Mennyit számítanak nemzetgazdasági szinten a nyersanyagok?
•
by Gazdasagi Miniszterium
Mint azt sokan nyilván már tudjátok, az új nyersanyagrendszerben a birtokolt területek különféle bónuszokat adnak. Az alapnyersanyag (búza, vas) megléte a boosterek nélküli termelés 25%-át, feldolgozószektorban pedig a különféle nyersanyagok fajtánként 5-5% plusztermelést adnak.
Ez a munkások és a cégek szintjén bekövetkező növekedés. De vajon nemzetgazdasági szinten mi a helyzet? Az ország lakossága által felhasználható étel és fegyver mennyisége is 5%-al nő egy újabb fajta terület megszerzése után?
Nos, a helyzet nem ilyen egyszerű.
Néhány napja a Magyar Gazda hasábjain kiadtam egy cikket a nyersanyag-feldolgozó egyensúlyról, és ennek nemzetgazdasági szintű hatásáról.
Ennek lényege, hogy a megtermelt és felhasznált nyersanyag mennyiségének egyensúlyban kell lennie. Emiatt a munkaerő a változó termelékenységek miatt vándorol a szektorok között, ez pedig meghatározza a végtermékek mennyiségét is.
Például amint egy feldolgozócég termelékenysége megnövekszik, növekszik a nyersanyagigénye is. Mivel azonban a nyersanyagcégekben a kisebb termelékenység miatt több munkás kell a feldolgozóipar ellátásához, ilyenkor a nyersanyagszektor munkaerőt von el a feldolgozóágazattól.
A fenti cikkben leírt metódus alapján elkészítettem az egyes nyersanyag-birtoklási szintekhez tartozó egyensúlyi állapotok alapján kialakuló össztermelés mértékét. (A számítások elvét megtaláljátok a hivatkozott cikkben, ezzel most nem fárasztanám újra a nagyérdeműt.)
Jöjjön tehát a lényeg, az alábbi táblázat azt mutatja, hogy az egyes esetekben mennyi készterméket állít elő egy zárt nemzetgazdaság.
Ezek természetesen elméleti adatok, a gyakorlatban a készletek és az import miatt ezek a számok lassabban változnak. De a lényeg ettől még mara😛
a birtokolt nyersanyagok hatása nemzetgazdasági szinten valójában jóval kisebb mint gondolnánk. Természetesen a különféle cégek tulajdonosaink ez nem mindegy, az ő érdekeik adott esetben persze a vámokkal védhetőek.
De egy ország gazdaságát korántsem rendíti meg vagy pörgeti fel egy-egy nyersanyagrégió elvesztése vagy megszerzése, sőt, hatásuk valójában még a bónuszok értékénél is jóval kisebb.
Tankred Orfeusz, pénzügyminiszter
Ui
Aki HUF-ot vásárolna, bizonyos %-ban preferálhatja az eMNB és az eNAT ajánlatát a monetary piacon 😉
Facebook
Twitter
Discord
Comments
Termesztesen megint mi jartunk jol a nyersanyaterkep ujratervezesevel, es meg csak veletlenul sem a romanok.
Változtak a nyersanyagkiosztások? Hogyan, nem megy a térképem.
Sir Moke gondolom a szépen kiosztott román búzára gondol.
Azért elég meglepő, hogy ha elvesztenénk minden élelmiszer-nyersanyagunkat, a jelenlegi rendszerben csak hatodával csökkenne az élelmiszertermelés. Hát nem értékelték túl a nyersanyagokat, az egyszer biztos.
A búzát viszont túl jónak ítélték meg nálunk..
Hát látszott hogy szándékosan osztották el az adminok úgy ahogy: eden-nek nem nagyon adtak vasat, phx-nek meg búzát. Továbbá minden országnak igyekeztek 4 nyersanyagot adni, kivéve ha kisebb mint 4 régió, és van 1-2 akinek 5öt adtak. Szerintem jól csinálták... (monom most, mert még van ukrán búzánk, és remélem örökre lesz is)
\o/ Hirdessük állami közlönyben a pártújságot \o/ remek gondolat Tankred.
Most mit csináljak ha egyszer ott írtam erről? Nyilván nem véletlenül van a Magyar Gazdának 1000 előfizetője, hanem mert elég sok informatív és közhasznú cikk jelenik meg benne.
Ellenben az állami orgok nincsenek előfizetve az újságomra, ellentétben a tiéddel : P
Én töröltem a mindenféle magánelőfizetéseket, volt jópár újság.
Affrancba, szóval ezért nincs már 1000 subom?: )
Hát, nem hiszem hogy olyan sok állami org lenne rám előfizetve : ) Azért ne túlozzunk.
cseri: örülök, hogy ilyenekre van időd, mintha nem lenne mindegy...
DOGGETT VISSZATÉRT!