Magyarország a siker útján!
![Hungary](http://www.erepublik.net/images/flags_png/S/Hungary.png)
Nemzeti Radikalis Part
Magyarország többfrontos háborút vív jelenleg, így nagyon precíz, kidolgozott hadi stratégiára van szükségünk, hogy győztesen jöjjünk ki a háború(k)ból. Harcolunk a románokkal Podoliáért, harcolunk a horvátokkal és spanyol szövetségeseikkel, hogy letörjük az arroganciájukat, TO-ban védjük barátainkat és megkeserítjük ellenfeleink életét, elterelő csatákban arra kényszerítjük a velünk szembenálló erőket, hogy utolsó aranyaikat is égessék el.
Lássuk, pontosan hogy is állunk a különböző frontokon.
Horvátország nem fogadta el az ajánlatunkat és arroganciájuknak köszönhetően magukra vonták a magyar nép és vezetés haragját, mely Damoklész kardjaként lebeg felettük. Megtámadtuk Northwest Croatia-t, arra kényszerítve őket, hogy erejüket ide vonják össze és utolsó aranyaikat is égessék el ebben a csatában, ezzel megkönnyítve dolgunkat, hogy legközelebb már könnyűszerrel átgázoljunk rajtuk.
Románia kétségbeesésében megtámadta Podoliát. Mivel az ukránokkal eléggé elszaladt a ló, ezért nem tettünk különösebb erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvédjük Podoliát, hadd tanuljanak a saját kárukon. Így majd megtudják, mennyire jó barátok a románok és sokkal jobban fogják értékelni a mi segítségünket és támogatásunkat. Mivel az ukránok nem támadhattak, ezért mi támadtuk meg Podoliát. Mivel egyrészt nekünk nem kell Podolia, másrészt utána RW-vel kéne felszabadítani, ezért nem erőltettük a csatát, inkább csendben mosolyogva néztük, ahogy a románok több ezer arany elégetésével megtartották és tartalékaik végső határára jutottak. Mivel felváltva támadhatunk az ukránokkal, ezért a románok minden nap harcolni fognak Podoliáért egészen addig, amíg a románok teljesen ki nem merülnek, ekkor Podolia ismét visszakerül az ukránokhoz, viszont Románia tartalékait és morálját nulla körüli szintre csökkentjük. A győzelem és Podolia visszavétele tehát csak idő és türelem kérdése, nincs miért aggódnunk.
Mindezek mellett továbbra is folyik a világháború, Indonézia és Portugália újabb darabokat harapott ki az USA testéből. Oroszország a folyamatos blokkolások ellenére is egyre beljebb nyomul. A franciák és az angolok továbbra is uralják a kanadai frontot, ráadásul a kanadai tartalékok is egyre csökkennek, hiszen amikor megtámadnak egy régiót beleölnek nem kevés pénzt, akkor a szövetséges haderők visszavonulnak, így értelmetlen pénzkidobás lesz a kanadaiak gyengén felépített stratégiájából.
TO fronton sikerült a legfontosabb feladatot teljesíteni, azaz megvédeni a franciákat az amerikai TO-tól. Az amerikaiak helyzete annyira reménytelen volt, hogy még a TO-kísérletüket is feladták volna egy francia békéért cserében. Olaszország ugyan horvát irányítás alá került, de nem olyan nagy csapás, hiszen a gazdaságuk gyenge. Németországot is TO-zták, de elég szoros az állás (20:21 a németek szempontjából, ha az elnököt is számoljuk), itt tehát bármi megtörténhet. Kanadában 16 képviselőt juttattunk be, de mivel elég sok kanadai kongresszusi képviselő reportolva lett, ezért bőven van még esély a többség megszerzésére.
Ami a Hellokitty-hadműveletet illeti, folynak a tárgyalások, nemsokára elérjük a célt, amit kitűztünk magunk elé.
