy Pozsony vagy Ungvár vagy Beregszász vagy Ujvidék vagy Szabadka vagy Kolozsvár vagy Székelyudvarhely vagy Csíkszereda vagy Kézdivásárhely vagy Marosvásárhely...stb. magyar földön magyarul beszéljünk mégha ez a sok elnyomó idegen elemnek nem is tecccccik(=tetszik). Kedvenc kis játékunkban is nemegy példát lehetne felsorolni, ahol idegen szavakat használunk, ne tegyük ezt kényszerítsük magunkat, hogy az idegen szavak helyett a magyar megfelelot használjuk és akkor egy rovid ido után már a magyar szó fog rögzülni ezáltal is tisztul a használt nyelvünk. Irtsuk a gazt a gyomot, mert nem tesz jót a nyelvünknek, ne hagyjuk elburjánozni beszédünkben-gondolatainkban az idegen elemeket. Hagyjuk fejlodni-élni-megujhodni nyelvünket, de az idegen gaz sokszor (nem mindig) gátolja nyelvünket az állandó fejlodésben. Szeressük anyanyelvünket hisz, ez magyarságunk, ez összetartózásunk fo eleme...fogjon-kapcsoljon minket össze ez a nyelv álljunk ki magyarul beszélo honfitársunk mellett, ha ot bántják a magyar nyelv használata miatt, ne adjuk fel nyelvünk-magyarságunk sot legyünk büszkék rá, mert különlegességéhez, szépségéhez, egyedülállóságához, csillogásához nem férhet kétség.
UI : GOLD=ARANY; DO=NP; NE=TE; MU=KA; VOTE=SZAVAZAS; SUBSCRIBE=FELIRATKOZNI...stb.
Maradok tisztelettel,
W.
Comments
Lájkolom a pósztodat Iron Bat ; - )
sz
v=sz....fabyzol koszonom.
de acord 😛
habár az erepes rövidítések magyarításával nem értek egyet mert kurvára nem fogja érteni senki.
ennek az oka, hogy az erepublik magyar fordítása mindig hibás volt, így azt eddig csak véletlenül használtam.
A jövevényszavakkal nincs semmi gond, nem "bántja" a nyelvünket, kár ezen parázni. Minden nyelv egy rendszer, ami jövevényszavakkal is működik.
Amúgy ez határozottan ortológus hozzáállás, amin már Kazinczyék is kiakadtak : )
Wasssdorong így van. Köszönöm a cikket, hasznos, és segít a magyarok egybentartásában. A rövidítések mint pl.: MU; DO tényleg felesleges megváltoztatni, de így visszagondolva én is írtam már goldot arany helyet, és soha nem jelentkeztem osztásra feliratkozás, és szavazat szómmal, mindig csak vot és sub. Ezen asszem változtatni fogok.
hajra!
a szándék nemes, a szép magyar beszéd fontos, de azért mégis juccer+1
hiszen a jövevényszavak használata természetes, a nyelv ezáltal is fejlődik.
Babilon előtt amúgy is csak egy nyelv volt, már csak pár ezer év és mindenki egy sms/pc-s torz angolt fog beszélni😃
Édes, Ékes, Apanyelvünk
http://www.youtube.com/watch?v=aUYSqdqAVV8
A legjobb. : )
Ha már anyanyelvünk szépségeiről írsz, akkor nem "Deákné", hanem deákné. Nem személynév ugyanis, hanem foglalkozás.
nekem a hejjesirás hijánya joban fály.
Szerintem addig kár magyarítani, amíg az első bekezdésben (tovább nem számoltam) van négy íráshiba és három stilisztikai. Bőven elégedett lehetne mindenki azzal is, ha megfelelő helyeken kitesszük a vesszőt, valamint különbséget tudunk tenni hosszú és rövid i hang között. Értékelem a cikkíró igyekezetét és mondanivalóját, de mindezt fül- és szemsértő módon megírni cseppet sem hiteles.
Én egyet értek veled de abban is van valami amit Rajk Laszlo mondd... am az "iratkozz fel" nem "feliratkozz"!!
Szerintem a megoldás az lenne, ha az erep is honosítva lenne.
Jézusom, ráugrott a szemem a "teccik"-re.
tl dr
Rajk +1
Kicsit furán mutat a cikk tartalma a magyar helyesírás ilyen fokú mellőzése mellett...
A tartalmával részben egyetértek, de az egész után így olyan fura erzésem van.
erepesen szólva: sneci +1
SZ 😉
Rajk + 1
Nos, a magyar nyelv szegényedése felett könnyezni azért helyesen írva volna illendő.
A vélemény persze szabad, azt megítélni csupán rossz szándék okán volna megengedhető.
