problem
xongorx
.
Mint a mellékelt ábra mutatja, nem tudok harcolni.
.
Pedig nagyon kellett volna ide a sebzés.
.
De nem tudok, harcolni, habár az előző minibe vadiúj bazukákkal, elkóstolt csokikkal együtt 180.000 fölötti sebzést vittem be. Közben #kotelhuzas szobában két órán át hallgattam a "gyakjad", "gogogo", "üssétek", "fordítsuk meg" stb parancsokat. De mindhiába. Az a mini elment (1530:1800-ra veszítettünk) és elment a következő is, és az azután következő sem áll fényesen, hiába millió fölötti tankolás magyar oldalon...
.
.
Úgy tűnik, hogy a múlt havi sikerek után örökös román hadjáratunk jelenleg vesztésre áll. Sorra veszítettük el (bónuszostul) a megszerzett román régiókat, s a tegnapi hősies küzdelem után ma ismét szopóágon vagyunk.
.
A mai tanácstalan csatabámulás közben (a screenshot 9 perccel nyitás után készült, az első 5 percben jóval 60% fölött volt ellenünk a fal), arra jöttem rá, hogy hiába nézelődöm itt, ez a csata, összes minijével együtt elbukott. Aztán eszembe jutott az, amit Harcinyul írt meg a minap, LG72 valamelyik shoutja alapján, és rájöttem, hogy valami nagyon fontosat láttak ők meg.. Bizony van értelme az elején megnyomni egy csatát. Persze hősiesebb dolog 1500-as állásról visszahozni egy minit, shoutban is jól mutat, lehet chaten olézni, de a következő csatákra nézve ez nem egy jó döntés.
.
Egy csata sorsát ugyanis az adott, kb kétórás időintervallumban jelenlévő játékosok által bevitt sebzés dönti el, vagyis az, hogy a rendelkezésre álló wellnesst mikor és milyen beosztás szerint harcoljuk el.
.
Ha egy csata elején ütsz, a mini végére még akkor is lesz elüthető wellnessed, ha teljesen leharcoltad magadat. Ha a minicsata közepén rakod bele ugyanazt a sebzést, a csata vége (s a következő kör eleje) éppen töltődés közben talál - tehát amikor az ellenfél a csata közben megjött wellnessét üti el, te csak bámulsz. Akárcsak a következő mini elején is, amit ők kicsinyke wellnessükkel lazán felütnek olyan magasra, amit már aligha lehet a mi oldalunkról visszahozni.
.
Maradva a csapásiránynál, meg merem kockáztatni azt az állítást, hogy felelőtlen az a parancsnok, aki vesztésre álló minire alloz a #kotelhuzas szobában, s üvölti, hogy fordítsuk azt meg. Hiszen egy hadjárat sorsát kockáztatja azzal, hogy vesztes küzdelemben fárasztja fölöslegesen azokat, akik harcolni jöttek chatre.
.
x
Comments
Szkriptes képet nem tennék fel..
Pulse tilos?
Nem.
Ez így van.
Abszolút nem mindegy, hogy egy csatában egyszer, vagy kétszer is tud harcolni a játékos.
Ha az elején már megnyomtak egy csatát, akkor ugyanazok akik megnyomták még a végén is újra rá tudnak erősíteni, míg a másik oldal, amelyik csak reagál a csata vesztett állására semmiképpen nem tud már annyiszor ütni abban a csatában.
Egy csata megnyeréséhez nem az összes kis csatát kell megnyerni, hanem tízet. Nem mindegy.
Ha pedig az egyik fél ezt az eleje-vége taktikát játssza, míg a másik csak a közepétől kezdve erősít bele, akkor az egyik kevesebb ember részvételével tudja hozni az egyes csatákat.
S ez bizony számít.
5 perce sem tartott most a csata és már 63% vs. 37%-ra vezetnek a románok.
