Join the new world

Kedves Olvasóim!

A szubvadászat vélemyénem szerint igen kellemesen alakult, közelebb kerültem az 1000 olvasóhoz és jópáran részesültek egy kis ellátmányban. A célom az volt, hogy kisebb játékosok részesüljenek nagyobb ellátásban, talán ezt tükrözte is, hogy div 1 kapott a legtöbbet és onnan felfelé csökkent az ellátás.



Kis világunkban ahogy lenni szokott, pangás után történik hirtelen minden egyszerre. Hetekig semmi extra, teljes ingerszegény környezet, aztán meg hirtelen csak kapkodjuk a fejünket mi is történik.

Kezdődött az egész a Q7 bevezetésével. Először is leszögezném: anyagilag irdatlan nagy ráb***s a dolog. Jókat lehet vele ütni, de a Q6 termelékenységéhez még csak fel sem ér. Túl sok zölddoboz kell hozzá egyrészt, másfelől pedig ugye nem szükséges alkatrész a rakétához, ami a keresletet igen negatívan befolyásolja. Most az új missziók alatt míg egy helikopter gyáros hülyére keresi magát, addig Q7 ben napról napra változik, hogy épp mikor nyereséges, mikor veszteséges.
Véleményem szerint nem lenne rossz, ha kicsit átalakítanák a rakétákhoz szükséges alkatrész mennyiségeket. Mondjuk vegyenek el 10-et mindenből, de mellé kelljen 10 Q7 is. (Q4 rakéta esetében)

Aztán jött a következő meglepetés, az airstrike. Ha még valaki nem hallott volna róla, irdatlan mennyíségű kaját és zsét kell összedobnia egy országnak, cserébe megbombázhat egy random területet a térképen.
Erről született is egy jó CIKK, itt olvashattok róla, valamint, hogy hogyan áll a gyűjtés azt ITT láthatjátok. Amúgy a gyűjtés jelenleg így áll:

És így is marad, mert lemaradtunk róla, talán majd máskor 🙂

Közben alig eszméltünk fel és született egy béke a romikkal. Igen, a jetikkel. Igen, velük.
ÉS IGEN, KÖVEZZETEK MEG DE ÉN FELLÉLEGEZTEM ÉS ANNYIT MONDTAM: „ NA VÉGRE!!!!”
Háttérinfók EBBEN A CIKKBEN.
Teljesen tele volt a tököm a román csiki csukival, továbbá amíg egy új stabil szövetségi rendszer nem alakul ki a káoszból, addig nem tartom hátrányosnak. No meg végre mehetünk másfelé is. Kezdett olyan érzésem lenni, mintha egy giga mágnes folyton oda húzná a kardunkat. Nem kell. Kibuliztuk magunkat, eltöröltük egymást párszor, részemről elég volt… Ha neadjisten egyszer megint überhatalom leszünk akkor nekikfeszülhetünk, de addig nem sok értelmét látom egy újabb szkandernak.

Alig aludtunk párat és bejöttek a missziók. Erről is olvashattok ha még nem tettétek meg, ITT.
A rakétás missziót leszámítva én korrektnek mondanám. Lehet gyűjtögetni pár dolgot, viszonylag kevés dolog teljesítésével. NODE. Amire ugye senki nem számított az az, hogy ez a rohadt misszióhalmaz már megint széttúrja a beállni készült piacot. Fizu, zölddoboz, egekbe fel, Q1-Q6 egekbe fel. Akinek van kisebb fegyvergyára, vagy jó sok rubber plantation az most elég jól járhat.
Közben az arany esik és esik. Nem tudom az utóbbi változtatásokkal mit akarnak elérni, de megmondom őszintén eddig tetszik a trend. Mintha egy kicsit emberközelibb, elérhetőbb lenne az egész. Hosszú ideig olyan érzésem volt, mintha Plato a monitor mögül habzó szájjal és vérben forgó szemekkel ordítaná 24/7, hogy: „TAKARODJ ARANYAT VENNI!!!”
Most ez mintha kicsit alább hagyott volna, és reméljük folytatódik is.

Habár a játék továbbra is el van szabva és jelentős változtatásokon kellene átesnie, hogy valami maradandó történjen, de arra sajnos elég volt az utóbbi idők változásai, hogy függőségünkről továbbra se tudjunk lemondani és nap nap után kitartóan nyomogassuk a piros gombot.

DE!!!! 🙂

Ami engem személy szerint érintett és változást jelent, az az, hogy beléptem egy pártba. Igen. Erep szerint 2010. január 18-án születtem és ezen időpont óta pártban nagyon ritkán voltam, általában addig, amíg az a párt amiben voltam botrányba nem keveredett. Akkor aztán sírva menekültem mindig. Summa summarum leginkább fostam a politikára...
Ám pár hete megkeresett egy szimpatikus fickó az egyik cikkemre reagálva és felajánlotta, hogy csatlakozzak a Wekerle Sándor Polgári Platformhoz (WSPP)
Sóhajtottam egyet és najó alapon beadtam a derekam. Közben eltelt pár hét, többé kevésbé megismerkedtem ezzel a családias párttal és rájöttem, hogy jó döntés volt.
Kellemes emberek gyűjtőtégelye, akik baráti viszonyban vannak egymással, segítik egymást és a közösségi érzést leginkább nem az határozza meg, hogy mi kik vagyunk, hanem hogy mi kik NEM vagyunk. Mert nem vagyunk csalók, nem vagyunk tolvajok, nem dobálunk sárral másokat, és nem célunk a mindenkori hatalom csak azért, hogy meglegyen a hatalom, amit aztán gátlás és gerinc nélkül bármire felhasználunk...
Nekem úgy tűnik ezek a srácok máshogy gondolják a politikát, méghozzá egy számomra elfogadható, sőt mi több támogatható formában.

Amennyiben neked is lenne kedved megismerkedni a tagokkal és nézeteikkel, hogyan alakult a párt és merre halad, akkor EZT a cikket ajánlom figyelmedbe.
Ha pedig felkeltette az érdeklődésed, akkor csatlakozz hozzánk bátran, szerintem a mai politikai e-magyar felhozatalban veszíteni úgysem tudsz semmit 🙂



Kedves e-hazám, mindenkinek sok sikert kívánok a missziókhoz, kellemes ukránborotválást és szép napot!
Sziasztok,
Goli