[Bolgár gyros] Bulgária külpolitikai és katonai céljai
Day 1,442, 05:53
•
Published in Hungary 
•
by
•
by Tomi_ur
Miskolc, 1442. nap, 05:52 erep idő szerint (2011. november 1. 13:52)
Hello!
Az alábbiakban az utóbbi napok bolgár-ukrán-orosz-török eseményeket ismerhetitek meg – bolgár szemszögből. A cikk alapjául a bolgár külügyminisztérium közleményei szolgáltak.
Célok és előzmények
Ahogy The Graverobber bolgár külügyminiszter kifejti, Bulgária célkitűzése ebben a hónapban a gazdaság fejlesztése, és a katonai ütőerő növelése volt, konkrétan pedig az, hogy legalább két további nyersanyagforráshoz jusson. Az nyilvánvaló volt, hogy Bulgáriának ezeket keleti irányból kell megszereznie, Törökország azonban az ezirányú bolgár törekvéseket nem tette lehetővé. A kezdeti tárgyalások Ukrajnával egy közös, Törökország elleni katonai akcióról szóltak. Utóbb azonban egy olyan jellegű megállapodás körvonalazódott, hogy Bulgária két régiót bérbe vesz Ukrajnától, a Törökországgal folytatott diplomáciai tárgyalások útján pedig elérik, hogy Törökország két, számára felesleges ukrán régiót adjon vissza eredeti tulajdonosának. Ez a terv azonban, a bolgárok hibáján kívül, nem jött össze.
Krími fordulat és magyar-román tűzszünet
Az EDEN vezetése eleinte nem akarta minden áron megtámadni Törökországot, mindazonáltal két nappal e döntés után 180 fokos fordulatot vettek a dolgok az EDEN HQ-ban. A bolgárok mindazonáltal – tekintettel az elérni kívánt gazdasági célokra - nem bocsátkoztak közvetlen háborúba a törökökkel. A krími háborúban történt fordulat után, miután világossá vált, hogy a törökök azt elvesztették (5 napja felszabadult Galícia és Lodoméria, 4 napja Kárpátalja és Volhínia, 3 napja Bukovina, 2 napja Siveria, tegnap Dnipro, Bassarabia és Zaporozhia, ma pedig Donbas a török megszállás alól), Törökországnak teljes mértékben a saját eredeti régiói védelmére kellett összpontosítania (lásd a Black Sea Coast of Turkey elleni román támadást). Ezzel egyidejűleg pedig folyt az ukrán-orosz-bolgár swap, melynek során Ukrajna NE-zte Oroszországot, megtámadta és elfoglalta North Caucasust (ezzel kiütve az összes ukrán MPP-t), ezt követően Central Black Earthöt, majd Bulgária NE-zte Ukrajnát, s sorra foglalta, foglalja el Ukrajnától az ukránok által az oroszoktól átvett illetve törököktől RW-zett régiókat, megteremtve a bónuszokkal ellátott Nagy-Bulgáriát.
Bulgária katonai stratégiáját a jelenlegi bolgár kormány hátralévő napjaira alapvetően a magyar-román tűzszüneti egyezmény befolyásolta, annak is leginkább az a pontja, mely szerint a magyar-román tűzszünet a felek megegyezése alapján meghosszabbítható. Románia ugyanis bejelentette, hogy Törökországot fogja NE-zni, míg Magyarország Ukrajnát. Ekképp lehetővé válik, hogy Ciprus délről támadja Törökországot (jóllehet egyelőre még nincs török-ciprusi háború). Következésképpen Törökországnak jelentős kapacitásai lesznek lekötve. Bulgária azzal is számol, hogy az elkövetkező napokban valószínűleg Magyarország lesz Bulgária (legkomolyabb) ellenfele. A bolgárok elképzelése szerint a magyar támadás mozgató rugója a magyarok ukrán búzára és moldáv erőforrásokra való vágya. Illetve a bolgárok szerint az NE-cseréket az a körülmény diktálta, hogy a szerbek, figyelemmel amerikai hadjáratukra, nem tudnak elegendő sebzést irányítani Magyarország (Romániával szembeni) védelmére. A bolgár külügyminiszter erre tekintettel úgy véli, hogy a gazdaság felpörgetésével megerősödött Bulgáriának meg kell védenie az Egyesült Államokat, ennek keretében maximális mozgósításra készül (ez azonban az új magyar-bolgár háborúval valószínűleg másodlagos prioritás lesz).
