Join the new world

FIGYELEM!!! A cikk magánvélemény. A kommentwar megtekintéséhez kérem, nyomja meg a SPACE-t párszor a billentyűzetén.

V2-es cikk V1-es alapanyagokból

Üdvözlet, V2 Rising. Én is megérkeztem sikeresen. Ugyan fejlesztőidnek, hála kis késéssel, de ez nem tántorít el attól, hogy megkezdjem itteni két-négy-hat-tízkattos eéletem, mely előző reinkarnációm (a v1) folytatásaként szolgál. Látom, páran kifejezetten nem szeretnek, s én is óckódva gondoltam rád, ám pár párhuzamos evilág (teszterbéta, openbéta) megmutatta, hogy nem is vagy oly gonosz. (Bár annak őszintén nem örültem, amikor a teszterbéta végén elvették az olcsón szerzett magyar állampolgárságom, meg a magyarországi képviselő-jelöltségem, de üsse kő, lesz még ilyen nálad is.😁 Noha sok szépet írhatnék rólad, de nem teszem, inkább visszatérek az előző életembeli emlékeimre.

Ha a defenzív szövetségekről van szó, az vihart szokott kavarni a magyar közvélemény berkeiben. Az Entente-nél főként a neve, meg egyes tagok megbízhatósága miatt, a Sol esetében a malajziai magyar származású népesség vélt, illetve valós tettei, valamint erőteljes EDEN-párti politikája miatt. (Még a külügynél is előfordult, hogy a Solt „kis EDEN”ként kezelték.) Ennek ellenére mai cikkemet ismét ezeknek a szövetségeknek szentelem, ugyanis a v1 végére újabb fordulópont érkezett el történetükben: a válságé.

A történet még majd két évvel kezdődött, az ATLANTIS-PEACE párharccal és ezzel együtt a bipólusú evilág kialakulásával. (A korábbi korszakról nincsenek emlékeim.) Mindkettő offenzív elveket vallott, területszerzésre rendezkedett be, melyet a másiknak, valamint holdudvarának kárára képzelt el. E törekvéseknek tudható be a French Toast, a Nagy Sándor hadjárat, a fordítottja, WSR-Podoliáig vezető út, vagy az észak-amerikai hadjárat egyaránt. Az részletkérdés, hogy egyszerre nem tud mindenki támadni a blokkrendszer következtében, de lényegében mindent a területszerzés érdekében tettek fel.

Kevés kivétellel minden ország elhelyezkedett ebben a rendszerben, azonban az országok méretben nem egyeztek meg: egyes országok nagy mérettel és/vagy népességgel rendelkeztek, mások az előzőeknél jóval szerényebb adatokkal. Nekik nem kedvezett a területszerzés elve, hiszen ahogyan egyesek mondják, a nagy hal megeszi a kis halat, könnyedén válhatnak a nagyobbak célpontjává. S mivel a támadó nagyobb nyilvánvalóan tartozik valamely szövetséghez, ezért a kicsi az ellenpólustól kér segítséget, ezzel pedig abban, vagy legalábbis annak közelében találja magát, és máris megtalálta helyét a játékban. Tehát egyes államok védelmi céllal léptek be a szövetségekbe, annak ellenére, hogy amazok teljesen más célt tűztek ki maguknak.

Ezeknek az országoknak a védelmi célja azonban akadályozta a szövetség kitűzött célját, hiszen mialatt a szövetség támad, kevesebb figyelem marad rájuk, mely egy esetleges támadás formájában juthat kifejezésre az ellenség részéről, ami épp az elkerülendő lett volna. A két ellentétes cél konfliktushoz vezetett, melynek végén általában szakításra kerül sor: a védelmi és a területszerzési cél mentén törésvonal alakul ki.

A PEACE/PHX, illetve az ATLANTIS/EDEN folytonosság egyértelműen látszik, akármit is mondanak epolitikusaink. Az EDEN esetében nem is volt szükség a törésvonal kialakulására, hiszen az ATLANTIS létezése nagy részében támadó pozíciót vett fel, ezért nem akadt védelmi célből érkező tag. A PHX létrejötte azonban 3 nagyobb csoportot vágott le a PEACE-ből: a Sol és az ALA egyes, illetve az Entente későbbi tagjait.

