eMagyarok! Itt a felvilágosodás egy új korszak ideje

Day 1,652, 08:02 • Published in Hungary Hungary • by NightwatcherHUN

Tisztelt honfitársaim, kedves barátaim

Itt a felvilágosodás ideje, egy új korszak eMagyarország történelmében, amikor az eMagyarok leszállnak végre a földre, és belátják hogy nem vagyunk már az eVilágban nagyhatalom, és változtatnunk kell céljainkon, illetve nagyon fontossá vált azon célok fontossági sorendbe tétele a helyzetünknek megfelelôen az eVilágban.

Mi is a helyzetünk az eVilágban?

Kihaló, gyengülô, és kudarcok okozta belsô viszályokkal teli társadalmunk, egyre kevésbé versenyképes a TEDEN eOrszágokkal szemben, és egyre értéktelenebb a szövetségen belül.

Mit is értek az alatt hogy egyre kevésbé versenyképes?

- a szövetség segítsége nélkül egyre kevésbé, illetve egyáltalán nem tudunk csatát nyerni (ami persze relatív, mert komoly csatákban erôs szövetségesünk például eSzerbia sem jutna messze szövetség támogatása nélkül, hiszen egyetlen olyan eOrszág sincs amely képes lenne önnálóan a másik szövetség ellen nyerni)

- ami komolyabb és elgondolkodtatóbb, hogy felkelô harcokban is egyre esélytelenebbek vagyunk, ahol ugyan többnyire egy az egy ellen harcol.
Tehát míg a franciákat el tudjuk még verni, de a románokat már nagyon nehezen, jobban mondva egyre nehezebben.

Mit értek az alatt hogy egyre elértéktelenedünk szövetségen belül?

Mikor egy eNemzet egyre többet kér, de egyre kevesebbet nyújt
(mert egyre gyengül) és emellett ahelyett hogy meghúzná magát még erôsködik, akkor nyilvánvaló, hogy egyre kevésbé vesznek komolyan, azaz egyre értéktelenebbekké válunk.

Például eMexikó csak néha kap segítséget, és többnyire felszabadulásért semmi képpen hadjáratokra.
Nem mondom hogy olyan gyengék vagyunk mint eMexikó, de az arcunk sokkal nagyobb annál, mint amekkorák vagyunk most.

Hogy lehetne ezt a hanyatlást, gyengülést megakadályozni?

Mindenek elött a belsô viszályok, az egymás marásának kellene véget vetni, vagy legalábbis mérsékelni, ehhez azonban közös célok szükségesek ami nem feltétlen a háborús célokat jelenti.
Hiába a háborúk döntik el egy eOrszág pozicióját, mikor már a hadszintéren közel egyenlôk vagyunk a nullával, akkor nem a háborús célokon kell gondolkozni, illetve nem azon, hogy kit szálljunk meg, merre menjünk, és kitôl szerezzünk bónuszokat.

A válasz röviden senkit nem kell megszállnunk, semerre nem kell mennünk, és senkitôl nem kell bónusz. Azaz jó volna, de most másra van szükségünk.

Arra van szükségünk, hogy leüljünk a seggünkre, tartsuk meg eredeti határaink, és azon törjûk a fejünket, hogyan tudnánk új eMagyarokat játékban tartani, és hogyan tudnánk új eMagyarokat toborozni.

Azaz eMagyarországnak babyboom kell!

Lehet jönni a szokásos dumával, hogy ki akarja ezt a játékot játszani, de lásd a Spanyolokat, Bolgárokat, Törököket, Románok, Chileiek stb.
Ôk képesek voltak rá, mi is megtehetnénk.

Amennyiben összehozzuk a babyboom-ot itt is kell ôket tartani, és mivel a játék egyre szarabb, nekünk, a közösségnek kell gondoskodnunk játékélményükrôl, és ismétlem nem hódító hadjáratokkal.
Azokkal csak azt mutatnánk milyen szarok vagyunk, és hogy tudjuk egymást szídni, egymásra mutogatni.

A hazát kell védeni öszzefogva, és a kicsiket segíteni szórakoztatni.
Ez jelenti a mi sikeres jövônket!

Sajnos egyelôre mi nem ezt tesszük, nem helyezzük elôtérbe azt hogy mennyire fontos az utánpótlás eTársadalmunkban, csak úgy mint RL.

A további hadjáratok további kudarcot fognak eredményezni, ami még több belsô feszültséget, egymásra mutogatást eredményez, illetve további hanyatlást, pusztulást.
Aki meg jön szépen le is koccol.

Nézzük meg mit csinálnak a gyengébb országok.
( Igen immár mi is idetartozunk)

- vagy a felszabadulás
- vagy a térképen maradás
- vagy legjobb esetben (ami nálunk tán még kivitelezhetô) eredeti terület fentartása nyújt nekik játékélményt.

Már rég említettem, nem csak én, hogy lejjebb kellene venni a mércét, és nem bebeszélni magunknak hogy igen még mindig erôsek vagyunk, és eljuthatunk ide vagy oda.
Továbbá ne támaszkodjunk a szövetségre, hanem erôsítsük magunkat, hogy értékesebbek legyünk szövetségünkben, így komolyabban vehessenek minket, és inkább nagyobb szükségük legyen nekik ránk, mint fordítva.

A mostani nyugati hadjárat mellett álltam én is, tudván hogy rizikós, és hogy a szövetség nélkül nem jutunk messze.
Nem állítom nem nyújtott pillanatnyi játékélményt, sôt teljesen lázba hozott ott állítottam fel egyéni rekordom, de hiba volt nem láttam én se elôre, csak bedôltem az igérgetésnek, hogy mi leszünk a legfontosabbak, mert az amcsikat meg kell tôrni.
Mindenesetre nyertünk még egy tanuló pofont.

Már a nyugati hadjárat elött meg kellett volna írnom ezt a cikket, bár a jelenlegi megtorpanás még hitelesebbé teszi.

Monthatjuk azt hogy a segítséget megkaptuk hogy eljussunk nyugatra, de ott magunkra maradtunk.
Elôtérbe kerültek az eSzerbek eHorvátok elleni céljai, és eKina megállítása.
(Nem mintha öszzejött volna, ami azt mutatja hogy a szövetségben is gyengül az összetartás, de az egy másik fejezet)
Magunkra maradtunk ami azt mutatja hogy nem vagyunk annyira értékesek a szövetség számára, hogy kalandozásunkat segítsék, örüljünk ha majd segitenek visszafoglalni, és megtartani eMagyarországot.

eMagyarok! Nem a vezetéssel, és nem a néppel van a baj, hanem mindannyiunk céljaival, a mércénkkel, arcunkkal ami túl nagy.

eMagyarok! Összetartás, eredeti régióink megtartása, és Babyboom kell nekünk, nem pedig hadjáratok!

Vegyétek tudomásul, és ennek megfelelôen cselekedjünk a közeljövôben!

Itt a felvilágisodás, egy új korszak ideje eHazánkban!

Tisztelettel,
Bandi0717

U.i.: elnézést a pesszimista, de szerintem inkább realisztikus cikkemért!

Mindenkinek üzenem aki a nyugati hadjárat mellett állt, (mint jómagam is)megpróbáltuk, szép volt idáig jutittunk, emlékezni és tanulni fogunk, de most itt az ideje haza menni!