Oroszország
Ami Oroszországot illeti, Törökország és Oroszország között a legutóbbi időkig megnemtámadási szerződés volt érvényben, amely egy North Caucasus török bérletére vonatkozó passzust is tartalmazott. A megállapodás vonatkozó részének a lejárta után a Törökország halasztást kért a tárgyalások megújítására, így a régió egy hétig még Törökországnál maradt. A Törökország és Oroszország közötti nézetkülönbség végső forrása azonban az volt, hogy noha az orosz elnök ciklusa kezdetét úgy nyilatkozott, hogy hajlandó meghosszabbítani a Törökországgal kötött bérleti megállapodást, az orosz-török szerződésbe kérésére belefoglaltak egy olyan új pontot, amely lehetővé tette Oroszország számára, hogy szövetségesei oldalán harcoljon MPP-ken és keresztül, illetve RW-kben. Ez pedig egyenes utat jelentett ahhoz, hogy North Caucasus visszakerüljön Oroszországhoz, illetve utóbb Bulgáriához. A mostani területswapok tehát az is a célja, illetve az eredménye volt, hogy Bulgária és Oroszország szorosabb kapcsolatot építsen ki egymással.
Bolgár-magyar háború
Végül a bolgár-magyar háborúval kapcsolatban (lásd a bolgárok ellen beadott NE-t, valamint az annak elfogadását követően, 11 körül szinte azonnal megindított, Galícia és Lodomeria elleni támadást) érdemes tudni, hogy a bolgárok a támadást 13 óra körüli időpontra
várták, és 14 órától teljes mozgósítást rendeltek el maximális healththel. A bolgárok a jövőjük szempontjából rendkívül fontosnak tartják a Galícia és Lodoméria régióban zajló csatát (emlékezve a bónusz nélküli időkre), és maximálisan oda fogják tenni magukat, hogy megnyerjék. Tegyünk mi is így
Üdv,
Tomi_ur
Hello!
Az alábbiakban az utóbbi napok bolgár-ukrán-orosz-török eseményeket ismerhetitek meg – bolgár szemszögből. A cikk alapjául a bolgár külügyminisztérium közleményei szolgáltak.
Célok és előzmények
Ahogy The Graverobber bolgár külügyminiszter kifejti, Bulgária célkitűzése ebben a hónapban a gazdaság fejlesztése, és a katonai ütőerő növelése volt, konkrétan pedig az, hogy legalább két további nyersanyagforráshoz jusson. Az nyilvánvaló volt, hogy Bulgáriának ezeket keleti irányból kell megszereznie, Törökország azonban az ezirányú bolgár törekvéseket nem tette lehetővé. A kezdeti tárgyalások Ukrajnával egy közös, Törökország elleni katonai akcióról szóltak. Utóbb azonban egy olyan jellegű megállapodás körvonalazódott, hogy Bulgária két régiót bérbe vesz Ukrajnától, a Törökországgal folytatott diplomáciai tárgyalások útján pedig elérik, hogy Törökország két, számára felesleges ukrán régiót adjon vissza eredeti tulajdonosának. Ez a terv azonban, a bolgárok hibáján kívül, nem jött össze.
Krími fordulat és magyar-román tűzszünet
Az EDEN vezetése eleinte nem akarta minden áron megtámadni Törökországot, mindazonáltal két nappal e döntés után 180 fokos fordulatot vettek a dolgok az EDEN HQ-ban. A bolgárok mindazonáltal – tekintettel az elérni kívánt gazdasági célokra - nem bocsátkoztak közvetlen háborúba a törökökkel. A krími háborúban történt fordulat után, miután világossá vált, hogy a törökök azt elvesztették (5 napja felszabadult Galícia és Lodoméria, 4 napja Kárpátalja és Volhínia, 3 napja Bukovina, 2 napja Siveria, tegnap Dnipro, Bassarabia és Zaporozhia, ma pedig Donbas a török megszállás alól), Törökországnak teljes mértékben a saját eredeti régiói védelmére kellett összpontosítania (lásd a Black Sea Coast of Turkey elleni román támadást). Ezzel egyidejűleg pedig folyt az ukrán-orosz-bolgár swap, melynek során Ukrajna NE-zte Oroszországot, megtámadta és elfoglalta North Caucasust (ezzel kiütve az összes ukrán MPP-t), ezt követően Central Black Earthöt, majd Bulgária NE-zte Ukrajnát, s sorra foglalta, foglalja el Ukrajnától az ukránok által az oroszoktól átvett illetve törököktől RW-zett régiókat, megteremtve a bónuszokkal ellátott Nagy-Bulgáriát.