Tisztán látható tehát, hogy minden a tervek szerint megy, egy-egy vesztes csata csak a távolabbi céljaink miatt csúszik be. Ellenfeleink kezdenek kifáradni, tehát kitartással, türelemmel és hideg fejjel biztosan miénk a győzelem.
Eddig tartott a mese, következzen a valóság. Igen, mese, mert ez az egész nem más, mint magyarázkodás, hibás fejtegetés, a vereségek és kudarcok jó színben feltüntetése. A fenti fejtegetés nagy része a Magyar Közlönyből, illetve a fanatikusok kommentjeiből származik. Mint tudjuk, minden éremnek két oldala van, lássuk tehát a valóságot.
Horvátország orra alá dugtunk egy diktátumot, amit (érthető módon) nem fogadtak el. Úgy látszik ott nem az a felfogás, mint nálunk, hogy nemzeti büszkeségünket fel lehet áldozni egy-egy high régió, vagy némi stratégiai előny érdekében. Mielőtt bárki is azt hinné, hogy arrogánsak, nézzük kicsit az ő szemszögükből a dolgokat. Azt kértük tőlük, hogy tagadják meg a szövetségeseiket, kössenek békét a két fő ellenségükkel (Szerbia és Magyarország), cserébe békét kaptak volna, plusz lehetőséget, hogy éles csaták helyett érdektelen gyakorlócsatákban „fejlődhessenek”. A folytatást ismerjük, nem fogadták el, erre úgy reagáltunk, ahogy egy nagyhatalomnak kell, kihirdettük, hogy ezt nem tűrjük el és megtámadtuk őket. Eddig rendben is volt a történet, a bajok a csata végén kezdődtek. Amikor lejárt az idő, +10.000 környékén állt a fal, tehát 10.000 damage kellett volna tőlünk, hogy nyerjünk, 130.000 a horvátoktól, hogy biztosítsák. A végeredményt ismerjük, ők nyertek. A cikkekben, kommentekben elmagyarázták, hogy ez tulajdonképpen jó, hiszen egy csomó aranyat elégettek és a következő csatában már védtelenek lesznek, ráadásul ezzel is sebzést vontunk el. Lássuk, mi lett volna, ha elfoglaljuk Norhwest Croatia-t. Kb 200 arannyal kevesebbet égettek volna el, hiszen annál többet nemigen toltak bele, amíg megszerezték azt a hiányzó 130.000 pontot (beleszámolva, hogy magyar oldalon is volt ütés, számolhatunk 150-160 ezerrel). Leromboltuk volna a Q5 kórházukat, átkerült volna hozzánk 1000 horvát, akiknek haza kellett volna utazniuk, hiszen nem lett volna értelme nálunk szavazniuk, ráadásul a védelmük is gyengült volna. Ez talán nagyobb kiadás lett volna nekik, mint a csata megnyerése (már csak a kórház elvesztése is), ráadásul van még egy fontos tényező, amit sokan nem szoktak figyelembe venni, amikor egy régió birtoklásáról beszélünk, ez pedig az adóbevétel. Mivel a horvátok visszakapták a kongresszusuk irányítását, és nincsenek túl jó anyagi helyzetben, ezért várhatóan mindent meg fognak tenni, hogy feltöltsék a kincstárukat. Ebben a helyzetben talán nem jött volna rosszul, ha a régióban lévő közel ezer ember és néhány cég adóbevétele nem a horvát államkasszát gyarapítja. Volt ugyebár olyan kijelentés is, hogy a következő csatában így már nem tudnak védekezni. Ez rendben van, de hol van a következő csata??? Megvárjuk, míg feltöltik a tartalékaikat, és majd utána támadunk? Vagy arra várunk, hogy megint 10 MPP ellen harcolhassunk? Akkor értelmetlen volt ez a támadás. Arra is nehéz hivatkozni, hogy ütést vontunk el, hiszen mi pontosan ugyanannyit ütöttünk, mint ők, nem plusz félmillióval nyerték meg a csatát. Összefoglalva tehát a horvát támadással annyit értünk el, hogy elköltöttek annyi pénzt, amit pár nap alatt pótolnak, arcul csaptuk a saját nagyhatalmi image-ünket és példát adtunk az ellenfeleinknek, hogy nyugodtan ellent lehet nekünk mondani.