E három védelmi jellegű szövetség hasonló jellegű életpályát fut(ott) be, s a cikk további részében ezt szeretném bemutatni. Sokan nem ismerik eme szövetségek történetét, így muszáj némi olvasnivalót kijelölnöm Olvasóközönségem számára: a wikit mindhárom esetében ajánlom örömmel, bár az Entente-ről szóló cikk nem túl bőbeszédű. (Sol, ALA) Aki pedig nem csípi az angol nyelvet, ajánlom Tomi_ur cikkét a Solról, azzal a kiegészítéssel, hogy a cikk megjelenése óta Dél-Afrika és Ausztrália otthagyta a szövetséget, valamint jómagam cikkét az Entente-ről, melyben nem számoltam még az olasz lépéssel, mely felborította a szövetség életét. Az ALA viszonylatában nem ismerek hasonló jellegű cikket (sajnos), így muszáj beérnem az ALA végével foglalkozó cikkemmel.

Kialakulásuk (vagy függetlenné válásuk) egyaránt a PEACE válságához köthető. A Sol és az ALA esetében nem a végjátékról, a 2009 végi – 2010 eleji időszakról beszélek, hanem azt megelőző időszakról, amikor a külső összetartás még megvolt, ám belül még forrtak az indulatok, nem klappolt minden úgy, ahogyan azt korábban tapasztalták, s mindenki a hibát kereste. Az Entente-nél a megalakulás egyben a PEACE halálát jelenti, hiszen Franciaország, mint utolsó PEACE-tag kilépése pecsételte meg formailag a nagy szövetség sorsát.

Nem véletlen a három szövetség törzsterületeinek elhelyezkedése: Kelet-Délkelet-Ázsia és Dél-Amerika a PEACE GC két azon térsége volt, mely kevés figyelmet kapott a központ irányából. Ennek oka nem is meglepő: Ázsia délkeleti részében a Nagy Sándor hadjárat óta nem volt jelentősebb ATLANTIS hadművelet (egy-két TO kísérletet leszámítva), míg Dél-Amerikában a French Toast óta nyugalom volt: Argentina átállásával megszűnt az ATLANTIS-befolyás a kontinensen. A központ ezekkel a nyugodt hátországokat maga mögött tudva a zűrösebb helyszínek felé figyelt. A kisebb országok ezt nem bánták, hisz bíztak abban, hogy a csapat, melyben ott vannak, segít, ha baj van. Viszont a támadó hadmozdulatokért se lelkesedtek, ahogyan azt fentebb leírtam.
Az Entente esetében a PHX-ből kimaradó, a korábbi PEACE-ben a többséggel egyet nem értő országok alkották a szövetség magját: Olaszország, Franciaország és Ukrajna. Alapvetően európai szövetségnek indult az antant, a cikk végére kiderül, mi lett belőle.

Lássuk még a közös pontokat a defenzív szövetségek életében!
+A védelmi ideológia hatása: terjeszkedési fázis régión belül, majd világszinten
ALA: kissé kilóg a sémából, hiszen interkontinentális terjeszkedésről nem beszélhetünk, valamint a terjeszkedés időpontja is kilóg a többi közül: tavaly június és augusztus között (tehát még a PEACE alszervezeteként) a Mexikó-Venezuela-Brazília-Chile-Argentina tandem mellé a taglistára került az újonnan felkerülő dél-amerikai államok mindegyike: Kolumbia, Peru, Bolívia, Paraguay és Uruguay. Felvetődött korábban egy spanyol és/vagy portugál tagság kérdése is, de ezekre nem került sor.
Sol: a kezdeti kelet-délkelet-ázsiai-óceániai jelleget (a 7 alapító ország: Ausztrália, Malajzia, Szingapúr, Fülöp-szigetek, Kína, Japán és Pakisztán) a wiki szerint földrészeken átívelővé teszi Dél-Afrika belépése, ám mivel én az egyetlen afrikai országot leginkább ehhez a délkelet-ázsiai térséghez kötöm, szememben Izrael és Bolívia belépése az áttörés a globális szövetséggé való fejlődésben. Utóbbi ország beléptével a Sol is részt vett az ALA maradékain való osztozkodásban.
Entente: az európai jelleg az ALA végjátékával válik interkontinentálissá: előbb Paraguay, majd Mexikó és Venezuela is belép a szövetségbe, ezzel az ALA felbomlása utáni országszerző harcnak az antant válik győztesévé. Az európai jelleg dominanciájáért Belgium csatlakozása felelős, ezzel az immár 7 tagú szövetség többsége európaiakból áll.

