Join the new world

Kedves Érdeklődők!

Először egy néhány szóban a hét további terveiről:

- 2010. 04. 15: Philip Jay Fry tart előadást a szóvivői szakmáról és kampánystratégiákról. Eddig ilyen téma nem szerepelt az egyetemi előadások között, nevezhetjük ezt egy kísérletnek is, remélem sokakat érdekel ez a téma. Nem titkolt célom az is, hogy úja arcokat mutassak be előadóként, Philip nem egy régi karakter, de bízom az előadás sikerében. Erről az előadásról kicsit bővebbel olvashattok ma este itt a közlönyben.

- 2010. 04. 16: Éhesló-t kérdezhetitek egy rövid bevezetés után az e-magyar politikai elitről.

Az előadások kezdete: 20:00, helyszín: mibbit #egyetem.

Hétfőn Bosko megtartotta az előadást az újságírásról, ennek tartalma itt lejjebb olvasható. Az előadás végén beszélt még a FÚSZ-ról is, ezt terjedelmi okok miatt most nem közlöm, de az előadás teljes tartalmáért KATT IDE.

Az előadás logja, pedig ITT érhető el.

Előadás az újságírásról

Komment: Az újságcikkekhez kapcsolódnak a kommentek. Azok a játékosok akik kevesebb időt töltenek a játékkal de szeretnének véleményt formálni, ők élnek a kommentelés lehetőségével. Az újságírók egy része is lelkesen kommentel. Aki saját újságot ír, azzal hogy cikket ír, nem tudja le a cikket. Ezután jön a cikkére érkezett kommentek olvasása és szükség esetén az arra való reakció. A kommentre lehet válaszolni komment formájában, azonban lehet az erepen üzeneter írni amennyiben személyesen kívánunk valakivel egyeztetni. Ezáltal fontos kapcsolatokat építhet az ember. A cikket a cseten meglehet beszélni a kommentelővel privátban a cseten. Ez az olvasóval való kapcsolat egy hatékonyabb formája.

Kezdő újságíróként számtalan problémával szembesülhetünk. Kikell harcolnunk magunknak a helyet. Érdemes ezt először mások cikkeinek kommentelésével kezdeni. Ha a kommentelések révén megismertek néhányan, már kisebb a hátrányunk. Kezdő játékosként hajlamosak vagyunk túl korán véleményt formálni valamiről, amiről nincsen elég ismeretünk. Ha cikket adunk ki, érdemes tájékozódni előtte. A cset egy újságíró számára remek információ szerzési hely. A minket érdeklő témában lévő újságcikkeket olvassuk el hogy ezáltal is a tájékozottságunk megfelelő szinten legyen. Ha eleget tudunk a témáról vagy tudomásunkra jut egy friss hír, esemény, akkor írjunk róla.
Nem elég a cikket megírni, utána javítani kell a nyelvtani és a gépelési hibákat. Még az olyan nagy sztároknál mint Weisz Manfred Huba is megjegyzik hogy ha nem tartja be a helyesírás szabályait.
A cikkben ne sértsünk meg másokat, igyekezzünk a félreérthető, sértődésre okot adható szövegrészleteket módosítani. Bizonyítás nélkül ne vádaskodjunk. Lehet írni kritikai jellegű szöveget de az olvasók többsége nem szereti a teljesen negatív hangvételű, destruktív cikkeket. Ellenben ha pozitív hangvételű cikket ír az olvasó, az az olvasót könnyebben tudja lelkesíteni. A túlzott dicséret azonban szintén veszélyes. Ha pl. írsz egy Drith-t dícsérő cikket, igen nagy az esély arra hogy akik nem szeretik őt, elkezdik lehúzni az embered. Szóval objektivitás mellett írjál a témáról.

