Esti mese: Istensegits - Történelem: Bukovinai székelyek

Day 1,209, 12:50 Published in Hungary Hungary by szekely ostor
“Mária Trézsinek a papok eröst sokat hánták szemire, hogy azt a sok székelységet , ott Madéfalvánál szétveretette, szétkergetettete nagyvilágba. Mondogatták es neki, hogy bé kéne küggye az embereit Moduvába, s essze kéne gyütesse őköt. Azok aszondották: Erdélybe többet nem megyünk, mert ugye féltek hogy bántodásik esik. No ha nem mentek Erdélybe erdejetek Bukovinába. Bukovina akkor vót felszabadulva a töröktől. A törökök a lakosságot mindkiposztitották … ott vót a sok föd, s nem vót ki dogozzon, Igy osztán hittak oda mindenkit … hát gondolták szegények, elmennek fel Bukovinába, Moduvából… hátha jobb hazára találnak. Moduvától Bukovina eröst messze van, nem es tudom hány nap mentek a szekerekvel, s no, amikor odaérkeztek, arra a helyre ami ki vot jelölve a számikra …hát, ott se egy fa hogy bár béhuzakodhattak vóna alája… se egy kutacska, hogy bár egyet igyanak Csak a sok pusztaság s a sok csipkebokor …s még farkasok es vótak S akkor a papjik, Márton Fimor azt mondotta: Emberek, huzakodjunk bé a legközelebbi román faluba. Na, meg es indultak az emberek a szekerekvel, de biza amikor azok a szegények számát vették, hogy jönnek a magyarok, megjedtek, futtak bé a házukba, rikolytozni kezdtek: VINI UNGARII, VINI UNGARII , VINI BÁRBÁRII – jönnek a magyarok, jönnek a barbárok, ezek emberevők, megeszik a bubákot. Akkor a melyénkek látták, hogy félnek töllik s azt mondották: Térjünk meg, Megtértek a szekerekvel, kihuzakodtak a pusztaságba, de … azon az éjen, akkara üdő jött, akkara felhőszakadás, hogy a szekereket a viz mind felvete. Ebbe a csoportba utazott egy Kajtár nevezetű öreg ember, s szegény öreg Kajtár kilenc unokájával budosott, mert a két fiját a császár katanáji meglőtték …s az a hosszú út , s az a nagy üdő ugy megsanyargatta a kicsikéket, hogy az öreg Kajtárnak szinte hasadott meg a szüve, S mikó másnap reggel feljött az áldott nap, az öreg Kajtár megfota a szekeren a holmi-bagázst, levete a fődre s aszondotta: ISTEN SEGITS, de innet tovább nem menyek. Akkor a többiek es aszondották: Na jól van, akkor álljunk meg itt. Megállotak, fődburdékat ástak, s abba teleltek ki nagy keservesen, de a viselős asszonyokot s a kicsi gyermekeket béfogadták abba a román faluba amelyikbe megjedtek vót töllik. Osztán 1777-be még mikor úgy mongyuk, hogy három hétből állot az esztendő, felépult egy kicsi templomocskáik es, felépült a falu es , s az öreg Kajtár szavai után, Istensegitsnek nevezték. “




Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le.

Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység. Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785), Andrásfalva (1786).


For bigger size click here

A lakosság összetétele a sok uralomváltás miatt is vegyes képet mutatott. Délen túlnyomórészt románok, északon főleg ukránok lakták, és lakják ma is.
Az 1910. évi (osztrák) népszámlálás szerint a tartomány lakossága 800 198 fő volt, ebből ukrán 38,88%, román 34,38%, osztrák-német 21,24%, zsidó 12,86%, lengyel 4,55%, magyar 1,31%, szlovák 0,08%, szlovén 0,02%, olasz 0,02%, és kevés szerb, horvát, török, örmény, cigány.

1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4 000 ember. Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.

Ugyanebben az évben az Arad vármegyei Gyorokra, 1888–1892 között és 1910-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra, 1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Kolozs vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vármegye), 1905-ben Marosludasra (Szolnok-Doboka vármegye), 1910-ben a Hunyad vármegyei Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra még további 2500 – 3000 telepes költözött.

Vannak olyanok is, akik Kanadába és Brazíliába vándoroltak ki. Kanadában 1905–1914 között több farmertelepet hoztak létre, például: Hapkins, Székelyföld, Máriavölgy, Hamilton, Regina, Punnichy, Eszterháza. Brazíliában: Boldogasszonyfalva (1924).

A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette, Szabadka (Bácsjózseffalva), Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovoljácok helyére. (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak, róluk a Dévára szakadt, és Bukovinában őseik sírját felkereső székely utódok a '90-es évek elején még hallottak.)

1944 őszén a Bácskába érkeztek Josip Broz Tito partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a Dunántúlon vészelték át (Fejér, Győr és Zala megyékben). Innen 1945-ben 13 000 bukovinai székelyt Tolna és Baranya megyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba. 1950-ben majd 1959-ben a kapott földeket be kellett vinniük a téeszbe.


Bukovinai székely vándorlás


Bukovinai székely lakodalmi hívogatók, Déva (Hunyad megye). Szabó Imre felvétele, 1905


Menyasszonyfogadás a bukovinai székely lakodalomban, Déva (Hunyad megye). Szabó Imre felvétele, 1906


Seprűtánc a bukovinai székely lakodalomban, Hertelendyfalva (v. Torontál megye)




A bukovinai székelyekről Sára Sándor készített dokumentumfilmet „Sír az út előttem” címmel. Magyarországon ma saját szervezetük van: Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége (Bonyhádon székel).


"Bukovinai székely nem születik, csak temetik."
(Kóka Rozália)

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

KÉREM A KÉRDŐIVET KITÖLTENI

FONTOS: Az értékelés: 1 minimális és 5 a maximum
Példa: Humorérzék: 1-es nincs humorérzék , 5-ös nagyon jó humorézék
AZ ADATOK AMI A KORT VAGY EREP NEVET ILLETI NEM LESZNEK PUBLIKUSAK. MINDEN MEZŐ KITÖLTÉSE KÖTELEZZŐ AZON ÉRDEKBE, HOGY ELLENÖRIZHETŐ LEGYEN A LISTA. eHONFITÁRSAIMAT KÉREM, NE TÖLTSÉK KI 2X A KÉRDŐIVET. Csak 1x tessék kitölteni.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Lépjé bé a ROMÁN Hadügyi közlönybe, s vegyed az infot s utánna üss a románok ellen. (Magyar Hadügyi közlönyt nem találtam meg a subok közöt 😛 )

Skubizdsza meg ezeket es, érdemes :











No, gátá , most ennyi vót.

Neked még e maradt hátra, hogy …