Join the new world

Kedves olvasók!

Az alábbiakban az eMagyar Egyetem harmadik, pénteki előadásának összefoglalóját olvashatjátok, melyet Alexandross tartott eBelgiumról. Az előadás alatt számos érdekes dolog hangzott el. Jó olvasgatást!

---

Bevezető

Elöljáróban hadd fejtsem ki, hogy milyen procedúrán esik át egy játékos, aki elhatározza, hogy a továbbiakban belga állampolgársággal kívánja folytatni az eRepublikot. Azért tartom fontosnak hogy kitérjek erre, mert nekem is így kezdődött el az itteni e-életem, ahogy a többi ,,bevándorlónak'' is. Ha a belgiumi állampolgárság megszerzése lenne a célod, eszedbe se jusson, hogy a képviselőket kezdjed el macerálni levélben, esetleg kenőpénzt adj nekik. Ez a legrosszabb, amit tehetsz.Belgiumban a bevándorlást komolyan kezelik, erre egy külön és aktívan működő minisztérium van felállítva.Kérdésekre kell megadnod a választ nekik, majd a kongresszussal közösen ők elbírálják a kérelmed. Jobb esetben megadják az Ápt, de gyakori, hogy ez nem így van. Szerencsére esetemben ez nem így volt, így decemberben elfogadták kérelmemet, és a kicsi ország hangyája lehettem. Nézzük, hogy milyen tapasztalataim vannak, egyáltalán milyen e-országban tengetem mindennapjaimat.


1.) Általános információk magáról az országról, jelenlegi helyzetéről

Közületek az öregebb játékosoknak kell legkevésbé magyaráznom, hogy Belgium népességéből adódóan mindig kedvelt turisztikai célpont volt a PTO-sok körében (http://www.erepublik.com/en/article/helyzetjelent-s-belgiumb-l-1193584/1/20). Annak idején leginkább az EDEN szövetség tagjai, közülük is főleg a románok próbálkoztak hatalomátvétellel. A kis ország megsegítésére magyar játékosok is érkeztek szép számmal. Ma sincs ez másként, a 450 és 500 fő között mozgó népesség jelentős részét külföldi betelepültek teszik ki (van itt olasz, francia, amerikai, angol, lengyel, német, holland, román, macedón, magyar is), akik elkötelezettek az ,,igazi'' belgák felé. Az erőforrásokat, nyersanyagokat tekintve sem kiemelkedő az ország, Flanders hal, Brüsszel gyümölcs, Wallonia pedig vas bónusszal bíró régió. Eredetileg az Egyesült Királysággal, Hollandiával, Németországgal és Franciaországgal (várjuk, hogy betegyék Luxemburgot! ) voltak határaink, a terjeszkedő Lengyelország azonban már borzasztóan rég felrúgta ezt az állapotot, így jelen pillanatban az Egyesült Királyságon és Lengyelországon kívül a franciákkal van egy (átmeneti) határunk. Gyakorta emlegették Belgiumot olyan országként, amelynek mérete ellenére végtelenül kiterjedt diplomáciai kapcsolatai, így külügye van, ezt a tulajdonságát máig sem vesztette el, bár az idő vasfoga megtette hatását.

Pici, ebből adódóan pedig meghitt és családi hangulat uralkodik az országban, azt viszont túlzás lenne kijelenteni, hogy nincsenek ellentétek. A hadserege nem igazán fejlett, van pár állami támogatású csapatunk, de leginkább az irregularitás a jellemző az itteni lakosságra. Erről majd ha gondoljátok, akkor később részletesebben is beszélek 🙂