Románia Podolia elleni támadása nem volt titok, napokkal előtte tudtunk róla, hogy az első alkalommal meg fogják tenni. Amikor tényleg támadtak, épp rosszban voltunk az ukránokkal, tehát „leckeképpen” nem védtük őket komolyan. Előbb-utóbb persze biztosan újra ukrán irányítás alatt lesz, de addig is hagyjuk, hogy a románok önbizalma újra megnőjön, tétlenül nézzük, ahogy minden nap óriási összegekre tesznek szert a podoliai adókból és feltöltik vaskészleteiket, amik már éppen kezdtek kifogyni és nagy szükségük volt rá. Nagyképűen a Magyar Közlöny cikkének azt a címet adjuk, hogy a románok éhezni fognak Podolia miatt, holott az igazság az, hogy megduplázták az állami bevételeiket, mi meg azt várjuk, hogy mikor fogy el a pénzük. Mindemellett a többszöri támadással elköltünk egy rakás aranyat, mindezt azért, hogy majd valamikor elérjük azt az állapotot, amit bebiztosíthattunk volna akkor, ha elsőre (ingyen) megvédjük.
A világháború továbbra is folyik, csak éppen mi maradunk ki belőle. Persze, támogatjuk a szövetségeseinket, de ez közel sem annyira érdekes, mintha mi indulnánk egy világkörüli turnéra, ráadásul a sok feladott csata csak elhúzza a háborút és lassítja ellenfeleink gyengülését.
Ami a TO-kat illeti, lássuk be, csúfos bukás volt. Franciákat megvédtük, idáig rendben van. Olaszország egyértelmű bukás, kár arra hivatkozni, hogy szar a gazdaságuk, nem tudnak nagy kárt tenni. Tudnak. El tudják lehetetleníteni az olaszokat, be tudnak vinni még több embert az állampolgárság bevezetése után, legrosszabb esetben még saját elnököt is tudnak állítani. Németország már kicsit neccesebb, de akkor is bukás, bármerre billenhet a mérleg nyelve. Kanada is egyértelmű bukás, hiába mondjuk, hogy hátha banoltathatunk pár kanadai kongresszusi tagot, meg hogy ez csak elterelés volt. Thaiföld ugyan kicsit kiesik az érdekszféránkból, de azért érdemes tudni, hogy románok ott most azt csinálnak, amit akarnak. Megjelent egy brazil „sikerrel” kapcsolatos megjegyzés is, de álltassuk magunkat, abban szinte semmi szerepünk nem volt, alig küldtünk oda embert. Egyértelműen kijelenthető, hogy ismételten túlvállaltuk magunkat, miközben még azoktól sem kaptunk semmi segítséget, akiket korábban mi mentettünk meg. Szerencsére az állampolgárság bevezetésével nincs nálunk komoly TO-veszély, mert már közeledett az az idő, amikor mi kerültünk volna sorra. Tudom, sokak szerint úgysem lett volna esély egy magyarországi TO-ra, de ugyanezt gondoltuk az indonézek elleni TO-ról is. Tudomásul kell venni, hogy bizony mi is veszélyben forognánk pár hónap múlva, ha nem lenne állampolgárság, hiszen egy egyesített román-amerikai-spanyol TO-val nem nagyon tudnánk mit kezdeni.
Ami a Hellokitty-hadműveletet illeti, ha a tárgyalások olyan szinten állnak, hogy nemsokára aláírhatjuk a szerződést, akkor talán nem egysoros jegyzetben kéne a vasbánya-tulajdonosokat értesíteni, hogy készülhetnek a cégek felszámolására, ha viszont a „közel állunk egy megállapodáshoz” kifejezés azt jelenti, hogy már megtaláltuk őket chaten, akkor felesleges ezt eredményként feltüntetni.
