[Nalaja] Gondolataim az Országgyűlésről - leváltásom kapcsán

Day 809, 06:11 Published in Hungary Hungary by Nalaja
The Headless Chicken
--- totem animal of the eRepublik ---
–––––––––––––––––––––––

(For my foreign readers: I'm sorry, this article is only in Hungarian - I was involved in the Hungarian internal poitics for a short period and here I summarize my damning experiences... However, your vote would be highly appreciated 😃 )

"Most meglepődtem.
Azt hittem itt csak arról szavaznak,hogy a fa adója 5%-ról 5%-ra növekedjen,mert ez ám kemény gondnak látszott."


(Agria kommentje az Országgyűlésnek a leváltásomról hozott döntését közlő cikkre)

Miután az Országgyűlés csütörtökről péntekre húzódó (24 órás) szavazás keretében:

http://kindred.at/ehungary/ekongresszus/item.view.php?id=131
(bocs, nem bírom belinkelni sehogy...)

leváltott ottani elnöki tisztemről, szeretném röviden összegezni a történteket, szükségszerűen a saját szempontomból. Ezen túlmenően azonban - és igazából ez a fontosabb mondandóm - kezd egyfajta rendszerszintű véleményem kialakulni az Országgyűlés működéséről. Akit csak ez utóbbi érdekel, bőven megértem, és kérem, tekerjen előre. Aki pedig kifejezetten rühelli a politikát, konkrétan kérem, hogy először az utolsó 3 bekezdést olvassa el, és csak aztán a többit! Igyekszem is majd türtőztetni magam, hogy az az ezeket érintő kommentekre válaszoljak.

Mi is történt ebben a ciklusban?

A január 26-i alakuló ülés előtt három párt (MHP, KARD, CNRP) megállapodott, hogy a három országgyűlési tisztségre három saját jelöltjét próbálja állítani. Az együttműködésnek konkrét célja volt: az akkor már több mint két hete regnáló kormány nem adott ki pénzügyi beszámolót, amely a Törvénytárunk 3. pontja szerint kizárja, hogy a Nemzeti Banknak továbbutaljuk az adóbevételeket és a nyomtatott összegeket. A történet szempontjából mellékes, de az új Országgyűlés felállása után egy nappal a beszámoló megjelent (és én szívesebben interpretálom úgy, hogy tőlünk függetlenül is megjelent volna, semmint hogy mi kényszerítettük ki), így az utalásoknak semmilyen akadálya nincs, és Duo leköszönő bankelnökként tegnap is közzétett egy ilyent.

Annak, hogy pártok így lépjenek koalícióra a parlamenti tisztségek megszerzéséért, van valamelyes hagyománya. Nekem ez a második ciklusom, és emlékeim szerint az előző ciklus elején pontosan ugyanez történt. Akkor a (közös listán induló) Szoli és FKgP, illetve az MHP jutott tisztséghez, a többi párt értelemszerűen nem. Most A KARD, az MHP és a Corvin szerezte meg a három tisztséget.

Az alakuló ülésen a leköszönő régi elnök helyett alelnöke vezényelte az elnökválasztást, amelyet kis többséggel megnyertem. Ezután átadta nekem az ülés vezetését, és elkezdtük az alelnök-választást. Első körben megválasztottuk hekkatot, a második helyen holtverseny alakult ki - így a két legtöbb szavazatot kapó jelölt részvételével második választási kört rendeltem el, amelyben megválasztottuk katalinkát (kisbetű-nagybetű mindenhol a saját erepes nick szerint). Már ott a szavazás közben-végén komoly felzúdulás volt (főleg blizzke részéről), hogy miért nem az összes jelöltre szavazunk második körben, és így tovább). Arra a kérdésemre, hogy van-e erre szabály, senki nem mondott semmi konkrétat. A tisztségviselők megválasztásával a napirend végére értünk, az ülést bezártam.

