[RH+] ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!
Hun Carpathia
Köszöntöm a kedves olvasót!
Manapság május 1-e az emberekben kellemes emlékeket kelt (majális, napsütés, pihenés), mint a munka ünnepe.
Tudjuk-e, hogy a munka ünnepének eredete véres eseményekhez, politikai küzdelmekhez nyúlik vissza?
A munka ünnepének eredete:
Tegyünk egy kis történelmi kitekintőt, hogy miért is ünnepeljük a munkát.
Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.
A XIX. sz. elején a munkások napi 11-14 órát dolgoztak, s csak az 1830-as években vetődött fel először az a gondolat, hogy a munkaidőt csökkenteni kellene. A gondolat a reformok hazájában, Angliában fogant meg, s az értelmiség és a middle class tagjai mellett a gyártulajdonos Robert Owen is támogatta ezt a javaslatot.
Maga Owen bizonyította is, hogy 10-10,5 órás munkaidő mellett is nyereségesen képes működni egy üzem. Egyébként az is a munkaidő csökkentését siettette, hogy egyre bonyolultabb gépezeteket állítottak munkába, s ezekkel dolgozni, ezekre koncentrálni napi 12-14 órában egyre nehézkesebbé vált. Mindezek ellenére Angliában is csak 1847-ben látott napvilágot az a törvény, mely a 10 órás munkanap bevezetéséről intézkedett. Ez volt az első alkalom, hogy az állam beavatkozott a gazdaságba. Angliában azonban csak az 1870-es évekre vált általánossá a 10 órás munkaidő.
Kivételes események történtek Ausztráliában 1856. április 21-én: ezen a napon léptek sztrájkba Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, hogy a Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál Parlamentig menetelve követeljék a 8 órás munkaidő bevezetését a kontinensen. Akciójuk sikerrel zárult, még csak a fizetésük sem lett kevesebb a rövidebb munkaidő ellenére, így egyben a világon első alkalommal sikerült egy szervezett munkáscsoportnak (későbbi nevén szakszervezetnek) bármiféle sikert is elérni retorziók nélkül. Ez a siker is nagyban inspirálta a munka ünnepének ötletét, illetve a majálisok megszületését.
1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A negyedik napon, azaz május 4-én a tüntető munkások közé vegyült szocialista anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Lássuk be, már akkor is nagy bajkeverők voltak a szocik, szemben a mérsékeltebb szocdemekkel. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. A történelembe Haymarketi zavargás néven bevonult esemény során összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét, a későbbi perek során pedig nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé Mathias J. Degan rendőr meggyilkolásának vádjával.
1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé (1889–1916 között működött, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt), melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. (Szintén ez az internacionálé deklarálta 1910-ben a VIII. kongresszusán a nők választójogának elérése céljából, szolidaritásból március 8-át nemzetközi nőnappá).
1904-ben az amszterdami kongresszuson ismét egy felhívást adtak ki, miszerint „Minden ország összes szociáldemokrata pártja, és hasonló kötődésű bármilyen szervezete nagy erőkkel demonstráljon május elsején a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, a proletariátus osztályszükségleteiért és az egyetemes békéért” Mivel a legkézenfekvőbbnek erre a sztrájk ígérkezett, elfogadtak és kihirdettek egy felszólítást is, melyben kijelentették, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges.”
Nemzeti-nemzetközi ünneppé válása:
A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Először a Szovjetunióban, majd a II. világháború után kialakult szocialista-kommunista keleti blokk országaiban, illetve a világ más pontjain később született azonos ideológiájú államokban, ahol (épp az ideológiából kifolyólag) az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát.
Ezzel párhuzamosan az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé változtatták a szocialista blokkban, mivel ez jobban megfelelt az uralkodó rezsimeknek. Az elnevezés a diktatúrák bukása után is megmaradt a volt szocialista országokban.
Minden tiszteletem a munkásmozgalomé és a szakszervezeteké, valamint azok tagjaié, akik áldozatos munkájukkal kivívták a munkások megbecsülését a társadalomban.
