Adópolitikák az eVilágban, gondolatok az adózásról – első rész

Day 1,669, 22:31 • Published in Hungary Hungary • by Mandalaa


Update: A cikken keresztül azt a gondolatot igyekeztem közvetíteni, hogy jobb naponta 1x adózni a jövedelemből, de még mindig kisebbet, mint ha az eszközökre terhelt magasabb adót fizetgetjük. Aki ma harcol, és elvileg q6-ra törekszik, annak a medálból vett tankjai után is fizetheti az adót, míg a jövedelemből fix 1x fizet esetleg egy szélesebb kör.
Tehát elképzelhető az a megközelítés is, hogy a valódi átlag harcos pont a mostani rendszerben fizet több adót az államnak?



Adópolitikák az eVilágban, gondolatok az adózásról – második rész


Időnként szeretem ezt a témát elővenni, és áttekinteni melyik ország hogyan vélekedik az adóztatásról. Nálunk az alkalmazott adókulcsok mértékei körül olykor kérdőjelek fogalmazódnak meg, esetleg javaslatok látnak napvilágot a megváltoztatásukra.
Az, hogy eMagyarországon miért ilyenek a mértékek arról tudtommal hivatalosan nem találtok semmit. Ennek ellenére érdekes a téma. Különösen az óta, amióta a napi 100 000 utalható limitet felemelték
400 000 helyi valutára. Néhány ország vérszemet kapott, és a lehető legnagyobb elvonást szavazott meg a többletbevétel reményében. Lényeges elmozdulást tapasztalhatunk az import áfa témában is. Ma már messze nem olyan egységes erről az országok álláspontja, mint régebben, mondhatni kettészakadt a világ e tekintetben.
Ebben a részben néhány gondolat, felvetés következne a témát érintően, s a következő alkalommal mutatnánk be a konkrét statisztikai adatokat.


Ha a játékbeli adóztatásról van szó, akkor három adókulcs, háromféle stratégiai elemet nyújt számunkra, amelyek köré felépíthetjük a mi saját kis adóvilágunkat. A három közül kettő
► INCOME TAX: a munkabérünkből levonható adót jelenti, ez megfelel a valós személyi jövedelemadónak,
► VAT: a termék árához kapcsolódó adó, amelyet a piaci vásárláskor fizetünk meg, más néven általános forgalmi adó
egymáshoz való viszonyában kulcsfontosságú stratégiai kérdések merülnek fel. Ha összeadjuk a két adótípust, akkor megkapjuk azt az összes adóterhelést, amit egy becsületes játékosnak ki kell fizetnie az államnak aktív ténykedése során. Felmerül hát a kérdés hová helyezzük a hangsúlyt?

Erről többféleképpen gondolkodnak. Van, aki úgy gondolja, hogy a munkabért adóztassuk meg jobban, és kevésbé a terméket, vagy épp fordítva a legjobb, vagy talán pont egyformán a helyes.



Alapból ezt az adóztatási formát részesítem előnyben a fogyasztási adóval szemben. Pusztán csak azért, mert a fogyasztásközpontú adóztatás révén az átlagos játékos kevesebb eszközt vásárolhat, ami végeredményben rontja az országos sebzésteljesítményt.

Két probléma merül fel ezzel kapcsolatban:
► BOT: egy fejlesztők által létrehozott robot, amely felvásárolja a termékfelesleg egy részét a piacról, meghatározott szabályok szerint. Ebből következik, hogy az állam olyan extra bevételre tud szert tenni, amely eme személytelen felvásárlótól származik, következésképp a termék nem hasznosul a játékban, csupán kikerül abból, miközben kívülről pénz áramlik a rendszerbe, így az államkincstárba is.
► Századműködés: Alapesetben a századok működése úgy alakult, hogy minimálbér (1 Huf) közelében fizetnek bért + tankkal és/vagy étellel természetben fizetik ki ellátmány formájában a játékosokat. Ezzel a konstrukcióval jobban járnak az aktív harcosok, mintha valahol piaci béren dolgoznának. A bökkenő ott lehet, amelyet Peterbond tárt elém egy korábbi cikk alatti hozzászólásában, hogy a századok nagy része valószínűleg külföldön működik. Ez úgy lehetséges, hogy az, akinek a tulajdonában vannak a századcégek, nos, ő egy külföldi állampolgár – a tartósan magas bónuszok miatt, amely elérésére hazánk eddig nem volt képes, – s ezekben a külföldi illetőségű cégekben dolgoznak a magyar századtársak. Így a magyar kincstárt nem érinti az ő ténykedésük.

Általános vélekedés, hogy a jövedelem magasabb szintű adóztatása a mindenkori minimálbér emelésével lehetséges csak, ráadásul ez az egyetlen olyan adóterület, a jövedelem, amelynél hatékonyan lehetne mérsékelni a csalás veszélyét.

Ha a századműködésre tekintet nélkül megnöveljük a minimálbért, és a hozzá kapcsolódó adót is, akkor a minimálbér + eszköz konstrukció ebben a formájában borul. Megoldás lehet a századtársak bér visszautalásához kötött ellátmány kiosztása? Ez több érintett véleménye szerint aggályos.



Szerintem talán mégsem annyira tűnik elfogadhatatlannak, hogyha megfontoljuk azt, hogy a medál aranyakból több eszközt vehetünk, ha a VAT-ot akár 3%-ra mérsékelni tudnánk, amennyiben a minimálbért 150 CC-re emelnénk, és a jövedelemadót 10-12%-ra. Mi a véleményetek?

A cél a sebzéshatékonyság növelésének segítése az adókulcsok átalakításával úgy, hogy közben az állam bevétele minimum ne csökkenjen.

Ezt a kérdést így ítélem meg, de mint látni fogjátok, nagyon sokszínűen gondolkodnak világszerte ezekről a kérdésekről.


Mandala