2.) Az ország politikai működése, felépítése

Belgium a legkomolyabb értelemben véve egy demokratikus állam, ahol a Montesquieu-féle hatalommegosztás szerint működnek a dolgok. És itt nem arra gondolok, hogy a kongresszus itt már nem az elnök bábjaként funkcionál, hanem arra is, hogy az e-országok többségével ellentetbén az igazságszolgáltatás is megjelenik. Ugyan a játék erre nem sok lehetőséget ad, ettől függetlenül kialakították Belgium Alkotmányát, mely nagy köztiszteletnek örvend. (Érdeklődők kedvéért szívesen feltöltöm majd az előadás végén valahova, igény esetén magyar fordítást is készítek 🙂 ) Engedjétek meg, hogy kicsit kitérjek részletesebben erre a struktúrára. A kormány működése nagyvonalakban megegyezik a magyaréval, annyi különbséggel, hogy a kongresszus nélkül jóformán nem is életképes a kormány. A közpénzeket nem mozgathatja, fektetheti be annak engedélye nélkül (a rendkívüli állapot már más tészta, ez esetben háború idején a készletek 10%-át költheti el az ország védelmére a mindenkori kormány), terveit és elképzeléseit be kell mutatnia neki. Erről természetesen gyakorta szavazás alakul ki, leginkább pont ebben a rendkívüli állapotban végzik a legtöbb módosítást. A kongresszus tagjának lenni Belgiumban talán hálásabb feladat, mint a kormányénak. Mondanom sem kell, hogy az ország politikai életében elképesztően nagy szerepet játszik a belga fórum, ahol rengeteg témában zajlik az állandó csevej. A kongresszus is ide van berendezkedve. Bármiféle javaslat legalább két kongresszusi fórumrészen fut keresztül: az egyik a vitarészleg, ahol a benyújtott javaslatról vitatkozhatnak a képviselők, módosításokat javasolhatnak, illetve támogatásukról biztosíthatják a benyújtót. Három támogató elég hozzá (kongresszusi 10😵, hogy átvezessék a szavazó-platformra végleges formájában az indítványt, és 24 óra leforgása alatt az ,,Igen'', ,,Nem'', ,,Tartózkodás'' szavazási opciókkal meghozzák a döntést róla. Ide egy kicsit offtopic kommentként megjegyezném, hogy ez a ritka hónapok egyike, amikor nem 30 fős a kongresszusunk. A szerencse úgy hozta, hogy pont 4 régiónk volt mikor is rögzítette a rendszer azt, hogy hány képviselője lesz 1-1 országnak. Sajnos azonban ,,csak'' 39 képviselőnk lett, de ez már csak az egyik indítópárt sara.

A rendkívüli állapot ezen szintén változtat (konga szavazáson), ha igénybe veszi ezt az opciót a javaslat benyújtója, akkor minimalizálhatják a szavazás idejét. Ez nyilván azért fontos, mert ez a fene nagy demokrácia egy hátulütője tud lenni háború idején az ország sikerességének.

3. ág -> És akkor még nem beszéltem a Legfelsőbb Bíróságról. Ez az, ami itt Magyarország/az eállamok többségében nincs meg. A gondolat azért kicsit viccesen hat, lássuk be, de nálunk a gyakorlatban is működik. A megválasztott három bíró dolga, hogy őrködjön a jogállamiság fenntartása, a belga alkotmány felett. Feléjük terjeszthetik be a törvényekbe ütköző személyeket galád tetteit, nem árt, ha bizonyítani is tudják 😛 Aki tisztviselőként megszegi a törvényt, a kongresszus által támasztott szabályokat, az hamar beidézve találhatja magát a tanács előtt. Ezt pedig nyugodtan képzeljétek el úgy, hogy a vádlott ügyvédet vihet magával a ,,tárgyalásra''. Mert tényleg ilyen szinten játsszák úgymond roleplay módon a játékot, amin itt sem ártana elgondolkozni, mert noha az ember hozzáállásán múlik az egész, a játékfaktort elképsztőmód kiterjeszti.