Na igen, akad némi stratégiai hiányosság, és sokszor a parancsnokok sem állítják át a küldiket idôben.
A legnagyobb probléma szerintem, országos szinten, tisztelet a kivételnek, az általános önzés.
Például én naponta háromszor ütök, ha reggel az MU parancs túlütött csatába szól, szarok rá, mert még van rá két alkalmam hogy elvégezzem.
Inkább oda ütök ahova kell, és felhívom a parancsnokom figyelmét, hogy változtassa a parancsot amint lehet.
Nálunk az NG-ben is elôfordul, hogy reggel még rossz a parancs, de általában hamar megoldjuk, avval hogy olyannak adjuk a parancsnokságot a században, aki ráér.
Ez mindössze kommunikációt, bizalmat igényel, és legalább napi egy aktív tagot, sôt naponta akár 2-3 alkalommal oda vissza dobáljuk a parancsnokságot annak aki éppen ráér.
Max, ha az esti ütésemnél még mindig nincs meg a küldi, akkor megcsinálom, függetlenül attól, hogy hogy állnak a dolgok, bár hangsúlyozom, ha nagyon fontos csatáról van szó, és látom hogy segíteni tudok, és látszólag értelme is van, akkor szarok a csokira. Az persze minimum hogy leb@szom a parancsnokom : )
Nem mondom nem idegesít, de ezt hívják önzetlenségnek, ami szerintem egy ilyen közösségi játékban elengedhetetlen, többre vinnénk így.
Sajnos nem vagyunk egyformák.
Nem akarom magamat fényezni, inkább a fületekbe súgni mi segítene rajtunk.
'az a baj ezzel az országgal, hogy aki tudja hogyan kéne vezetni, az mind taxit vezet vagy hajat nyír'.
hasonlóan erepen is. belepofázni mind tudunk, de odaállni inkább csak azok szoktak akiknek nem kellene.
az ötlet persze korrekt, nagyon nagy igazság van benne, pláne hogy 3ból egy arc, ha látja, hogy 60-40 az állás, inkább máshova üt, fal vastagságával nem nagyon törődve.
Kár ragozni, amit beleütsz, az benne van.
Ha az elején ütöm bele, nekik azt ellen kell ütni, badarság T-70ig várni, hogy majd akkor.
Meg kell nyomni az elején, hogy ők kapaszkodjanak, ne mi.
Szerintem ez így nagyon le van egyszerűsítve.
Nem hiszem, hogy sok csatát lehetne megnyerni az egy óra alatt töltődött 100 wellnesszekből.
Szerintem a kemény csatákat a gold és wellnesszpakkvásárló (tesztergoldot kapó) tankok döntik el. Miattuk érdemes az első órában szerezni vagy 200 pontot, illetve annyit amennyivel a csata nyújtható 1h 45 perc utánra ahol aztán pár brutális figura percek alatt eldönti a csatát. A kajáskörök ideje lejárt, (mától főleg) itt a vásárolt bazukák döntenek.
Most egyetlen perc! után már 67% vs. 33%-ra vezetnek a románok.
Valamit jobban megszervezhettek szerintem.
Cooty: Meg kell nyomni az elején - ez így igaz. De miből nyomod, ha a mini végét már 0 wellnessen bámulod végig, s még harmincakárhány perc van a következő töltésig?
Az elején kevesebb pont jár, de érdemes ütni, csak nem szabad túlütni, és alulmaradni sem hogy azzal elhúzzon az ellenség, ha T60ig nem ütünk az már 900 pont minusz nekünk, ami igaz utána gyorsan összeszedhetô, de ez a másik oldalon is így van. Az elôny náluk van, akkor nekik már csak tartani kell a kötelet, és nekik belefér elônyük miatt néhány perc kiesés, de nekünk hátrányunkból adóan minden perc fontos, és éppen ez a legnehezebb talán.
A sánta kutyát is nehéz utolérni, ha hagyjuk hogy túl messze sántikáljon : )