Különös barátság
Rodric
Egy kis pihenőt tartok a Vértestvérek történetében, fityiszt mutatva azoknak, akik szerint soha nem fejezem be. 😛
Mai írásommal a lengyel-magyar MPP-re reagálok, ami most menő téma, úgyhogy sok szavazatot szeretnék. Értve vagyok?! 😃
Különös barátság
A kiégett csatamezőn egy kidőlt, de ezen felül többé kevésbé épen maradt fatörzsön ültünk négyen sorban, mint a madarak a villanydróton. Két magyar és két lengyel. Ahogy jó barátokhoz illik, járt szépen körbe a laposüveg, kortyoltunk egyet-egyet, és élveztük a nyugalmat, amit a rövid fegyverszünet juttatott nekünk.
A rokonszenv eddig is létezett a két nemzet között, és miután ez végre valahára szövetségkötésben is megtestesült, már semmi sem állta útját, az efféle bandázásnak, ahogy a katonanyelv hívja. Re_Niew és jómagam, meg a két GROM-os srác akadozó beszélgetést folytattunk. Bajtársias hangulatban dwa bratankiztunk, én Zakopanét emlegettem, Andrzej a Balatont, felsorolgattuk a kettőnk történelmének közös nagyjait, mint az ilyenkor lenni szokott, meg a középkori közös országot, ami tényleg nagy királyság volt a szó mindenféle értelmében.
Csendesen teltek a percek és sajnáltuk, hogy nemsokára vége a rögtönzött kis összeröffenésnek. A tisztek kiabálása még nem zavart volna minket, de elfogyott a pia, és ez már tényleg komoly jele volt, hogy folytatni kellene a feladatunkat. Kezet fogtunk, meglapogattuk egymás vállát, és sok szerencsét kívántunk a másiknak. Reméltük, hogy mindünk túléli az összecsapást, és összefutunk még folytatni, amit most félbehagyni kényszerültünk.
- Lássunk neki! – sóhajtottam fel, majd csatlakoztunk a többi GÁT-os századtársunkhoz, Mmateohoz, Belamagyarhoz, Axelerohoz és Alex Tailorhoz, hogy elvégezzük a munkát, amiért küldtek minket.
A halottak összegyűjtése elég lélekromboló dolog. A következő körben talán épp téged fognak így elcipelni. Bár az iménti búfelejtő még közelebb hozott minket a lengyel bakákhoz, most kerültük a másik tekintetét, amint a saját elesett embereinket szedtük össze.
Aztán visszamentünk a csapatainkhoz, és tovább lőttük egymást. Így nézett ki a lengyel-magyar barátság valójában az olasz fronton az Új Világrend első napjaiban.
by Rodric
2011-01-09
A képért köszönet illeti meg CsabiKHO századtársamat.
Comments
gátmaxx
sosefejezedbemaxx
neverendingstorymaxxxxx
maxxx
Jó sztori nagyon, csak egy bibi van. A lengyelek történelmében a perszonálunió Nagy Lajos idején korántsem tartozott a dicső korszakok közé. Mivel Lajos néha ment csak Krakkóba, és anyja, Erzsébet vitte az ügyeket, akit azonban ki nem állhatott a lengyel nemesség nagy része Lengyelországban quasi anarchia volt.
Dr kl_laci, személyesen🙂
@kl_laci
Az ember már csak olyan lény, hogy gond nélkül képes szembeköpni a valóságot, ha az aktuális érdek úgy kívánja. : D
És egy másik, de merőben másféle gondolat: Amikor szeretjük az osztrákokat, akkor sógoroknak hívjuk őket, amikor nem, akkor mocskos labancoknak. : ) Csak a nézőpont változik.
Amúgy köszi, az észrevételt!
Rodric: hullacipelés? fogadjunk fejedben én adtam rá a parancsot 😃
Jó kis szösszenet lett! Bár a címben a "különös" jelzőt mire érted?
Szerintem a különös jelzőt nyugodtan rá lehet aggatni arra, ha cimborák lövik egymást. 🙂
ez kicsit ki van fordítva. szerintem neked is van két barátod akik közül az egyik barátja utálja a másik barátodat. mert most erről van szó, ez ellen szállsz ringbe, az egyik szövetségesünk harcol a szövetségese mellett, egy harmadik ellen, aki nekünk szövetségesünk. ne legyél akkora gyepü, hogy azt hidd, csak azért mert MPP van, már rögtön mindenki vagy velünk, vagy ellenünk van.
még triviálisabb példa, a horvát-lengyel-magyar-szerb viszony. mindenki szövetségese a mellette lévőknek, és egész jól meglenne békében a szövetségese szövetségesének, de a lánc két vége rühelli egymást.
igencsak gyakori, hogy a barátod barátjának a barátja már nem a barátod. épp ez ellen agitálsz.
gondolkozz, mielött publikálsz.
Édes istenem...
Srácok, ez egy novella, ne pattogjatok már f@szságokon...
Mellesleg én meg már megint csak iszok...
@donAsher
Ha lehetek ilyen pimasz, visszafordítanám rád a szavaidat. : ) Gondolkozz, mielőtt kommentelsz!
Egy dolgot vettél észre helyesen. Ki van fordítva. Nem kicsit. Nagyon. Ez egy írói eszköz, amivel jómagam is szeretek élni. Nézd csak meg több írásomat! Pl. az első kettőt a politikusokról, vagy a Phoenix széteséséről szólót. Egy bizonyos kényes pontra hegyezem ezekben ki a történetet, megmutatva a visszásságokat, problémákat. Akár úgy is mondhatnád, hogy kikarikírozom (amihez, jelzem, nem kell vidámnak lenni a műnek).
Amúgy hol szállok én itt bármi ellen is ringbe??? És merrefelé agitálok??? 😮 Segíts egy kicsit a "verselemzésben", mert abban sosem voltam jó!
Végezetül, had idézzem Re_Niewt. "Srácok, ez egy novella" !
Rodric
Jó lett. Megint. : )