A legnagyobb, legnépszerűbb hazai nyelvészek sem féltik, féltették a nyelvet a jövevény szavaktól! Ha jól őrizzük a régit, akkor a teljes nyelv csak gazdagodik az újak által. Igaz, hogy taszító az idegen kifejezések fitogtató halmozása, pláne, ha a használónak fingja sincs a valódi értelmükről...
rajk teccik a hozzaszolasod....de ha helyesirasi versenyt akartam volna rendezni, akkor biztosan jobban odateszem magam....igy is probaltam figyelni, de sajna biztosan becsuszott jopar helyesirasi hiba ezkert elnezest kerek, de en csak leiratam ami jott meg at sem neztem (nem lektoraltam) hanem kozzetettem...ez van hai esetleg nem erted a modanivalomat jelezd...
A celt,elvet nagyon jonak tartom hogy felhivtad a figyelmet ra, de minel jobban oda figyelsz ra annal jobban serti a fuled a helytelen beszed,....tenyleg nem kell annyira felteni ami kialta a tobbezer eves viharokat es csak megjobb lett tole azt ne feltsd minden valtozik,alakul de a nyelvtan ,gondolkodas osszefugg es azt nem lehet oly konnyen atalakitani😁)!!!!!
ja es sajna a hosszu ö-ô(alt 147....de nem teccccccccccik es hansznalom) az en billentyuzetemen eleve kivitelezhetetlen(legalabbis normalisan)....ugyhogy helyesi(í-alt161)rasi hibamentesen biztosan nem tudok i(alt161)rni...hmmmm SNECI -kem a ""hejjesirás hijánya joban fály"" merteku hibakto(ó-alt162)l ha nem is mentes az i(í-alt161)rasom de azert ne TULOZZUNK kedves kis snecikem... az ekezet hianya meg nem kellene neked annyira fajjjjjjjjon...
Régtől forr bennem a gondolat, hogy mi, magyarok azért lehetünk olyan kreatív, eredményes nemzet sok neves tudóssal és gondolkodóval, sikeres pénzemberrel, vagy épp a nemzetközi diák-tanulmányi versenyeken eredményekkel, mert az, aki ezt a nyelvet birtokolja, szabályait követni, gazdagságát pedig kiaknázni képes, az bizony egy olyan észjárásnak a részese, mint senki más ezen a bolygón. És ez a nyelv sokkal erősebb összetartó erő kellene, hogy legyen, mint bárminő származás, bőrszín, szájszag...
wattafilling+1
ha igénytelen a helyesírásod és ezáltal a munkád, szerinted ki vesz komolyan?
Előbb tanuljon meg a sok süttyő MAGYARUL HELYESEN írni arckönyvön, addig megfelel nekik az angolozás is.
Nemcsak a helyesírás és a jövevényszavak kerülnek elő ilyenkor. 3 évszázaddal ezelőtt a magyarban még 5 féle múlt idő volt hasonlóan az angolhoz, némethez, de ma már csak 1. Ők meg tudták őrizni a past perfectet, present perfectet, stb. mi nem! Pedig egykor rengeteg "ment vala" és hasonló kifejezés volt. "Idegen nyelveket tudni szép, a hazait lehetségig mívelni kötelesség!" A sok mocsok, amit idehordtak az idők alatt tette ezt a nyelvvel. Jelszavam ezért az alábbi: "Hobbim: a magyar nyelv!"
Semmi nem tiltja, hogy aki képes reá, hogy helyesen tegye, használja a régi formulákat! Volt bizony, hogy egy kis kereskedésben a konkrét vásárlás végeztével jó fél órát beszélgettem az öregedő boltossal a vásárlás alatt általam elejtett kifejezések kihalt voltáról. Olykor bizony magam is nagy kedvvel idézek régi nyelvezetű fordulatokat, csak a játék kedvéért. De az ilyesféle hóborthoz elengedhetetlen, hogy az ember ne csak a kompjútér előtt múlassa az időt, hanem olvasson!
Akkor nyomok egy vótot , meg egy szubot ! : D
mondd, hogy általános 7-es vagy, ilyen helyesírással... legalább Wordben szedd meg a cikket, s a pirosan aláhúzott szavakon kattints jobb egérgombbal 🙂
Ha az Idegen szavak és kifejezések szótárát kidobjuk az ablakon, akkor nem marad eszköz semmiféle tudomány műveléséhez. A míves, stílusos beszéd, a szókincs, a nyelvtan és helyesírás különben nekem is fontos.
Elvész, amit sokan védenek. Az a nyelv, amit művelünk. Lehet régieskedni is, de anakronizmus mindezt épp az interneten, nem? Főképp itt, ahol kialakult már jövevényekből, azok fordításából, összevonásokból és szókiforgatásokból egy oldalági új köznyelv. Ahol van lol, ott megfér az ángyom térgy(!)e kalácsa? A "moralizálni" kifejezés megengedő, és úgymond fáj-e a mondatnak, ha szenved az szerkezete vala?
