Vasas mindennapok
![Hungary](http://www.erepublik.net/images/flags_png/S/Hungary.png)
Probatbicol
Na akkor lássunk egy vasas és egy fegyveres céget belülről, egy kis gazdaságpolitikai kritikával fűszerezve. A Probatbicol cégcsoport jelenleg egy Q2-es brazil vastermelőből és egy indonéz Q1-es fegyvergyárból áll. Mindkét cégben magyar alkalmazottak dolgoznak, a kiutazást mindenkinek álltuk, a bérek a piacon szokásosak, sőt, mindig annak legtetejéhez vannak igazítva, a dolgozók pedig esetenként repjegyeket kapnak a cég költségére ha magyar nemzeti érdekből TO-kat vagy harcokat kell folytatni valahol. Gondolom az világos, hogy ezek a nyereség rovására mennek.
És akkor a számtan:
Először a költségek:
Cégalapítás orggal, újsággal, 10 fővel feltöltött optimális termelésig bérköltséggel, államilag támogatott magyar licensz megvásárlásával kb. 65 GOLD a brazil vasműben, valamint az Indonéz Q1-es fegyvergyár beindítása induló alapanyagkötséggel, és induló bérköltséggel kb 30 GOLD, a két cég tehát összesen körülbelül 95 GOLD . Ez tehát az a pénz, ami egyelőre csak a veszteség oldalon mutatkozik, a későbbiekben ennek kitermelése után lehet majd nyereségről beszélni. Mennyi idő alatt térül meg a befektetés?
1. A Q2-es brazil vasműben 10 fő dolgozik, 90 feletti wellnessel, piaci bérekkel. Napi termelése a cégnek 126db Q2-es vas, amelyet brazil piacon értékesítve kb 1,5 BRL/db, magyar piacon értékesítve kb 2,3HUF/db áron lehet eladni, bár ezek az árak egyre csökkennek, igazából ezek már optimista árak.
Ezek alapján a napi bevételek és kiadások:
A. Napi bérköltség: 152 BRL (4,4 GOLD)
B. Napi bevétel: 126x1,5BRL=189 BRL (árfolyamtól függően kb. 5,2 GOLD)
c. Napi haszon: 0,8 GOLD (esetünkben 10 befektetőnél ez a nyereség 10 felé fizetett osztalék lenne, ha nem hagynánk bent a cégben)
D. Megtérülés: 81 nap után fordul nyereségesre a fenti számadatok alapján, brazil piacon értékesítve.
E. Napi haszon magyar piacon értékesített vassal számolva: 126*2,3=289 HUF (kb 5,6 GOLD), de ne feledjük, hogy a licensz nem ingyen van!
2. Indonéz fegyvergyárban 10 fő dolgozik, szintén jó wellnessel, szintén piaci bérekkel. Napi termelése a cégnek 32db Q1 fegyver/nap kizárólag indonéz piacon értékesítve.
A. Napi bérköltség: 98 IDR (kb. 3,3 GOLD)
B. Napi nyersanyag igény a fegyverekhez: 32*5=160 stock vas, 0,6 IDR beszerzési áron számolva 96 IDR (kb 3,26 GOLD)
C. Napi összes napi működési költség: 194 IDR (kb 6,6 GOLD)
D. Napi bevétel 8 IDR/Q1 fegyver eladási áron: 32*8=256 IDR (kb 8,7 GOLD)
E. Napi haszon: 62 IDR (kb 2 GOLD)
F. Megtérülés: 12,5 nap után fordul nyereségesre a cég.
3. A két cég hasznából természetesen le kell vonni a munkások részére a magyar nemzeti érdekek miatt is osztott repjegyek árát.