Ugye nem esne jól napi 12-14 órákat dolgozni folyamatos jelleggel, még szombati napokon is?
Hagyományok- májusfa állítás
Május első napja nem csak a munka ünnepe, de a májusfa állítás napja is egyben. Egyházi vonatkozással is rendelkezik május első napja: Munkás Szent József, a munkások védőszentjének ünnepe is.
Május elseje jeles nap a néphagyományban. A májusfa (májfa, hajnalfa, jakabfa vagy megint más néven jakabág) állításának ünnepe.
E nap virradójára az ifjak a hajadonok ablaka előtt, lehetőleg észrevétlenül, zöld fát állítottak fel. A májusfák kivágása, szállítása, hajnali feldíszítése a legénybanda közös, bizalmas feladata volt – igazi csapatmunka.
A reggelre díszelgő májusfa állítása kinyilvánítása volt annak, hogy ki-kinek udvarol. Az udvarlási szándék komolyságát jelezhette a fa fajtája, nagysága. Többnyire szalagokkal, zsebkendőkkel, virágokkal, teli üveg borral, hímes tojással díszítették fel.
Egyes vidékeken a nagylányság elismerését jelentette, ha a lány májusfát kapott. Ezután már elmehettek a bálba, a táncmulatságokra a leányzók."
Hazánkban főként nyírfát és más, vékony, hajlékony fát használnak, a britek azonban galagonyából készítik. Házaikra galagonyát tesznek, hogy megvédje a rossz szellemektől. Érdekesség, hogy Május 1. előestéje volt a 'boszorkányszombat'.
A boszorkányszombatról bővebben itt olvashatsz.
Személy szerint a magyar hagyományokat figyelembe véve kívánok ünnepelni: éljenek a szép lányok, a szerelem és a szeretet virágozzék irántuk!
A megújulás, az élet és a viruló természet, a termékenység napja a mai nap!
Mindenki a hite szerint ünnepeljen: legyen csak magyar, ateista, vallásos, fanatikus munkamániás vagy fanatikus munkakerülő!
Ja, és ma van az Illuminátusok születésnapja, minő véletlen!
Ha teheted, üss a hadügyi közlöny szerint: http://www.erepublik.com/en/newspaper/hadugyi-kozlony-177586/1
Comments
"...azaz május 4-én a tüntető munkások közé vegyült szocialista anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak."
Nem egészen így történt. A merénylő soha nem lett meg, tehát nem lehetett tudni, hogy anarchista volt e vagy sem.
Mindenesetre a 8 órás munkanapért harcoló munkásvezetőket állították bíróság elé ( Többen ott sem voltak a tüntetésen). Koncepciós perben elítélték őket. Nem lehetett bizonyítani kapcsolatukat a merénylettel.
http://index.hu/velemeny/eheti/haymarket/
Épp azt akartam írni, hogy én kereszténydemokrata-néppárti merénylőre emlékszem, de hát, a múlt már csak ilyen.
Komolyra fordítva: minek akcióztak volna a korabeli (!) szocialista gondolkodók, a munkások meg éppen nem akarták a saját tüntetésüket véressé tenni - anarchistát meg, aki már látott, kérem emelje fel a kezét. : )
Nem olyat, akire mondták. Ilyen Kropotkin-jellegűt. : )
Szóval, korabeli jegyzetek épp ezt támasztják alá:
- sosem lettek meg az akciózók
- sosem fogták el őket, és a politikának esze ágában sem volt kideríteni, mi történt
- a rendőrök fel voltak készülve arra, hogy lesz rendbontás, bomba (ennek véletlenszerűségét már akkoriban is kétkedve fogadták)
- az esettel rövid távon a munkások nem nyertek
- az esettel rövid távon csakis a nagytőkés politika nyert
Egyébként, miért ne férne el az a május 1. ugyanott, ahol márc. 15, okt. 23, okt 6.?
Ezen elgondolkoztam, hogy utólag kozmetikázták ki a történetet. Az is elképzelhető, hogy a nagytőkések által felbérelt merénylőt csak arra használták fel, hogy lejárassák a tüntető baloldali szakszervezeteket és pártokat, hogy ímé ártatlanokat ölnek.