Összességében tehát elmondhatjuk, hogy lehet lelkesedni az ellenfél költései miatt, de mielőtt nagyon beleélnénk magunkat, hogy most aztán mindenki koldusbotra jutott, csak mi vagyunk milliomosok, először számoljuk össze, hányszor tízezer arany a mi tartalékunk, és hasonlítsuk össze mondjuk a spanyol tartalékokkal. Be lehet állítani a vereségeket egy nagyobb, átlagemberek számára felfoghatatlan terv részeként, de az az igazság, hogy a mostani csatáknál csak nehezebbek várnak ránk az új MPP-k, nagyobb adóbevételek, vas felhalmozása és nem utolsósorban saját image-ünk romlása miatt. Meg lehet magyarázni, hogy ami folyamatos vereségnek néz ki, az igazából siker, de innen „alulról” nézve erősen visszaestünk korábbi önmagunkhoz képest.
Isten óvja Magyarországot a további „sikerektől”!
Comments
Még mielőtt valaki összeesküvés-elméletek gyártásába kezdene, ez a cikk Shaok cikkétől függetlenül született, úgy látszik, egyszerre jutottunk hasonló következtetésekre, tehát kéretik a két cikket egymástól függetlenül kezelni.
Köszönjük!
VOTE!
vote
Ugyanaz a véleményem, mint Shaok cikkéről: hiánypótló és gondolatébresztő cikk.
Hat azert ki kellene nezni neha a fejetekbol, Ha meglesitek a Roman Nemzeti Bank egyenleget es a donate-listat akkor lathatjatok, hogy bizony egyreszt szepen koltenek Podolia vedelmere, masreszt mar 2 napja, hogy a lakossag adakozasabol fedezik ezt - legalabbis jo reszben. Szerintetek mit tesz a gazdasagukkal az ha a cegek a tokejuket, a lakosok a keveske jovedelmuket aldozzak be?
A q1 fegyverarak 10 RON kozelebe emelkedtek ami kb 7.7 HUF - nak felel me, nalunk 6.45 HUF jelen pillanatban az ara, cikkek sora panaszkodik naluk a tul magas fegyverarakrol.
Podolia szerintem igenis jo huzas eddig, a penz miatt is, de ezzel nem csak magunkat vontuk ki az E-Amerikai frontrol hanem a romanokat is, es ha ugy van ahogy hiszem, hogy a PEACE katonailag egy arnyalattal jobban all mint az ellen, akkor ez a mi javunkat szolgalja.
Egyszeru szamitas, kamu szamokkal: Legyen a PEACE ossz dmg-e 1.000.000, az ex-Atlantis-e 900.000, ez azt jelenti hogy 10%-al erosebb a PEACE ha egy fronton harcolunk, ha mindket oldalbol kivonunk mondjuk 300.000-t akor marad 700.000 kontra 600.000 ami 16.6 %-os PEACE folenyt jelent az E-Amerikai fronton (a szamok legbol kapottak, csak az elvet szemleltetik), szerintem ez lassankent meg is latszik az amerikai fronton, nem beszelve arrol, hogy ha a ruszkik leszamolnak a koreaiakkal es visszaternek az amerikai frontra teljes erovel, a merleg meg jobban a javunkra billen.
Nem kell minden csatat megnyerni ahoz, hogy a haborut nyerjuk meg, szerintem Kampecek ha nehany botlassal is de a helyzet bonyolultsagahoz merve jol vezetik a haborut.
Turelem kell, mind tudtuk, hogy hosszu harc lesz, bar ugy veltuk konnyebb lesz a dolog, de csak az ilyen belso harcok vezethetnek valoban oda, hogy szarul alljunk, a moralt se kis mertekben romboljak, pont amit Kampec szemere is vettek.
