Tervezz okosan?

Day 1,276, 06:18 Published in Hungary Hungary by Tomjohnson


Volt gyerekkoromban egy szerencsepénzem. Morzsolgattam a kezemben, tisztítgattam és gyakran harapdáltam: ez bizony kemény fém! És mennyit fog érni később!
Persze a hülyeség már akkor is a "kedves" ismerősöktől eredt. Mondta nekem a Turbók Ádi egyik alkalommal a házuk mögötti kis erdős részen (valójában 3 fa volt ott és térdig érő fű, de azért akkoriban baszott nagynak tűnt az egész - ha jól tudom most valami új építésű irodaház van ott, repedező és beázott falakkal), hogy ők teli vannak pénzzel, mert nagyapjának volt pár pengője, amit megtartott és most 2000x annyit ér. Nem tudtam, hogy az mennyi, de biztos sok. Nagyon sok, vágta rá és mutatott az én kis 1 pennymre (Apu hozta Angliából!) - ha ezt megtartod később rengeteg fog érni! Komolyan? Persze, megveszed majd az egész erdőt!
Hazamentem és mindenféle pénzből elraktam egyet. Pedig a 10 ft akkor elég sokat ér, turbó rágót lehetett belőle venni, ami azért kurva menő dolog volt, mert autókról volt benne matrica és lehetett cserélgetni, plusz, ha egyszerre bevettél belőle 10-et a szádba akkor talán fél óráig is volt íze! Szerintem a rágóizmom is valahogy így erősödött meg, mert abban a cuccban aztán volt anyag rendesen. Nesze nektek E-k, meg mittomén milyen tartósítószerek. Ebben csak az volt🙂

Szóval a pénzem tartogattam és úgy gondoltam, kb 5 év múlva már lesz belőle valami. 12 évesen elköltözhetek otthonról, lesz saját autóm, amit vezethetek majd, mert ha megbírságolnak, akkor kifizetem azt is simán. Lesz repülőm meg 3 villám, egy Horvátországban, egy Brazíliában, egy meg Londonban. Ja, és megveszem a Fradit, ahol persze én leszek az edző és a középcsatár is egyben. Erről álmodoztam tehát - ha nem is minden este, de nagyon is gyakran.

Eltelt azóta több, mint 15 év, de még mindig nem ér semmit a pénzem, sőt. Azóta még kevesebbet. Talán papírpénzben kellett volna utazni, de bakker, egy hétévesnek mikor van 200Ft-ja? Az akkor még rengetegnek számított, főleg gyerekfejjel (90-es évek eleje). Azóta új terveim vannak, mármint a célok hasonlóak (középcsatár már nem leszek), de a megvalósítás más.

Az erepes életem is így kezdődött: reméltem, hogy egyszer lesz annyi pénzem, hogy tankoljak, mint állat. Aztán végül lett pár cégem, de ahogy vesztett értékéből a forint, úgy kezdtek a bevételeim is apadni. Van valamennyi pénzem, de sokra nem megyek vele. Most az a tervem, hogy 5 év múlva úgyis mindenki itt hagyja a játékot és akkor kemény leszek. Látjátok, általában 2 évig bírják a nagyok is, én meg extra kitartással rendelkezem. Aztán lehet, hogy ez sem lesz így.

Tervezni jó dolog, sőt. De ahogy az életben, itt így is bukik minden. Csak sokkal hamarabb, mert itt naponta telik el kb egy év. Ilyen szempontból tökéletes szimulációja a világnak az erep.

Azért ki tudja, 40 év múlva csak fog érni valamit az a pár félrerakott érme. Ha pénzügyileg nem is, az álmaim, álmodozásaim örökre hozzájuk kapcsolódik majd. Mindegyikből viszek egyet a három villámba🙂