3.) Bel- és külpolitikája, a jelenlegi francia háború jelentősége

Ezen belül is kezdeném a belpolitikával, kicsit hadd térjek ki arra, hogy milyen pártok is aktívkodnak erre fele, nem kizárt, hogy ez is érdekel titeket. Természetesen itt is kialakulóban van egy ,,örök-ellenzék'', meglehetősen hasonlít az itthoni nemzeti oldalra abban, hogy ők inkább a propagandával kívánják megnyerni maguknak a játékosokat. Remélem ezzel nem sértek meg senkit sem 🙂 A különbség annyi, ami az ország nyugat-európai létének is betudható, hogy ezek a pártok rendszerint szélsőbaloldaliak, noha nem feltétlenül komcsik. A belpolitikai életet még az a visszatérő dolog színesíti, hogy az elnökjelölteknek/képviselő-jelölteknek/új pártoknak nemcsak az alkalmasságukról kell meggyőzni a pártokat és a választókat, hanem eleve arról, hogy ők nem PTO szándékkal tevékenykednek az országban. Ahogy már a fentiekben beszéltem róla, a nemzetiségek talán eEurópában itt keverednek legjobban, mindkettő szövetségi oldalról. Ezért gyakori ütőkártya valakit azzal rágalmazni, hogy ő bizony egy mocskos PTO-er, ezzel élnek is egyes pártok. A sajtó és a belügy általánosságban szólva a választások köré íródik, persze vannak kivételek, lásd a francia háborút, a közeledő CoTWO összetűzést, stb.

Azt hiszem, hogy a külügyre rátérhetünk akkor. Ezt is említettem fentebb, hogy eBelgiumnak anno nagyon komoly kis kapcsolathálója volt. Az előző kormányok hajlamosak voltak ellustulni, elvégre semmi külső behatás nem érte az országot, ezért nem volt miért forródrótot fenntartani az előző országos cimboráinkkal. Úgy gondolom, hogy ez a francia háború volt az, ami életet lehelt az ország külügyébe, hisz rengeteg kapcsolatot frissítettünk fel. Jellemző volt ránk, hogy az utóbbi időkben havi 4 MPPt kötöttünk, mindig CoT országokkal, és mindig azokat, amiket a CoT HQ akart ez a szám nyilvánvalóan betudható annak, hogy a bevételeink nagyjából ennyit fedeznek, de a CoT felé ez egy beszűküléssel járt a háború kirobbanásakor egyértelműen nyitottunk a TWO irányába, a cél az volt, hogy mindkettő szövetség ,,magjával'' létesítsünk kapcsolatot. Nagyjából ez sikerült is, MPPt kötöttünk Lengyelországgal, Szerbia elnöke maga nyújtotta be felénk a javaslatot, természetesen (a katonák kérésére felbuzdolva) így a magyarra is sort kerítettünk. Utolsóként pedig pár CoT megújítás és megkötés után a spanyolokkal is megszületett, így hosszú idők óta az ország legnagyobb MPP-pakkjával büszkélkedhet a mai Belgium.

