A költészet napjára! [József Attilára emlékezünk]

Day 1,603, 23:06 • Published in Hungary Hungary • by Anyone78

Ma van a Magyar költészet napja!



József Attila: Uram!

Nagy bánatomnak égő csipkebokrán,
Ó én Uram, hogy megjelentél nékem,
Tán már nem is bús fájdalmam lobog,
Te tündökölsz e fonnyadt büszkeségen.
Átlátsz, tudom, a bűnök cifra gyolcsán,
Erény rongyán, bátorság mentebőrén,
Mégis mindent levetkezem, Uram,
S elődbe küldöm lelkem szűzi pőrén.
Dús életemnek ifju vára omlott
Mohos magánnyá szépült és ma benne
Csak csipkebokrok nőnek, ó pedig
Egy lánynak csókja mind liliom lenne.
Uram, ki küldtél büszke vár urának,
Engedd, már lelkem riadót ne fujjon.
Szelíd remeteként az öregek
Szűk szíve odvas odujába bujjon.
1923. júl. 28.

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth-díjas és Baumgarten-díjas magyar költő.

1964 óta, ezen a napon ünnepeljük a magyar költészetet, tiszteletünket kifejezve, az ország, de talán a világ legnagyobb költője előtt.

Gyermekkora személyes tragédiák sorát vonultatja föl.
Hatodik gyermekként jött világra, három nagyobbik testvére, még az ő születése előtt meghaltak.
Három éves volt, amikor édesapja magára hagyta a családot, és külföldre ment.
Onnantól kezdve, óriási nehézségek árán, a Mama próbálta eltartani Attilát, és két leánytestvérét, de ez abban az időben pokoli nehéz feladatnak bizonyult egy egyedülálló anya számára, és végül 1910 februárjában Attilát, és kishúgát Etelt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta. Innen nevelőszülőkhöz kerültek, ahol napszámos munkával kellett "meghálálni a gondoskodást"!


Attila, és Etelka



1912 nyarán tértek vissza Budapestre, de a család még mindig borzalmas szegénységben élt, így kemény fizikai munkát kellet végeznie fiatalon, hogy édesanyján segíteni tudjon.

Ő maga így ír erről az időszakról:„Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból – volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorra kerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ moziban. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban.”

Élete legmeghatározóbb tragédiáját 1919 december 27.-én élte át, amikor szeretett édesanyja rákban meghalt. E trauma, korai haláláig elkíséri!

Röpke élete a Szárszói vasútállomásnál ért véget!

József Attila akkor született meg országosan elismert költőként, amikor Balatonszárszón kiállították róla a hivatalos halotti bizonyítványt!

Rá emlékezünk ma!



„Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába; minden, ami azóta van, vele kezdődik”


Aki szeretné meghallgatni néhány költeményét, annak szívből ajánlom a következőket, a legszebb hangú magyar énekesnő, Ágnes Vanilla előadásában!
(Legalábbis számomra a legszebb!)

-Uram!

-Talán eltűnök hirtelen

-Óh, szív nyugodj!

Köszönöm, hogy elolvastátok!