+A szövetséget csak a két nagy közül csak az egyik fenyegeti/fenyegette jelentős mértékben. (A fenyegetés katonai, valamint PTO szinten merül ki.)
ALA: Argentina és Brazília PHOENIX tagsága következtében a PHX fenyegetés szóba se jöhetett, bár ez nem akadályozta az oroszokat, hogy Bolíviát megTOzzák. Az EDEN fenyegetése viszont nagyobb mértékű: Peru lengyelek általi TOja alapjában borította fel a viszonyokat a kontinensen és válsággócot eredményezett. Bolívia spanyol TOja csak tetézte ezt a bajt.
Sol: mivel EDEN erők a Nagy Sándor óta nemigen jelentkeztek a térségben, emiatt egyértelmű a PHX fenyegetése a régióban, amely immár társ helyett célpontként tekintettek a Sol tagállamokra. A Mandzsukuo és egyéb kínai területek feletti PHX uralom Kínát helyezte szembe a szövetséggel, s ezt a konfliktust a PHX diplomácia nem volt képes megfelelően kezelni, és nyílt összeütközésbe torkollott az egész. Ausztrália és Dél-Afrika high régióira Indonézia, Brazília és Argentina tart(ott) igényt, és mivel a korábbi események nem a békés megoldásra hajlottak, ezért itt sem a diplomácia nyert. A helyzeten tovább nehezítik a Sol szinte összes országában zajló szerb, magyar, indonéz vagy brazil TOk.
Entente: EDEN elleni harc. Már a megalapításkor is látszott, hogy az EDEN szembehelyez az antanttal, mivel Franciaország januárban a létéért küzdött a spanyol, lengyel és amerikai hódítókkal szemben. A francia harcok során olasz földre is átterjednek a harcok, mikor Spanyolország a fullblokk megelőzése érdekében beüti Olaszországot még decemberben. Ukrajnában EDENbarát ellenzék van, s a korábbi román TO miatt is elég megpróbáltatás érte az országot. Mexikóban ahogyan írtam, már csak a tequila maradt: lengyel hadüzenet, lengyel-spanyol kongresszusi, majd elnöki TO, spanyol hadüzenet és területfoglalások: főváros elvesztése és 4 terület idegen kézen. Ez szerintem egy életre elég lenne a mexikóiak EDENellenességéhez. Az olaszok legutóbbi akciójáról még beszélek, de annyi leszűrhető a reakciókból: az Entente Mexikó mellett és ezzel együtt az EDEN ellen van.

+Kiderül, hogy a defenzív szövetség nem hatékony katonai/PTOelhárítási szempontból, szemben az ideológiával.
ALA: a perui lengyel TO sikere után Argentina és Brazília el próbálta törölni az országot, ugyan sikeresen ideiglenesen, ám pár nappal később Peru újra létezett, sőt később további gondokat okozott Brazíliának.
Sol: A Sol lényegében a legelején felismerte, hogy önállóan nem képes a PHX veszélyt elhárítani (habár Malajzia igyekszik EDEN segítség nélkül a szerb TO ellen küzdeni), s rögtön az ellenpólustól kért segítséget.
Entente: A megalakulás után egy hónappal Franciaország megszűnt. Mexikó se menekült meg a PTOtól, habár az antantnak volt egy ideiglenes elhárítási kísérlete (Venezuela mexikói hadművelete), az olaszok árulásának és a mexikói PTO tevékenységének következtében Mexikó felosztása állandósult.

Ezeknek fényében nem csoda, hogy a veszélyeztetett szövetségek a támadó offenzív szervezet ellenfeléhez fordulnak segítségért. A két nagynak sem volt érdeke a segítség elutasítása, hiszen azzal az ellen teret nyert volna, és addigi erőviszonyok felborulásához vezetett volna. Így a defenzív szövetségek szorosabb kapcsolatokat kötöttek a két nagy valamelyikével, így tulajdonképpen annak holdudvarába kerültek, ám ennek tényét a felek részéről kategorikus tagadás követett. Ennek ellenére a kétféle hatékonyság kérdése dilemmát szül egyes tagokban.