4. Az eladási árak attól függnek, hogy éppen van-e harc vagy nincsen. A fenti kalkuláció egy rövid békés időszakban született, de összehasonlításként a brazil vasas cég indításakor egy db Q2 vas ára 0,95 BRL volt. A fenti árak tehát közepesnek mondhatók. Ezen kívül az árakat befolyásolja még, például a vas esetében, hogy mit tesz az állam. A mi esetünkben pl az állam feketepiaci vásárlásokra ösztönzi a magyar fegyvergyárakat, mondván, hogy a vason extra profit van és drága A fegyveren egyértelműen nagyobb a haszon.(Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az állami támogatásokkal most alapított cégektől az állam 100stock/1 GOLD áron óhajtja megvásárolni feketén a vasat. Rövid számítás után kiderül, hogy mennyire éri meg, még ha már nem is támogatásnak, hanem hitelnek hívják). A fenti számításból kiderülhet, hogy a vason NINCS extra profit, viszont a rendes piaci működést egy felelős vezető megzavarja. Azt mondjuk nem értem, hogy miért éri meg feketén eladni a vasat, ahol az árak nyilván alacsonyabbak, bár tény, hogy donateléssel a licensz és esetleg a váltási költségek költségek megúszhatóak. Ezen kívül befolyásolja még a bevételeket hogy az MNB hogyan variálja az árfolyamokat. Ha túl sok forintot tesz ki a piacra, az gyengíti a gold árfolyamot is, ami azt eredményezi, hogy megdrágul a HUF GOLD-ra váltása, így csökken a profit is, ráadásul a GOLD-ot vissza kell még BRL-re is váltani, hiszen a munkaerő abban kapja a fizetést. Következő tényező még az árak alakulásában a bérek színvonala. A magyar tréning cég tele van 3-as vagy nagyobb skillel dolgozó munkásokkal, miközben a külföldi land skilles állások a kitelepült friss indexes vállalkozások miatt gerjesztett munkaerő hiány következtében megdrágultak. A hazai bérek természetesen meg sem közelítik pl a brazil bérszínvonalat.
Remélem sikerült betekintést nyerni egy külföldön üzemelő, de a magyar nemzeti érdekekért is dolgozó, indexes tagok által alapított vállalkozás mindennapi életébe az olvasónak, valamint talán gondolkodásra ösztönzi az állam vezetőit is, hogy kinek milyen mozgástere van.
Comments
voted!!!
Ugyanebben a témakörben:
http://www.erepublik.com/en/article/egy-kis-gazdas-gi-elemz-s-756722/1/20
Az indonéz fegyvergyár profitabilitása akkor fog hatalmasat borulni, amint elérik a munkásaid a 4-es szintet (azaz pár nap múlva). Ezen a szinten már 12-13 IDR a fizetés, majd duplája a hármas szintnek, míg a termelés alig nő. Vagy kirúgsz mindenkit, és 10 naponta új 3-as munkásokat hozol, vagy vállalod a magasabb béreket.
akkor ide is írok.. ahogy oda is írtam... kell megoldás.. a béreken kell változtatnunk! Általában a külföldi, magyar licenszel rendelkező bányák.. (neeee vegyük ide azokat akik magyar tulajdonban vannak de nincs a magyar piacon árujuk...!!!) ezekben a cégekben általában magyarok dolgoznak.
A piacról Brazíliában, Indonéziában előbb utóbb feleszik egymást a bányák. ami ránthatná magával a hazai érdekeltségű bányákat is.
Az ötlet a következő, ezekben a cégekben alkalmazott magyarok fizetésének valamennyi %-át vállalja át a kormány, közben az alkalmazottak mondjanak le kiesebb bér javára (nem drasztikusan.. számolni kellene, de most nincs kedvem), ennek fejében a bányák akik a "programban" részt vennének a magyar piacra már valóban a világ legolcsóbb nyersanyagát tennék, így az utánna következő vállalat, ez esetben a fegyvercég is olcsóbban állíthatná elő a terméket. Közben talán normalizálódik a helyzet a munkaerő piacon a landskilles fizetések terén...
Én félnék az ilyen állami támogatásoktól... Az állam ne támogasson, mert még megkéri egyszer az árát. Inkább csak teremtse meg a működés feltételeit és ne avatkozzon bele olyanba amihez nincs köze.
Nekem is brazil vasgyaram van. csak annyit csinalok maskeppen hogy nem magyar munkasokat toborozok hanem brazilokat. Mert nincs anyi idom hogy allandoan keresek embereket a cseten ahogy latom masok is csinaljak. Igaz nagyon szuk a hoszon de van. Es haboru szaga van a levegobe, igy mindjar javulnak az arak.
Amikor kezdtem (indexes vagyok es IRL euros goldal kezdtem a gyart mert hulye erep fuggo vagyok) azt halottam hogy a fegyver biznisben ugy van hogy nagyot keresel a haboru idoben es akkor spajzolni kell hogy tul eljed a beke idot. Remljuk hogy most jon egy gazdag idoszak.
