Join the new world

A napokban mindnyájan tapasztalhattuk a játék változásait. Ezek boncolgatása helyett valami kevésbé (de azért mégis) triviálisról szeretnék írni. Arról, mi ennek a fejlődésnek az iránya, milyen okok vezethettek hozzá, illetőleg milyen következményekkel járnak majd a közeljövőben.

Az általam tapasztalt változások a következők (nem állítom, hogy az összes volna):
- a 24 órás napirend felszámolása - az órabér felszámolása
- a Library napi rutin felszámolása
- a "pihenés" napi rután felszámolása
- a szakmák felszámolása [3 -> 12 -> 1]
- kevesebb a nap-nap utáni hp- és h csökkenés
- a "Battle List" visszaállítása a régire

A könyvtár és a pihenés funkció elhagyása visszaállítja a kétkattos napirendet. Leegyszerűsödik virtuális életünk. Különösen, hogy az időtényező is eltűnt. A munkaórák száma helyett - gyaníthatóan - a képzettség szintje alapján kapunk fizetést. (Egyébként kevesebbet, mint még pár nappal ezelőtt.) A játék további beszűkítését jelenti a szakmák eltörlése. Pedig éppen ezek voltak a V2 érdemi reformjai. Amelyeket magam is üdvözöltem és időszerűnek tartottam. Welcome back, V1.

(A nap-nap utáni hp és h csökkenés mintha enyhült volna. A csatalistát pedig visszaállították a régire. Nem is csoda, napokkal, hetekkel ezelőtt lejárt, inaktív háborúkat mutatott rendszerint. Ez a két változás nem volt hiába.)

Mi marad a V2 reformjából? Mindenek előtt a változatos termékek. Saját egyéni igényeinkhez igazíthatjuk, melyiket vesszük meg. A második, hogy bármikor lehet hp-t és happinesst növelni az étkezés által. Ezzel pedig lényegében a korábbi, korlátlanul gyógyító kórház funkciója tér vissza. A harmadik ami megmarad pedig a katonai modul.

Nomármost e-világunk legnagyobb problémája a játékelhagyók nagyságrendje. A V2 érkezésének bejelentése óta tart, zajlott a nyár folyamán, és még ma is tart. A játékelhagyás önmagában nem volna baj, csakhogy tömeges méreteket öltött. Magyar állampolgárok pillanatnyilag alig nyolcezren lehetnek - miközben huszonötezres népességre is emlékszek még. És ez alig fél éve volt! Említhetném a lengyeleket, akik hatvanezren voltak, vagy a spanyolokat, akik harmincezren. Ennek a jelenségnek nyilván oka van. Mi a játékelhagyás oka, avagy mi az e-Republik legnagyobb problémája? Akinek volt türelme elolvasni hosszúra nyúlt elemzésemet (Vernunft und Freiheit, 16-19. cikk), az tudhatja, mit gondolok. A legnagyobb bajunk a katonai modul. Beszédes a csaták száma. A V1 idején, tavasszal, hetente legalább öt-hat nap részt vehettünk csatában. A béke pillanatnyi állapot volt. Ma hányszor lehet csatánk? Hetente egy-két nap? Az elnökök nem szívesen indítanak háborút. A harcolók részéről sincs motiváció. Szerintem ennek több oka van: a fegyver valamelyest drága, a tábornagyok mindenki mást legázolnak a csatákban, illetve mert a csatamenet kegyetlen pusztulatos módon lassú. Ha van valami a V2-ben, amit érdemes lenne, érdemes lett volna lecserélni, az véleményem szerint a katonai modul - és semmi más!
Bizonyos tekintetben ironikus, hogy a katonai modul gagyisága által valósult meg korunk "örök" békéje.

A fejlődés irányát ezzel azt hiszem, fel tudtam vázolni. Visszafejlődünk, a V2 pedig egy epizódnak tetszik a pillanatnyi perspektívából.
Mi lehetett a játéktervezők oka arra, hogy pont ilyen átalakításokat iktassanak be? Nem, én nem hiszem, hogy alkoholproblémákról volna szó. De mégis, ha a játékelhagyások megállítása volt a céljuk, akkor hogyan lehet ekkora szarvashibát elkövetniük? Mert azt hiszem, ha ösztönözni szeretnék a játékosokat a maradásra, akkor az legkönnyebben a katonai modul cseréjével történhet. Ugyanakkor a mostani változtatások következményekkel fognak járni. További lépéseket kényszerítenek ki. A válaszkísérletem előtt ezeket vizsgálnám meg.