Bulgária katonai stratégiáját a jelenlegi bolgár kormány hátralévő napjaira alapvetően a magyar-román tűzszüneti egyezmény befolyásolta, annak is leginkább az a pontja, mely szerint a magyar-román tűzszünet a felek megegyezése alapján meghosszabbítható. Románia ugyanis bejelentette, hogy Törökországot fogja NE-zni, míg Magyarország Ukrajnát. Ekképp lehetővé válik, hogy Ciprus délről támadja Törökországot (jóllehet egyelőre még nincs török-ciprusi háború). Következésképpen Törökországnak jelentős kapacitásai lesznek lekötve. Bulgária azzal is számol, hogy az elkövetkező napokban valószínűleg Magyarország lesz Bulgária (legkomolyabb) ellenfele. A bolgárok elképzelése szerint a magyar támadás mozgató rugója a magyarok ukrán búzára és moldáv erőforrásokra való vágya. Illetve a bolgárok szerint az NE-cseréket az a körülmény diktálta, hogy a szerbek, figyelemmel amerikai hadjáratukra, nem tudnak elegendő sebzést irányítani Magyarország (Romániával szembeni) védelmére. A bolgár külügyminiszter erre tekintettel úgy véli, hogy a gazdaság felpörgetésével megerősödött Bulgáriának meg kell védenie az Egyesült Államokat, ennek keretében maximális mozgósításra készül (ez azonban az új magyar-bolgár háborúval valószínűleg másodlagos prioritás lesz).
Oroszország
Ami Oroszországot illeti, Törökország és Oroszország között a legutóbbi időkig megnemtámadási szerződés volt érvényben, amely egy North Caucasus török bérletére vonatkozó passzust is tartalmazott. A megállapodás vonatkozó részének a lejárta után a Törökország halasztást kért a tárgyalások megújítására, így a régió egy hétig még Törökországnál maradt. A Törökország és Oroszország közötti nézetkülönbség végső forrása azonban az volt, hogy noha az orosz elnök ciklusa kezdetét úgy nyilatkozott, hogy hajlandó meghosszabbítani a Törökországgal kötött bérleti megállapodást, az orosz-török szerződésbe kérésére belefoglaltak egy olyan új pontot, amely lehetővé tette Oroszország számára, hogy szövetségesei oldalán harcoljon MPP-ken és keresztül, illetve RW-kben. Ez pedig egyenes utat jelentett ahhoz, hogy North Caucasus visszakerüljön Oroszországhoz, illetve utóbb Bulgáriához. A mostani területswapok tehát az is a célja, illetve az eredménye volt, hogy Bulgária és Oroszország szorosabb kapcsolatot építsen ki egymással.
Bolgár-magyar háború
Végül a bolgár-magyar háborúval kapcsolatban (lásd a bolgárok ellen beadott NE-t, valamint az annak elfogadását követően, 11 körül szinte azonnal megindított, Galícia és Lodomeria elleni támadást) érdemes tudni, hogy a bolgárok a támadást 13 óra körüli időpontra
várták, és 14 órától teljes mozgósítást rendeltek el maximális healththel. A bolgárok a jövőjük szempontjából rendkívül fontosnak tartják a Galícia és Lodoméria régióban zajló csatát (emlékezve a bónusz nélküli időkre), és maximálisan oda fogják tenni magukat, hogy megnyerjék. Tegyünk mi is így
🙂
Üdv,
Tomi_ur
Facebook
Twitter
Discord
Comments
vote
voted
Hát, nálunk a mozgósítás (is) elmaradt. Mindegy, én odatolok mindent, aztán meglátjuk hogyan adja ki magát. Szerintem nagy pofánverés lesz a vége, de ne legyen igazam.
én is odatolnám az ütéseim de sajnos a mu csata nem azon van
Kicsit szerintem nagyképűen álltunk hozzá a bolgárokhoz, pedig én figyelmeztettem a cikkemben, hogy náluk a szervezettség nagyon magas fokú, úgyhogy oda kell tennünk magunkat keményen.
Ahogyan elnézem a kárpátaljai hídfőgondotokat megoldják a jetik,nem kell majd egy sokadik polgárháborúban adnotok vissza az ukránoknak. Megteszik ezt most helyettetek a jetik és a bolgárok, amikor éppen most hozzák vissza az ukránokat Kárpátaljára és ezzel 48 óra alatt bukjuk a bolgár NE-t is, az ukrán után, a hídfőről nem is szólva.
zt követően majd lehet az NE-t megint beadnotok az ukránokra és így tovább: a sok hülye kongadroid meg szavaz majd naponta más NE-t.
De lesz min röhögnöm, amíg ne lesz oda Debrecen és Miskolc, mert ekkor tutira jön majd a béke a "székelyektől" velük is.
Megérdemeljük, mert hagytuk, hogy megint átvágjatok minket "székelyek" és a sok sok hülye "unomajetiháborút-troll" akinek szétdumálták mostanra az agyát azzal, hogy ami a jetik ellen nem megy, majd megy az ukránok, jetik és bolgárok ellen együtt...
Most sokkal, de sokkal izgibb a NULLA erejű ukránok ellen naponta két csatában szopnotok, mint a románok ellen.
Hahahahaha!!!!! (és még van pár óra a jeti békétek első 48 órájából...)
azért a fővárost még át kellene tenni Plovdivból a bónuszokhoz.
Kösszencs!