Az első rendes ülésre - ezen szavazási metódus apropójából - hadd mondjam így, hirtelen felindulásból elkövetett javaslatok sorát nyújtották be képviselőtársaim. Ezek mindegyike azt boncolgatta, hogy
- milyen napirendi pontokat kell napirendre vennie a parlamenti elnöknek?
- hogy válasszunk tisztségviselőket?
- mire van joga az országgyűlésnek és az államelnöknek?
A javaslatok közül messze kiemelkedett egy, a Tankred Orfeusz által jegyzett komplett, összedolgozott házszabály-tervezet, amely a fenti kérdéskörök mindegyikét egységes rendszerben és szemlélettel javasolta rendezni. Nyilvánvaló volt, hogy a fenti csomagról egyszerre nem lehetett szavazni, mert ha mindegyikre igent mond a Ház, akkor egymásnak ellentmondó szabályokat kapunk. Emiatt egyeztettem a pártok frakcióival (kivéve a HHH-t, hozzájuk, be kell valljam, nincs ilyen kapcsolatom), hogy csak a Tankred-javaslatot teszem elsőként fel szavazásra, ő pedig a többi javaslat beépíthető elemeit átveszi. Ez meg is történt.

Az 1-ei ülésen (az első ülés, amelyet én vezettem a gépi rendszerben is) bevallom, elkövettem egy hibát. Bár elmondtam egy saját ügyrendi javaslatban, hogy mely javaslatok tartoznak össze, nem nyomtam meg ezeknél a "napirendre veszem" gombot, hiszen nem akartam ezekről szavaztatni. Az országgyűlési vitában pedig - bár levezető elnökként mondtam, hogy Tankred javaslata mellett a többiről is lehet vitázni - érdemi vitát senki nem kezdett, csak azt mantrázta minden hozzászóló, hogy miért nem beszélhet a többiről is. A csendes többség - köztük olyanok is, akik később a leváltásom mellett döntöttek - pedig annak adott csak hangot, hogy már igazán hazamenne.

Én a fenti hibámat technikainak tartottam - nem így azonban Shaok képviselőtársam, aki erre hivatkozva a leváltásomat javasolta. Javaslatát - bár erre vonatkozó szabályozás tudtommal nincs, az egyetlen, eddig megadott és valamilyen házszabályra mutató link pedig jelszóvédett - a józan paraszti ész nevében (bújtatott FKgP-kampány!) napirendre is tűztem, és azt az Országgyűlés egyszerű többséggel el is fogadta. Jelzem, hogy ezt precedensnek tartom, vagyis ameddig nincs erre vonatkozó szabályozás, addig hasonlóképpen elvárom, hogy minden elnök ehhez (leváltási javaslat napirendre vétele és szükséges többség kérdése) hasonlóképpen álljon hozzá. A szabályozást pedig hasonló többséggel kell elfogadni, mint amilyent a leváltáshoz ugyanez a leendő szabály előír.

Mielőtt a történtek kapcsán a messzebbre vezető gondolataimat leírnám, még egy dolog. Mielőtt bárki bármi ilyesmit gondol, nem haragszom személyesen senkire, Shaokra pláne nem, véleménye volt, tett egy javaslatot, az Országgyűlés elfogadta. Ahogy kedvenc újságom írja: így megy ez, ennyi. A léc egyetlen helyen rezeg, és ez a Szolidaritás. Frakcióvezetőjükkel az 1-i ülés előtt egyeztettem, hogy csak Tankred javaslatáról szavazunk. A mostani héten, amikor újra megkerestem, azt mondta, hogy félreértettük egymást, ő vitát azért akart volna (mondjuk az ominózus ülés elején távozott, és nem ő keresett utána hogy félreértettük egymást, hanem én). Ezek után pártja egységesen a leváltásra szavazott. Mondom, nincs harag, de a Szoli nálam egy időre törölve van a hajóskönyvből, és megbízhatóságukat a 0,5-ös szorzóval honorálom (csak a saját nevemben beszélek).