És végül az államilag támogatott bérekből olcsó fegyvereket meg felvásárolja egy külföldi a magyar piacon. Nem lenne ez így jó.
huhh akkor mittudom én.. a fegyógyárak a vas fejében stockolnak fegyvert amit nem adnak el, csak mikor a kormány kéri... ?? 🙂
Én is IRL euróért dobtam be aranyat a Probatbicolba, de ez legyen az én bajom, nem ez a gond, hanem, hogy a vasas cégeket kárhoztatják a drága vas miatt, pedig a fenti számításomból világosan kiderül, hogy ez egyszerűen nem igaz. A megoldás tényleg csak annyi, hogy hagyják az embert dolgozni, nem kell mindenhova belemászni az államnak. Vagy ha már belemászik, akkor legalább gondosan mérlegeljen.
még valami.. akik a feketepiacon nyomják át, ezzel szart se ér a licensz (már bocs)... árulják már el hogy csinálják... nekik ingyen dolgoznak az emberek???
Feketepiaccal kapcsolatban csak annyi, hogy azzal mindenképpen megspórolod a jövedelemadót, amit akkor fizetnél, amikor a cégből a normál piacra értékesített áru ellenértékét ki akarod venni. Ezt lehet megspórolni feketepiacozással.
"(Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az állami támogatásokkal most alapított cégektől az állam 100stock/1 GOLD áron óhajtja megvásárolni feketén a vasat. Rövid számítás után kiderül, hogy mennyire éri meg, még ha már nem is támogatásnak, hanem hitelnek hívják)."
igen, hitel, és nem óhajtja, hanem ez volt a támogatás elnyerésének feltétele, hogy mégis miért támogatás? Mert akkor is megtudtad venni a magyar license-t ha nem állt még rendelkezésre 20 goldod erre a célra. Több cég is úgy kapta meg, hogy rögtön megkapta a +5 goldot is, tehát 15 goldot, ezért cserébe azonnal license-et vehetett, neki csak 5-ot kellett hozzátennie és VALAMIKOR KÉSŐBB leszállítania 500 stock vasat, amit a napi termelésből simán le lehet csipegetni. Imho akinek ez nem érte meg az, hülye, magyar piacon lehet még most is egyik legjobban eladni a vasat.
Másrészt: a kormány szándéka ezzel a támogatással (hitellel), pontosan az volt hogy legyen vas a magyar piacon mindig, mert nagyon kevés rendelkezett license-el, ezért nem volt verseny. míg máshol 40 stock/gold áron ment a vas, magyarországon 30 stock/goldért volt piacon általában... A helyzet sokat javult.
Fekete szállítás államnak: ez nem fekete szállítás, hanem természetben fizeted vissza amit kaptál, másrészt mégis hogy kéne szállítani? 🙂 nem állhat valaki készenlétben mindig, hogy te kirakod license-el olcsón és megvegye rögtön. Másrészt meg miért lenne feketén, hisz valójában az adó is ugyanoda folyna be, ahova a vasad viszed, tehát miről is beszélünk? Nem értem többeknek miért böki ez a csőrét, hogy állam donate-el vásárol és nem a magyar piacról.
És gondolnotok kell a magyar fegyvercégekre is, ezek azok a cégek akik által harcolni tud a magyar lakosság Románia ellen (főleg). Reális volt, mikor 25%-al drágábban tudtak csak helyben vashoz jutni, világpiaci árhoz képest?
nagyon jó, voted + subsd
Monnyon le! 🙂
Mármint kicsoda? 🙂
Ja egyébként a cikkben nem nevezem meg az állami vezetőt, aki a chaten fekete vásárlásokra ösztönöz, de a félreértések elkerülése érdekében mondom, hogy Hubára gondoltam, bár tény, hogy hivatalosan ő most nem állami vezető.
De tényleg nem ez a lényeg, a probléma sokrétű, úgyhogy ehhez képest kellene átgondolni. Nem csak tüneteket kezelni, hanem ha valamihez hozzányúlunk, egy változót módosítunk, akkor tudnunk kell, hogy annak függvényében milyen más változások fognak következni.
A cikknek egyébként nem az állam korholása a célja, hanem bemutat egy külföldi vállalkozást számokon keresztül, és leír egy jelenlegi piaci környezetet.