Az újságodnak érdemes szerezni egy profilt. Lehet ez tematikus újság. Gazdasági, katonai, politikai, külügyi, oktatási, stb. Lehet műfaji: interjú, fordítások, vélemény, hír, stb. Lehet vegyes, de ilyenkor is érdemes bizonyos műfajokat preferálni.
Az olvasókat sokféle dolog érdekelhet. Ha azt akarjuk hogy minél több olvasó figyelmét vonjuk fel, írjunk az újság profilunkhoz kapcsolódóan a lehető legszélesebb formában mindenről.
Ha pl Argentínába akarunk cikkeket fordítani, írjunk az argentín gazdaságról, hadseregről, az argentín munkapiac helyzetéről, hol háborúznak éppen, milyen aktuális botrányok, események foglalkoztatják leginkább a lakosságot, stb. Ne ragadjunk meg csupán az argentín hadsereg helyzetében. Keveseket érdekel ha szűken leragadunk egy témában. Ha elég tág az érdeklődésünk, akkor az olvasók meghálálják.

Használjuk a BB kódokat. Ha képeket teszünk a cikkbe, az feldobja a cikket. Kulcsszavakat kitudunk emelni vele. Linkeket is betehetünk a cikkbe. A cikk végén általunk fontosnak tartott kezdeményéseknek, esetleg nekünk tetsző újságírók linkjét tehetjük be, így támogatva őket.

Kik a legsikeresebb újságírók? Akik magas népességű országokban adnak ki cikkeket. A lengyeleknek a legkönnyebb jelenleg sok előfizetőt szerezni. A magyar előfizetők jelenleg értékesek, szerencsére sokan vagyunk. Ha a csúcsra akarunk kerülni, nem elég egy országba kiadni cikkeket. Időnként adjunk ki más országokban is cikket. Egyik legsikeresebb magyar újságírónk montaigne, akinek a cikkei főleg Szerbiában és Magyarországon jelenik meg. Nem kell feltétlenül tudnunk az adott ország nyelvén, montaigne Szerbiában angolul adja ki a cikkeit. Őt már tiszteletbeli szerbként veszik számításba.

Az olvasó először mindig a cikk címét nézi. Ha nem elég érdekes a cím, sokszor úgy dönt, inkább rá se néz. Ezért az első dolgunk a megfelelő címválasztás. Ha az olvasó érdeklődését felkeltettük ezzel, az olvasó második dolga lehet a cikk eleje és a végének megnézése. Ha az eleje és a vége nem elég érdekes, lehet bármennyire érdekes a cikk lényeges része, a tartalom, nem fogja elolvasni. Az elején vezessük be a cikkünkbe az olvasót, a végén pedig zárjuk le csattanóval.
Ha a cikk tárgyalása sikertelen, az olvasó csalódhat, nem olvassa végig. Ha sokszor elkövetjük ezt a hibát, elveszítjük a bizalmát és nem fogja már érdekelni az újságunk.

Milyen időközönként adjunk ki cikket? Bernard Russell tanácsával élnék. Szerinte 2-3 naponta érdemes kiadni egy cikket. Legrosszabb esetben hetente egy cikk kiadását igyekezzünk teljesíteni. Persze vannak olyanok mint Ludrew aki viszonylag ritkán ad ki cikket. Azonban neki van egy havonta egyszer mindig kiszámíthatóan érkező sorozata, amire már igény van az olvasók körében. Ha lehet ne erre apelláljunk.

Mikor adjuk ki a cikket? Sokfajta stratégie lehetséges. Lehet egy megszokott időben kiadni rendszeresen a cikkeket de lehet az is hogy változatosan kiadni a cikket. Ha ugyanakkor adjuk ki a cikket, az olvasóink tudni fogják nagyjából mikor várható a cikkünk. Ha új olvasókat akarunk szerezni, érdemes más időpontban is kiadni cikket, viszont a régi olvasóink nem feltétlenül fogják így elolvasni.
Az olvasók többsége este olvas cikket. Sok olvasó reggel olvas, mielőtt iskolába vagy munkába menne. Munka és iskola után szintén megérkeznek az olvasók. Nap közben kevés cikk jelenik meg de az olvasók száma is kevesebb. Ha hosszú ideig akarjuk hogy a cikkünk olvasható legyen, jó idő a munkaidőben való kiadás.

Az eMagyar Egyetem és az Oktatásügyi Minisztérium nevében szeretném megköszönni Bosko Balabannak a hétfői előadást.

Üdvözlettel:

Pinkontom
rektor