De mi is a gond az emagyar jogrendszerrel?

Az, hogy nincs alapja. Nincs lefektetve egy általánosan elfogadott alapszabály, amelyre az egész szabályrendszer épülhetne. Nevezhetjük ezt alkotmánynak vagy bánomén minek, de amíg nem egyértelmű, hogy
- milyen szabályok vannak és ezek kire vonatkoznak? és
- hol lehet ezeknek utánanézni egy valamelyest is egységes rendszerben?
addig kis túlzással mindenki arra hivatkozik, ami neki tetszik. Hát a jó életbe: van egy országgyűlési holnapunk a határozatokkal valamelyik időponttól. Azt megelőzően vannak a kongresszusi újságok (ha jól sejtem, valamikor június óta abból is kettő van, bár az egyik inaktív), próbálta már valaki előhívni a fél évvel ezelőtti tartalmukat? Van egy google doc Törvénytár (eredete számomra ismeretlen), és van egy régesrégi honlap, az a bizonyos jelszóvédett, amelynek aktualitását jól jelzi, hogy a tavaly márciusi Morreau-kormány névsora látható a nyilvános részén.

Ilyen alapon csak egy dolog működhetne: a józan paraszti ész (már megint a kisgazdák, na), meg az, hogy elhiszem, hogy a másik is azt gondolja, hogy nem a Júdea Népe Front az ellenség, hanem a rómaiak (aki nem látta a Brian életét, attól bocs). Na de ez itt nincs. Egy ilyen megalapozatlan és összedolgozatlan "jogrendben" bármikor bármibe bele lehet kötni, ez a rendszer pedig értelemszerűen a bármikor bármibe belekötőket jutalmazza (bocs a személyes élért, de tessék megnézni, ki szavazott nemmel Tankred javaslatára). Ha lenne erre időm meg gyomrom, megmutathatnám hétfőtől, hogy kell ezt igazán durván csinálni, higgyétek el, nem lennék rossz a műfajban.

De a legnagyobb baj nem ez, és még csak nem is az, ami most jön. Én eddig azt hittem, játszani jöttünk ide. Én speciel azért, mert nem tetszett a kétrégiós ország látványa a térképen. Játszani. De már bocsánatot kérek, és elfogadom az amatőr, botcsinálta jogászkodást is játéknak, de a rosszindulat feltételezését nem.

És akkor a lényeg

A cikkem mottójában idézett, a játékban fiatal polgártársunk, Agria véleménye ütős. Nagyon ütős, kérem. Eddig csak azt hitte, hogy hülyeségeket csinálunk (mert odament a Country Administration menüpontra és látta hogy szavazás megy arról, hogy 5% helyett 5% legyen a fa adója), de most már tudja is, hogy így van. Ki mondja, hogy nincs igaza? Most egészen komolyan: attól, hogy mi házszabályról meg hatáskörökről így vitázunk, többet ütünk az amerikaiakon? (Ha valaki azt mondja, lehetne úgy csinálni, hogy igen, aláírom, lehetne. De ahhoz vagy a jóindulat kölcsönös feltételezése kell, vagy egy jó szabályrendszer). Miről dönthet az eRepublikon egy képviselő? Adományról, nyomtatásról, MPP-ről, békéről, adókról, ilyesmi. Agria azt várja tőlünk, hogy ezekről vitázzunk, és ne a saját álproblémáinkon. Nincs igaza?

Úgyhogy én azt kérném kedves mindannyiunktól, hogy nézzünk magunkba, és tételezzük fel egymásról a jóindulatot. Én ezt most ezennel elkezdem.

Azért, hogy ne mondhassa ránk valaki a régi viccet, hogy mi a különbség a Parlament meg a Nagycirkusz között? Csak annyi, hogy az utóbbiakban okos emberek tesznek úgy, mintha hülyék lennének... (ForradalmiMakinak remélem tetszik 😃 )

Bocs a hosszért, de azt hiszem, kijött mind.