Kitérnék egy kicsit a francia háborúra, annak jelentőségére is. Azt mind megfigyelhettétek, hogy éles háborúja az országnak nem igazán volt, ha tréningezett is, azt az Egyesült Királysággal vagy Hollandiával (régebben) tette. Áprilisra előre le volt fikszálva egy tréning háború, méghozzá a fehéroroszokkal még márciusban kerestek meg minket, hogy a leendő magyar kormánnyal rendezni kívánják a szarvas régió ügyét, majd utána sort keríthetnénk egy airstrike-os TW-re, hiszen se nekik, se nekünk nincs ideális, ráérős szomszédunk. A franciákat sem kell nektek bemutatnom, ismeritek őket jól: nem túlságosan megbízható nemzet. Történt ugyanis, hogy kaptunk egy megkeresést a TWO szövetségtől (nyílt titok ma már) április elején, akik meg akarták segíteni az angolokat az argentinok ellen, lévén azok kerülték a lengyel határt. Flandria nagyon fontos stratégiai pont lehetett volna a lengyeleknek, akik megejthették volna innen a kiugrást Nagy Britanniába. Egyelőre jegeltük, elfogadtuk a dolgot, pár órára rá jött a francia megkeresés, és most megértitek, miért beszélek erről az egészről, ők eléggé átlátszó módon bepróbálkoztak, hogy tréningezzünk már egyet. Ez az egész azért volt nagyon vicces, mert az ezt megelőző hónapban pont ezen veszett össze a francia-belga közösség, hogy a másik engedélye nélkül nem lehet TW-t kezdeményezni (egy belga [irl francia] képviselő javasolta őket NE-nek) Finoman elutasítottuk őket, legalább egy nap haladékot kértünk, hiszen ők eléggé vehemens módon azonnal el akarták kezdeni 🙂 Sejthettük, hogy az argentinok állnak a dolog hátterében, akik megbízták a franciákat, hogy kaparintsák meg Flanderst a lengyelek előtt, így késleltetve a beavatkozást. Nem is volt szükség kivágni magunkat ebből, hiszen pár órára a beszélgetésre jött a francia hadüzenet. Természetesen a franciák biztosak voltak benne, hogy 3 nap alatt eltörölhetnek minket. Kellemetlen meglepetés volt nekik, hogy az odaadó CoT & TWO támogatással nemcsak megfogtuk őket, de egész Normandiáig meneteltünk is, későbbi (támogatást nélkülöző időszak után) pedig eltörlésünket is megakadályozhattuk. A francia hozzáállásról annyit kell tudni, hogy ők végig hangoztatták, ez csak egy tréning háború, semmi más. Azt kevésbé értették meg, hogy ahhoz két félre van szükség. Wallonia régiónkat követelték két hónapra, egy lengyel szerződés kíséretében, hát maradjunk annyiban, hogy érdekesek nagyok végül pár nappal erre az incidensre megszületett a ,,fehér-béke''. Azaz ott zártuk le a háborút, ahogy elkezdtük, egy azonban biztos, számunkra ez a háború - még ha nem is mi robbantottuk ki - nagyon hasznos volt. Először is olyan kapcsolatokat élesztettünk fel, erősítettünk meg amikkel ismét közelítünk véleményem szerint (a CoT tagság ellenére) a független státushoz. Másfelől megdöntöttük azt a pesszimista belga hozzáállást, hogy nem kerülhetünk ki győztesként egy háborúból, márpedig ez most megtörtént. Egy dolog szomorít el, ez pedig az, hogy az előrelátott háború ennyire közelinek tűnik. Szövetségünk chartája tiltja, hogy MPP-t kössünk a lengyelekkel, a szerbekkel és a szlovénekkel, hiszen azok olyan állammal (Románia) kötöttek MPP-t, aki Bulgária ellensége. Márpedig egy ilyen államra nézve ez nagyon kellemetlen, lévén mi függetlenedni kívánunk az ilyen jellegű konfliktusoktól, mint a CoT - TWO közelgő összecsapása.

4.) A belga és a magyar közösség

Milyen szempontok alapján közelíthetném meg? Azt senkinek sem kell bemutatnom, hogy a belga közösség milyen kicsi és családias, ezt már a kezdetekben leszögeztem. Talán leginkább azt tudnám kiemelni, hogy a széthúzás ritkán üti fel itt a fejét, így jogosnak tűnik a mondás, hogy magyar magyarnak farkasa. Noha az érdekeink gyakran eltérnek, itt is vannak emberek akik a pártjukat építik az ország/közösség helyet, mindenki leginkább megvan a saját kis csapatával, pártjával, századával, ettől függetlenül felszabadultan el tudunk beszélgetni bármiről a közös chatszobában. Az, ami ilyen összetartóvá teszi a közösséget főleg szükségidőben, az egyértelműen a fenyegető PTO veszélynek tudható be.


Elhangzott kérdések:

- Említetted h a hadseregről beszélnél még

- Így van. Alapvetően három nagy államilag támogatott csapat van, ez lenne a regulárisnak nevezhető. Az egyik a BNA, a nagy nemzeti MU. Itt ellátmányt és parancsokat kapnak a katonák, de nem hasonlítható a magyar reghez, nálunk teljesen független a hadsereg a chattől. Ez az egyik legaktívabb és legnagyobb csapat. A második az ilyesféle kötöttségektől mentesítő, viszont ellátmányt nem adó unit, a BCA. Ez egy civil csapat, semmi más célja nincs, csak az, hogy megszerezhesd a napi csokid és bazookád. A harmadik az általam alapított akadémia kezdőknek, az ABC. Itt a kezdők kérdéseire válaszolunk, csekély ellátmányt adunk nekik ( 3 Q7 + 600 w), kineveljük őket a reguláris létre. Igazából a fent említett három unit a frissen visszahozott MoD cikkek prioritásai, illetve a belga script szerint válasszák meg a csata helyszínét. Ez a script egy doksiból frissíthető egyszerű tákolmány, ami a főoldaladon a Campaign of the Day-hez hasonlítható módon mutatja, hogy mire tette a MoD a priokat. Az irregulárisok arányaiban a szokottnál nagyobb sebzést produkálnak, idetartoznak a pártokhoz köthető unitok, az ellopott tréning akadémia (hehe), vagy baráti tömörülések.