Az időtényező, a napi 24 óra felszámolásával jelentőségét veszíti a happiness. Javallott felszámolni, hisz nincs különösebb értelme. A V2 reformcsomagja meglehetős koherens volt. Ha borul a napi rutin, akkor borul sok minden más.
Ha pedig nincs happiness, úgy nincs értelme a változatos tulajdonságú élelemnek sem. Nyugodtan vissza lehet állítani a régi lvl 1, lvl 2, stb ételeket.
A munkateljesítmény alapján való bérezésnek sincs sok értelme. Vissza lehet térni a képzettségi szint alapú fizetésre (ami ugye a szakmák megszűnése miatt tovább szürkíti a lehetőségeinket).
A boosterek feleslegessé válnak. Nálam okosabbak majd kiszámítják a költség-haszon arányukat. (Hipotézisem szerint nem térül meg.)
De akkor mégis, hogyan kívánják befolyásolni ezeken a változásokon keresztül játékélményünket? Én azt látom, hogy a fogyasztói szokásaink megváltoztatásán keresztül.

A V1, a V2 és napjaink: egészen világosan átlátom, miként változott a fogyasztási szokásom. A V1 idején az 5-6 forintos fizetésem felét élelemre költöttem. Vettem hetente öt darab egyes szintű fegyvert (darabját 2-2,5 forintért), amiből kijött egy csata. Az xp és a rangban való előrejutás motivált a csatázásra. (Meg a szuperkatona medálok révén kapott 5-5 arany is.) A maradékból házra gyűjtöttem. Megtakarítani leginkább aranyban tudtam, amivel (nem túl sikeresen) valutázgatni próbáltam. A játék szabályai, a számítási képletek állandóak voltak. A gyarapodás előre tervezhető volt.
A V2 alatt megnövekedett a fizetésem. Volt három-négy nap, amikor 44 forintot kaptam (!). Ez csökkent le utóbb 10-12-re. Ami továbbra is magasabb volt a költéseimhez képest. Munkabérem felét, harmadát költöttem csak élelemre. Házat miért vettem volna? Az amortizáció (a V2 fejlesztése) miatt már jóval kevésbé érte meg. Fegyvert vegyek? Vettem. Több napi gyűjtögetés révén. A csatamezőn látottak elvették a kedvem a továbbiaktól. Akkor viszont minek is eddzek? Arról is leszoktam. Volt hasznosabb dolgom is helyette. A V2 a megtakarítás időszaka volt számomra. Azzal együtt, hogy például a termelési képleteket napról-napra változtatták - kiszámíthatatlanul.
Hogy megy ez ma? A fizetésem 5,9. Nem keveslem a szükségleteimhez képest. (A pillanatnyi bérpiaci viszonyok közepette soknak számít, dehát 9-es szintű a képzettségem.) V1-es viszonyok között ez nem számítana különösebben derék bérnek. A kétkattolás (könyvtár és pihenés eltűnése) miatt nem kell annyit élelemre költenem. A napi két étkezés helyett elég egy is (2-5 hp + 10 h, vagy 6 hp + 6 h). Könyvtár és pihenés helyett most edzek. Ha nem is nyerek vele semmit, ami különösebb hasznomra válna, legalább nem is vesztek sokat. Egy-egy hp-t naponta megér. A felhalmozásom miatt pedig egyre inkább érdekeltté válok a csatázásban. Az ördögbe is, mire költsek ennyi rengeteg pénzt? Lanázni már nem tudok - akkor hát fegyverre.

Már csak éppen egy kicsi motiváció hiányzik hozzá. Ha esélyt kapnék mondjuk a párbajnyerésre.
A kérdés tehát az, hogy a reformok eltörlése megváltoztatja-e jelentősen a játékélményünket. Szerintem változtatja, de nem jelentősen. Arra talán elég lesz, hogy a tömeges játékelhagyásokat letörje. A volumenét ugyan lecsökkentheti, azt viszont nem hiszem, hogy változtatna a trenden. A fő probléma most is fennáll. A katonai modul lassú.
Még rövidebben összegezve: nem hiszem, hogy a V2 reformjainak eltörlése megoldaná jelenlegi problémáinkat. Az e-Republik totális bukása, ami az elmúlt három hónapban körvonalazódott, még mindig a láthatárunkon van.
(Az viszont igaz, hogy ha kevesebben vagyunk, akkor egyenként is felértékelődünk. Felértékelődik a munkánk, a szavazatunk, a cikkeink. A népességcsökkenés persze világtrend, változhatnak emiatt a nemzetközi erőviszonyok is. Ebből akár egy egészségesebb ökonómia is kisülhet - feltéve ha szörnyen optimistán nézzük a dolgokat.)