Akit érdekel, egyébként, van ilyen:
http://helyesiras.blog.hu/2008/03/12/szolista
start-->settings-->control panel-->Regional and Language Options-->Languages-->Details-->Add-->input language Hungarian-->Keyboard layout/IME Hungaryan 101-key
Juccer +1
grammar nazis -1
Nyelvében él a nemzet, de a nyelvével még, senki sem nemzett! Rajk+1
Vannak szavak, amiket fogalom szinten használunk, mint a vote vagy a sub, mert ez egy ilyen nevű játéktechnikai elem, és minden nyelven így hívják. A lengyelek és a spanyolok is vote + sub--ot kérnek a cikkeikre, mert ezt érti mindenki! A DO-t és a NE-t felesleges lefordítani, mert a szó szerint fordítás újrarövidítése elég magyartalan, és fülsértő is. Az NP még elmegy de a TE mint természetes ellenség, magyarul elég hülyén hangzik. Használjuk mert anno így nevezték el, de akkor sem magyaros...
Mondhatni magyartalan. Az ősellenfél, vagy kiemelt ellenfél sokkal ideillőbb lenne.
Ahogy a subscribe mint feliratkozás, inkább előfizetünk újságra, mint feliratkozunk, akkor az előf. rövidítés legyen?
A helytelen - sokszor magyartalan, kifacsart - fordítás sokszor sokkal rosszabb, mint az eredeti használata!
A magyar nyelvet nem azzal védjük, ha nem használunk idegen, jövevény szavakat, hanem ha azokat helyen használjuk!
(Emlékezzetek csak a file -> akta fordításokra!)
sz+f
Na sérti a fülemet a sok magyartalan megjegyzés és hozzászólás. Miért kell védeni az idétlen, világnyelvnek nevezett szörnyűséget, az angol nyelvet? Már Petőfi bebizonyította hogy mi a különbség a két nyelv között: az angol 13 ezer féle mozgás leírására mondja "set", míg a magyar nyelvben 26 ezer féleképpen lehet leírni a mozgás fogalmát. Senki ne mondja nekem hogy egy angol szó vagy fogalmat nem lehet jól lefordítani magyarra mert az lop, csal és hazudik.
Nem véletlen hogy a kettős anyanyelvűek azt mondják, Shakespeare jobb magyarra fordítva mint eredetiben.
Látta valaki a "Rebeka lányai"-t? Vagy olvasta?
Az a rész, amikor az angol katona tanulni akarja a wales-i (velszi) nyelvet, és kérdezi, hogy van velsziül az, hogy "hadbíróság" (court-martial). Válasz: court-martial. Na de hát, ez angolul van? Válasz, ja, persze, mert velszi nyelven nincs ilyen szó, hogy hadbíróság. : )
igy van dorong! egyetertek! Mindenki levonja majd a kovetkeztetest, a tobbi mar nem rajtad mulik. Ha tudnak itt a szapulok, hogy te legalabb annyit tettel a magyarsagert hogy az irodadban nem hasznal senki joveveny(jeti) szavakat akkor lehet kevesebben szovegelnenek itt megvetoen.
Tenyleg orizni meg apolni kell a magyar nyelvet, de pl a TE vagyis gondolom Termeszetes ellenseg meg a Feliratkozz (esetleg Iratkozz fel v Feliratkozok) nem tul szep magyar kifejezesek. Es az h ekezetek nelkul, magyar es angol roviditesekkel irok, meg nem jelenti azt h nekem nem fontos a magyar nyelv, csak gyorsabban, egyszerubben es celszerubben akarok irni, pl szerintem celszeru egy netes jatekban minden nyelven uazokat a roviditeseket hasznalni...
Tulajdonképpen igazad van azonban kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a most általunk beszélt nyelv jelentősen különbözik a akár 100-200 évvel ezelőtt beszélt magyar nyelvtől is. A nyelv fejlődik, átalakul, tájegységenként, országrészenként változik, változhat. Idegen hatásokra jövevényszavakkal gyarapszik, bizonyos szavak, kifejezések kikopnak, megszűnnek, esetleg mással helyettesítésre kerül. Ez a hatás ma fokozottan érvényes, hiszen az információ-áramlás soha nem volt még ilyen gyors.
Ez azonban nem feltétlenül rossz. Sok esetben, mire a magyar fordítás meghonosodna, már mindenki ismeri az idegen kifejezést. A mi kis közösségünk például a DO-ról pontosan tudja, hogy napi parancsot jelent. Mi magunkat felfoghatjuk egy kis elszigetelt közösségnek, aminek külön nyelvjárása alakult ki. Értjük, beszéljük(írjuk). Inkább az bosszantó, hogy sokan az alapvető magyar helyesírási szabályokkal sincsenek tisztában. Ez sokkal nagyobb probléma. Így kerül ki a gyerek az iskolából.
Nyelvlecke
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet – és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó – egy kép – egy zamat!
Aki „slattyog”, miért nem „lófrál”?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?