Leestem a székről...csúnya vége lett.

Day 747, 14:06 • Published in Hungary Hungary • by miraculum

Két perccel ezelőtt - miután túladagoltam magamnak a ma megjelent cikkek olvasását - leestem a székről, és kompromisszumok nélkül bevertem a fejem. Pontosan 2 perc 23 másodpercig voltam eszméletlen. Ez idő alatt azonban betekintést nyerhettem a jövőbe, láttam magam 3 hét múlva, amint már megint a gép előtt ülök és ezt a rohadt erepet nyűvöm. Voltak azért érdekes dolgok:

1.- Lisztes lett az elnök, miután a negyvenharmadik impeach átment Fehérló ellen. Különösebb jelentősége nem volt, mert éppen hatszázhatvanhat Edenes MPP ostromolta Central Hungary-t, a fal mínusz hatszázezer volt, lisztesnek már csak annyi jutott, hogy az utolsó nótát lekérje a zenekartól.

2.- A látszat ellenére nem volt egyértelmű gyászhangulat az országban: egyrészt mindenki az újjászervezést és a felszabadítást tervezte, másrészt egyszerre jelent meg cikk az indexen, az origon, a figyelőn, a kurucon, illetve tévészpotok mentek nonstop a retekklubtól kezdve a hír tévéig mindenhol, minek köszönhetően egy nap alatt 30000 új regisztráló volt az országban aznap (fejetlen csirkét nem láttam).

3.- Néhányan külön cikkben méltatták, hogy vereségeink ellenére micsoda hatalmas összegeket tankoltak el az ellenfeleink.

4.- Hellokittyt bár elvették az amerikaiak már két hete, most mégis orosz kézen volt. Úgy látszik, megszerezni mindent könnyebb, mint megtartani. Egyébként ígéretet kaptunk, hogy ha csak ez fog hiányozni Nagy-Magyarországhoz, készséggel átadják egy napra.

5.- Quicksilver még mindig bannolva volt, direkt megnéztem, nem törölték-e a banját.

6.- Ahogy leszűrtem, Hellokitty bukása után december 11.-én Fehérló megnyomta a piros gombot, de miután lepattantunk Romániáról, és az MPP-kről, Szerbia lepattant Szlavóniáról, sajnos az Eden ellentámadását a fél perc alatt húszmilliót ütő alakulataikkal nem tudtuk megállítani. Az egy hónap alatt ötödször újjászerveződő reguláris sereg éppen azt sem tudta, ki melyik században van, és mikor mit kellene csinálnia.

7.- A legfurcsább az volt, hogy mindentől függetlenül, fél év után végre nem unatkoztam egy percig sem, és olyan összefogás látszott körvonalazódni, amely a meglévő emberekkel és a zajló bébibummal egy közelgő új magyar birodalom születését jelezte - valami olyan feltámadás érzete, mint amit a főnix szokott produkálni. Egyébként teljesen just for fun volt az egész - a néphalált vizionálókat is meggyőzték a bébibumm adatai.

8.- A világ közvéleménye egyre növekvő szimpátiával szemlélte a magyar szabadságharcot.

Miután észhez tértem, és átgondoltam a látottakat, nagyjából egy dolgot tudtam leszűrni: jó rohadt hosszú volt ez a 2 perc 23 másodperc...