Plátó meghurcolása [Regény, 4. rész] + A szavazás eredménye

Day 1,437, 12:25 Published in Hungary Hungary by Magyar Radaros Honved
Kedves Olvasók!

Folytatom regényemet.

Ha lemaradtál volna valamelyik részről, ne hagyd ki!
I. rész http://www.erepublik.com/en/article/1882357/1/20
II. rész http://www.erepublik.com/hu/article/1886931/1/20
III. rész http://www.erepublik.com/hu/article/1887651/1/20

A szavazás lezárult. Felmerült a gyanúja annak, hogy valaki többször töltötte ki az űrlapot. Nem indítok új szavazást, tekintve az olvasókra, és az érintettekre. Sajnálom, elég béna kérdőívet csináltam.

Plátó meg fog halni.
ZoltanB – Toth Ivett egy pár lesz
Magyar Radaros Honved – Ezerjofu is egy pár lesz
A történetben háború is fog kitörni.
(Persze ezek csak szépen lassan következnek be)


A két kis csapat pár pillanatig meglepődötten farkasszemet nézett. Azután az alezredes hirtelen ellökte magától Ezerjófű őrmestert, úgy, hogy majdnem elesett. Rákiáltott:
- Fusson!
Láthatóan később ismerte fel a helyzetet, de elkezdett rohanni az út menti bokrok felé. Zsigeronto (ki más is lehetett volna a pisztolyos alak) utána lőtt. Utána azt a jellegzetes hangot hallotta Radaros, amikor egy test a földre zuhan. Nem volt ideje gondolkodni. A ruhájához kapott, hogy elővegye a szolgálati fegyverét. Hoppá! Zsebkendőn kívül nem volt nála semmi. A kabátja Ezerjófűn volt, hisz ő maga adta oda neki, hogy ne fázzon.
Berohant az út menti bokrok közé, és hasra vetette magát. Zsigeronto utánament.
Nem vette észre Radarost, és rálépett. Radaros kirántotta Zsigeronto lábát, aki elesett. Elvette a pisztolyát, és halántékához nyomta. Ideje viszont már nem volt elsütni. Nem tudta mi történik vele. Egy villámlást látott a szeme előtt, azután se kép, se hang.

Nem látott, nem hallott. Nem érezte a testét. Mintha álmodott volna. Esküvőn volt. Ő volt a vőlegény, egyenruhában. Tisztelgő sortűz, és ágyúlövés is volt. A menyasszony egy csinos fiatal nő volt, de nem tudta összevetni egyik női arccal sem, azok közül, akiket ismert. Nem tudta mire vélni a dolgot.
Felébredt egy sivító hangra. Radaros úgy érezte, hogy ez a hang visszhangzik a fejében. A lüktető fejfájás és a sivító szirénahang ördögi kánont játszott. Megpróbálta kinyitni a szemét. Csak feketeséget látott, azt gondolta, hogy nem sikerült. Ekkor eszébe jutott, hogy éjszaka van! Megpróbálta megérinteni a homlokát. Sikerült. A következő pillanatban elcsigázva bár, de feltápászkodott. Hirtelen eszébe jutottak a történtek. Rájött, hogy alattomosan leütötte valaki hátulról. Plátó lehetett? Minden bizonnyal. Hisz Zsigeronto a földön volt, nem tudott mozdulni. Ezerjófű őrmester pedig nem lehetett, hisz jóban van vele, és megbíznak egymásban. Tényleg! Hol az őrmester? Rálőttek, és hallotta ahogyan összeesik valaki.

Ekkor elment, hogy megkeresse. Nem találta még ott sem, ahol meg mert volna rá esküdni, hogy ott esett össze. A riadókészültséget jelző sziréna folyamatosan bőgött. Nem volt mit tenni, vissza ment a parancsnoki körletekhez. Megkérdezte az ügyeletes tisztet, ZoltanB-t:
- Mi történt?
- Lövéseket hallottunk, és utána futva érkezett meg Ezerjófű őrmester, hogy két ismeretlen személy fegyverrel rátámadt az Alezredes úrra. Nem esett baja?
- Ami magának baj, az nekem csak csiklandozás fiam! Mondta hidegen Radaros. Hol találom az őrmestert?
- Sajnos nem tudom megmondani.
- Mi az, hogy az ügyeletes tiszt nem tud valamit?
- Talán a reléállomáson van.
- Talán? Akkor fusson oda, és győződjön meg róla!

Az alezredes bement a bunkerbe, ahol a tisztek tartózkodnak harckészültség alatt.
- Elkapták őket? Kérdezte.
- Az egyiket igen! Válaszolta izgatottan Lonsdale hadnagy.
- Öreg, szakállas vénember?
- Igen.
- Hol van?
- A fogdában.
Radaros sietve távozott.

A fogdában már ordítozás hallatszott. Plátó cellája előtt két fegyveres őr állt. Bent Ezerjófű őrmester faggatta már az öreget.
- Ha nem válaszolsz, ki volt a segítőd, akkor az észak-koreai hackerekkel át keresztellek e-Ceausescu-vá!
- Csak azt ne, kérem, könyörgöm!
- Őrmester! Szólt erélyesen Ezerjófűre Radaros. Kérem távozzon most rögtön!
- Igenis! Sajnálom, ha túlléptem a hatáskörömön.
Távozott, de mikor az ajtóhoz ért, Radaros hozzátette:
- És örülök, hogy semmi baja! Remélem nem haragudott meg rám.
Radaros belépett a cellába. Plátó elájult.
(FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK)

Azt hiszem, ez a rész nem sikeredett olyan jóra. Holnap nem leszek, de ezen a héten még kárpótlásul megpróbálok összedobni egy dupla részt!