Ez a pofon hiányzott már. Gyanús is volt, hogy mindent olyan szépnek és jónak állít be mindenki még akkor is ha a sikertelen akcióink ennyire nyilvánvalóbbak. Választani kellene, hogy vagy az arcunk nagy, vagy az eredményeink, mert sajna a 2 dolog csak rövid ideig létezik egymás mellett. Jobb félni mint megijedni, de ha így folytatjuk akkor megijedni fogunk és akkor már nem tudunk mit csinálni...
A cikk első felét nem olvastam el időpazarlás lett volna a másodikkal viszont egyetértek.
A HelloKitty ügyhöz annyit fűznék hozzá, hogy ott öszesen van 10 darab cég abból 9 land. És még ezek sem biztos, hogy mind aktívak.
@Kocsma - HA nem olvastad el honnan tudod, hogy időpazarlás?
Guru vagy?
mindig nem lehet győzni én csak ezt mondom. a kormánynak el kell döntenie hol akar győzni és a vesztes csatákat nyertesnek beállítani 🙂 Bár nyerünk is a vesztes csatákkal (nem hinnétek el mennyire szarul áll a román gazdaság😃)
vote
A Roman Nemzeti Bank donate-listaja, az elso 90 oldal nagyresze lakossagi befizetes, jobbara 1-2 gold, neha toredek aprok es nehany nagyobb tetel gazdagabb jatekosoktol, cegektol:
http://www.erepublik.com/en/citizen/donate/list/10647/1" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/citizen/dona[..]47/1
Fegyverpiac romaniaban, 10 RON koruli arakkal:
http://www.erepublik.com/en/market/country-1-industry-3-quality-0-citizen_account-9287564" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/market/count[..]7564
Roman cikk ami a fegyvergyartokat vadolja nyereszkedessel es tiltakozik a magas arak miatt:
http://www.erepublik.com/en/article/arme-prea-scumpe-1-872001/1/20" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/article/arme[..]1/20
Roman cikk ami a lakossag segitseget keri, mert nincs az allamnak penze finanszirozni a tankolast ebben a haboruban:
http://www.erepublik.com/en/article/ne-ajutam-tara--872000/1/20" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/article/ne-a[..]1/20
Roman cikk ami vedekezik a fegyvergyartokat ert tamadasokkal szemben, felhozva, hogy bekeidoben vagy WSR elvesztese utan senki nem tamogatta oket anyagilag:
http://www.erepublik.com/en/article/e-foame-de-bani--871814/1/20" target="_blank">http://www.erepublik.com/en/article/e-fo[..]1/20
termeszetesen az elso 9 oldalra ertettem, nem 90-re
végre még egy beszélő org 🙂
Aki kudarcokról beszél objektivitás címen annak azt ajánlom hogy az elmúlt kb 10 nap mérlegét gondolja át: peace megszerzett több mint 10 ellenséges régiót, az ellenség összesen podoliát............... és most is nálunk a kezdeményezés
vote, másoknak - máskor meg az baj ha beszél az org..😛 emberek..
Érdekes okfejtés. Szerintem van is benne valami, de szerintem a cikk első fele és az utolsó rész közt van valahol az igazság.
Az első része(az állam verziója) nagyon propaganda szagú, a második fele meg nagyon lejárató.
Mindenesetre az tény hogy eddig nem nagyon tankoltuk szét magunkat, az ellen elég rendesen költött, mégis a háborúban a PEACE áll jobban. de a TO szerintem is bukás volt...
Tényleg túlvállalta magát eMagyarország.
Nem arra lenne szükségünk , hogy a félvilágot mi segítsük. (Pl.: eOroszország most kéri vissza a high iron régiót, pedig 3 is van neki és abból egy is elég ...)
Kevesebb dologgal kell törődni, de azokkal jobban.
Amivel pedig törődik eMagyarország, az legyen eMagyarország érdeke.
És politizáljunk jobban. Lássa a világ milyen jó fiúk vagyunk.
szep es igaz es vote
sajnos ez van 🙁
a kormányzati propaganda meg dübörög... ne legyünk pesszimisták, de azért irl stílust se kéne felvenni...