Join the new world

1. Történeti áttekintés

Amikor Szerbia megalakult, tudni lehetett: a Balkánon elszabadul a pokol. Ez sajnos be is következett, a térségben azóta szinte nem volt olyan nap, mikor minden ország kizárólag az saját eredeit régióit birtokolta volna. A probléma kettős volt: Egyrészt ott voltak az addigra teljesen kiépített országgal rendelkező horvátok, akik köztudottan nem a legnagyobb haverjai a szerbeknek. Másrészt pedig ott volt a két forró pont: Montenegró és Koszovó kérdése, ami akkor még messze nem volt annyira egyértelmű, mint ma.
Végül Szerbia megalakult, a horvátok pedig (erős román támogatással) azonnal TO-zták is az országot, ellopták a kezdő országoknak járó 1000 aranyat (akkoriban ennyi pénzzel egy egész háborút le lehetett vezényelni elejétől a végéig), ellehetetlenítették a szerb gazdaságot (99%-os adók, stb.) és folyamatosan a szerbek érzelmeit durván sértő cikkekkel bombázták a helyi sajtót. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy az adminok ezt eltűrték. Azóta sokat szigorodott a TO és médiaszabályozás - szerencsére.
Ez azonban végleg az akkor még PEACE néven futó szövetség karjaiba lökte a szerbeket, akik a horvát atrocitásokat kihasználva könnyedén bébi-bummot hajthattak végre és rövidesen lerázták magukról az elnyomó igát.
A szerbek csillaga a Szövetségével együtt ívelt fölfelé, és akkor érte el csúcsát, mikor megszerezték Liaoinget, a vasban gazdag kínai régiót. Később azonban az erőviszonyok drasztikus megváltozása őket is elérte, akárcsak minket, és ők is elvesztették távoli arany-, helyesebben vasbányájukat.

2. Nyersanyagok

A szerbek, akárcsak a magyarok, románok, görögök, azzal a problémával küzdenek, hogy körülöttük csupa erős ország található, amelyeket nem lehet tartósan megszállni. Az egyetlen kivétel Bosznia (Montenegróval ugye szövetségben vannak), de ott állandóan ki vannak téve a horvátok támadásainak, így az ország pacifikálására nagyon kevés az esély, ráadásul nem is biztos, hogy megéri a fáradtságot, ugyanis csak búzát és vadhúst tudnának biztosítani maguknak.
Szerbia számára kitörési lehetőséget legfeljebb az jelenthetne, ha Montenegró, vagy Horvátország egyik tengerparti régiójából betámadnák az olaszokat és elfoglalnák az egyik olajlelőhelyüket. Bár annak megtartása is erősen kétséges volna...

3. Szövetségi helyzet

Szerbiának a való élettel szemben az eRepublikon meglepően jó a politikai megítélése. Ezt első sorban a stabil belpolitikai helyzetnek és a kiszámítható diplomáciának köszönheti az ország. Míg például Románia saját magát sodorta válságba azáltal, hogy fittyet hányva a szövetségesekre, saját diplomáciai akciózásba kezdett, Szerbia szövetségi háttere stabil. Olyannyira, hogy a nemzetközi sajtó tényként kezeli: ha valóban megtörténik az egyre gyakrabban és egyre konkrétabb tervekkel előálló nemzetközi politikai átrendeződés, és új szövetségek alakulnak, Szerbia Magyarországgal való szövetsége akkor is fennmarad és a két ország együtt léphet át egy újabb szövetségbe. Ez pedig nem lebecsülendő tény, mivel manapság nagyon kevés olyan ország van, amelyikben ennyire meg lehetne bízni. Ironikus módon egy másik ilyen ország éppen a szomszédjuk, Horvátország.

4. Ami megköti Szerbiát: a revizionizmus

Ha mi sírunk a történelem kegyetlensége miatt, akkor erre a szerbeknek százszorosan is okuk van. Velük sokkal mostohábban bánt a sors, például a 200 éves török hódoltság náluk de facto államnélküliséget jelentett. Ám a történelem úgy hozta, hogy a Világháború után ők lettek a Szerb-Horvát Szlovén Királyásg, majd az abból létrejövő Jugoszlávia meghatározó ereje. Mintegy 70 évre ők lettek a régió legerősebb állama. Ám a kommunizmus összeomlása után ez az állam elkezdett szétesni. Ami számunkra Trianonban egyetlen tollvonással megtörtént, az a szerbek számára évtizedek hosszú kínlódását jelentette. Végül Koszovó is elszakadt, az a terület, mely a számunkra nagyjából akkora jelentőségű, mint Eger, Mohács, Muhi, vagy Trencsén. Kosovo Polje ugyanis szerbül azt jelenti: Rigómező.
Ha van nép, akiket még a magyaroknál is jobban akadályoz egy világbirodalmi törekvésben a revíziót követelők csoportja, azok a szerbek. A mai napig felbukkannak olyan cikkek, nyílt levelek, melyek Koszovó és Montenegró adminok által való Szerbiához csatolását követelik, és ha egy szerb választhat, hogy a szövetsége érdekében, vagy a horvátok eredeti régiója ellen üssön, akkor jó eséllyel az utóbbit választja. A horvátok és bosnyákok elleni kérlelhetetlen utálat sokszor erősebbnek bizonyul, mint a jól felfogott stratégiai érdek.

5. Összefoglalás

Bár Szerbia ma az egyik legerősebb állama az eRepubilknak, mégis roppant kevés esélye legyen rá, hogy ismét világbirodalommá váljon. Ennek több oka is van: Egyrészt a túlságosan erős revizionizmus, másrészt az, hogy a régión Magyarországgal, Romániával, Horvátországgal és Törökországgal kell osztoznia. A szerbek mindeddig nagyon szépen tűrték a napi robotot, azt, hogy folyamatosan a románokkal és a horvátokkal kell harcolniuk, miközben jórészt Magyarország az, aki ebből profitál. A szerbek már kezdik unni a banánt, erre utal a nemrég beadott impeachment is, melyet a túlzott unalommal indokoltak.
A valódi probléma azonban Szerbia számára nem az unalom, hanem az ötlettelenség. A horvátokkal való meddő harc elkeseríti az embereket. Hiába foglalják el a régióikat, ha pár nap múlva úgyis felszabadítják őket. Vérfrissítés kéne, egy új koncepció, egy terv, ami új lendületet adna az országnak. Egy újabb nagyszabású hadjáratra lenne szükség, ami felrázza őket. Ehhez viszont egyelőre nincs meg sem a kellő pénzügyi tartalék, sem a kellő szövetségesi háttér (Magyarország önmagában nem elég), de ami még nagyobb baj, hogy még tervek sem nagyon vannak, hogyan és merre lehetne egy inváziót levezényelni. Sem a kormányban, sem az ellenzékben. És amíg a kezdeményezőkészség hiányzik, addig esély sincs a megújulásra...

Kmerse