Anarchista mozgalmak voltak és vannak is, fő tevékenységük a zavarkeltés és a fennálló rendszerrel szembeni bizalom megrendítése. Görögországban is anarchista egyetemisták gyújtogattak és robbantottak szinte csak bankokat és közintézményeket még tavaly.
"Egyébként, miért ne férne el az a május 1. ugyanott, ahol márc. 15, okt. 23, okt 6.? "
Ezzel nekem nincs is bajom: itt megjelenítettem mindent, ami miatt lehet ezen a napon emlékezni, kinek-kinek hite szerint...
Egyszer szeretnék tőled egy rövid kommentet. Csak egyszer.
Tudod, ha sokat kommentelnék, akkor kevesebbet írnék fejenként.
Így jártál! 😁
Valószínűleg így volt. Az, hogy sztrájktörőkkel összecsaptak, sőt, párat jól meg is vertek, az biztos. Emberek. Néha 1-keresős, 4-5 gyerekes családokban. Elkeseredés nem jó ötletgazda. De az, hogy pl. lőfegyver nem volt náluk, viszont az összes halott rendőrt lelőtték (vélhetően saját társaik, a zűrzavarban) - az is beszédes.
Anarchista gondolkodók vannak/voltak, és sok forrófejű ifjú. Ezt aláírom. Ám az anarchizmus mindennemű hierarchiát elvet, lett légyen az baloldali vagy jobboldali (Sztálin egyik első dolga volt írmagjukat is kiirtani, de Lenin sem volt "odáig" értük). Szervezkedtek, de mindig inkább önálló sejtek voltak, mint pártszerű képződmények. Sikertelenségük egyik oka ez, ám definíciójuk alapja is.
A mindenkori hatalom, amelyik saját rendjét szentnek, minden mást szentségtelennek tekint, szereti az anarchizmust sátáninak kikiáltani - holott elég jól működő "polgári" anarchizmusra példa Svájc berendezkedése, a kantoni rendszer, kezdve dinasztizmus elvetésétől, a képviselők visszahívhatóságán át a nyelvi kérdés liberalizmusáig.
A görög anarchisták, jellemző példái egy folyamatnak, ami lázadókból konszolidált felnőtteket "csinál". Érdekes, nem, hogy a 10-15 évvel ezelőtt 20 éves egyetemisták ma kvázi felelősei az elmúlt évek válságainak Görögországban. : )
Vajon a ma görög anarchistáiból milyen 40-esek lesznek?
[removed]
Valahol olvastam még a neten egy hosszabb elemzést erről, de már nem találtam azt meg.
Ott a Pinkerton ügynökséget gyanították a merénylet mögött. Ezeket gyakran felbérelték a szervezkedő munkások ellen. Megfélemlítés, erőszak stb.
Valószínűbb, hogy a tőkések álltak a dolog mögött, hisz ők voltak a szervezettebbek ( ezért uralkodhattak ugye,) és ezzel lefejezték az alakuló munkásszervezeteket. Az USA ban nem is ekkor ünneplik a munkát, hanem vmikor szeptemberben.
Nagyon jó cikk! És boldog születésnapot a GG-éknek.
A demotiválós rész nagyon tetszik! 🙂
Éljen Május 1, 2, . . . !
http://www.erepublik.com/hu/article/2253998
A "májusfa állítás napja" . . . : D
Magyarul MAJÁLISNAK nevezik !
Majális = tavaszi ünnep, melynek eredete a pogány korra megy vissza, a természet megújuló erejének ünnepére. Különösen az északi népeknél van elterjedve, több szimbolikus cselekmények kiséretében, melyek közül nálunk az u. n. májfa (l. o.) állítás ismeretes. Nálunk a M.-nak vidám táncmulatságszerü jellege van. Ha a zord időjárás miatt később, p. juniusban tartják, akkor juniálisnak nevezik.
Forrás: Pallas Nagylexikon