- Hogyan látod a CoT jövőjét?

-Én alapvetően azt gondolom, hogy a CoT és a TWO, de leginkább az első nagy áldozatokat fog elszenvedni a háború kezdetén rögtön. Mondják ugye az emberek, hogy EDEN szétszakad és beolvad a fenti kettő szövibe, szerintem ez nem pontosan így fog alakulni. Mindhármat el fogják hagyni, egy harmadik pólus fog kialakulni a kiválókból. Elégedetlenek, vagy szimplán olyan nemzetek, akiknek mindkettő szövi ellen vannak kifogása, ezekből jócskán akad mai is. Itt elsősorban nem a NaN-ra gondolok, hanem egy teljesen új szövire. Ez a fenti már elment nagyjából egy pro-EDEN irányba, csak kicsibe, ezért nem böki a másik kettő csőrét. A CoT alapvetően jelenlegi formájában nem versenyképes a TWO-val, de azt se hiszem, hogy a horvátok csatlakozni fognak hozzá, így nem jósolnék neki egy pozitív jövőképet a jelenlegi helyzetben. Nem tartom kizártnak, hogy ez nem fog megváltozni.

-Azért ezt nem állítanám.

- A NaN-ra gondolsz? ez persze csak a személyes véleményem róla, én így érzem.

- Alapvetően olyan államok csatlakoztak amelyek a nagyhatalmi játék perifériáján vannak

-Ez így van, a következtetésem leginkább Ciprus csatlakozása befolyásolta, hiszen tudjuk, mennyire agresszív tud lenni.


- A politikai aktivitáson, illetve az országépítésen kívül van valamilyen vonzereje az országnak? vagy miért van ennyire sok bevándorló?

- Ez egy jó kérdés, igazából nem értik maguk a belgák sem, hogy miért ilyen népszerű az ország, ha rosszmájú vagyok, akkor azt mondom, hogy az olcsó konga-medálok miatt tetszik az embereknek annyira 🙂 Kívülről úgy tűnhet, hogy könnyű TO-zni, de a közösség összetartásából adódóan nem gyakori, hogy sikerülne akár egy TOP5 pártot bekóstolni. Én speciel azért választottam, mert egy olyan helyet kerestem, ahol eleve van már pár ismerősöm, rokonszenves a lakosság, illetve ténylegesen számít a segítségem. Az utóbbi időben sokan viszont a háború miatt jöttek, gyakran csak napokra a 10% bónuszért 🙂 vagy kalandorkodni


- Ha jól hallottam a legutóbbi MU választáson volt egy kis problémátok.

-Így van, sajnos a fokozott baráti hangulat miatt néha már túlságosan is támogatjuk a friss játékosokat, így volt ez egy horvát regisztrálóval is. Persze származása csak később derült ki. Nem tetszett neki, hogy 6 napos létére nem akarta a külügyminiszter elküldeni tárgyalni az oroszokhoz (konkrétan nem értette, miért is akar az menni a ruszkikhoz), ezért bojkottot hirdetett a kormány ellen 🙂 Az utolsó napon átváltott náci-üzemmódra, és a betelepülőket, így engem is ki akart valahogy paterolni, de ezen már meg sem kell lepődni 😛 A tagjainkat kirúgta, de szerencsére már regenerálódunk, a tegnapi napon pedig leelőztük Észak-Koreát is.


- A lakosság hogyan fogadta a békét?

-Jól, bár voltak páran, akik követelték a franciáktól a nyilvános bocsánatkérést.Persze ezt egy francia sose adja meg nekik. A többség nagyon örült, ismét bebizonyítottuk, hogy a francia hadviselés nem csak a 20. században volt gyatra.

---

Köszönjük, hogy olvastátok!
wisitenkraf