+A defenzív szövetségek szétesési folyamatát a legjelentősebb tagállamok kilépése indítja el. (Tehát a legerősebbek hagyják ott legelőször a süllyedő hajót.)
ALA: Brazília és Argentina indítja el a kilépési hullámot, mely pár nappal később a szövetség megszüntéhez vezetett. Mindkettő állam a PHX tagja is volt (a kettős tagságot nem tiltotta az ALA alapszabálya), és az jobb alternatívának bizonyult.
Sol: A Sol alapító okirata sem tartalmazta a kettős tagságról tartalmazó passzust, ami nem is csoda annak az ismeretében, hogy az alapító tagok közül 4 is a PEACE GC tagja volt. A PEACE megszűnte után nem is maradt több kettős tag, egészen decemberig, amikor Ausztrália az EDEN tagjává vált. Egészen március végéig, amikor Ausztrália kilépett a Solból. Az EDEN itt is jobb alternatíva lett. Korábban, még március elején, a dél-afrikai channer kormány feje, RonelI bejelentette állama kilépését a szövetségből, melyet a későbbi (nem TO) kormányok sem vontak vissza. Jó nekik a Broalliance, az USA vezette EDEN-barát szövetség. Nem is csoda, hogy ezek után a 7 tagúra csökkent Sol központja megújulást sürgető cikket adott ki. A bomlás azonban megállíthatatlan: az ausztrálok kilépése óta legszámottevőbbnek számító Sol-tagállam, Kína EDEN tag lesz, noha Sol tag is még, az ausztrál példa fenyeget. (Japán még tavaly októberben kilépett, míg Pakisztánt a szerbek Ázsiába juttatásáért cserébe kizárták. Hasonlóra számíthat az Entente-ben Olaszország is.)
Entente: a bomlási folyamat megfigyelhető jeleiről már írtam cikket, amelyet nagy csodálatomra nem szedtek darabokra a nemzeti érzelműek. (A cikk június 4-én jelent meg.) Franciaország hónapok óta a Phoenixbe való lehetséges belépésről beszél, melyet a hosszadalmas RA-alku megkötése után meg is kísérelt, s mely a magyar elnök és nép vétójával hiúsult meg. Az Entente alapokirat amúgy tiltja a belső tagoknak a PHX-, vagy az EDEN-tagságot.

++++
Megjegyzés a RA-vitához.
Bocsánat mindenkitől, hogy anno az indiai cikk idején nem szögeztem le, Amerika mennyiért bérli Karnatakát. Ez az összeg havi 900 gold volt(1), mely a Karnataka-vitát lezáró megegyezésben havi 1300ra emeltek(2). Jelenleg ennyiért bérli az USA az indiai high iront, igaz, nem sokáig hiszen amerikai „barátaink” már kiírták az RH-licitet a régiót felszabadító RW indítására. Szóval Karnataka 1300 gold.
A lengyelek a 3 high régióért heti 700 goldot fizetnek(3), ami havi szinten 2800 gold minimum. Ebből a dél-dakotai high grain, ha az amerikaiak egyenlő félnek kezelték az íreket és a lengyeleket, akkor 200 arany per hó áron fut(4). Marad Illinoisra (high oil) és Tenneeseere (high wood, bocsánat stone) 2600 arany havonta. Ha ezt csak a megmaradt bérelt régiók számával osztjuk el (kettő), akkor is jut a high woodra min. 1300 gold/hó. (Márpedig high oil értéke nem egyenlő a high woodéval.) Tehát vagy a lengyelek a hülyék, vagy RA az első 2 hónapra olcsó üzlet volt(5).
A második 2 hónapra meg azért drágul meg, hogy az átlag 4 hónapra kijöjjön 1300 Gold/hóra...
/A szerző túl sok konteót olvasott. / Persze, majd jönnek kommentben a gazdasági szakik, hogy nem termel ki annyit, igen tudom, persze...
++++

Olaszország esete a következő: az olaszok berágtak azon, hogy a franciák nagy PHX-be menetele közben nem velük képzelték el RA felszabadítását, és elővettek egy rég látott olasz vágyat: a high régió szerzését. Persze ezzel még nem szegték semmiféle Entente szabályt, még azzal sem, hogy a cél érdekében összeálltak a spanyolokkal. Azzal viszont igen, hogy a spanyolok mexikói hadjáratát segítettek összehozni, majd a high oilért odaswappoltak, ezzel egy másik Entente-tagállam, Mexikó eredeti területeit birtokolják. Az Alapszabályzat szerint ezeket 24 órán belül le kellett volna RWzni. Ez nem történt meg, így valószínűleg kizárás lesz a vége.
Az olaszok hintapolitikájának újabb fordulata ezúttal már nemcsak a két szövetség irányába, hanem saját szövetségében is elszigetelte az országot, mely innentől nem sok jóra számíthat: ha nem történik újabb fordulat, akkor a PHX, ha igen, akkor az EDEN gyalulja le...
Ukrajna? Ugye ott meg van egy EDENpárti ellenzék...

Mi a következtetés?

Csak a szokásos: welcome back, bipolar world!

++++
(1) If they own the region, they won't get the 900 gold/month that they currently get, which means maintaining the costly MPP's is that much harder.
(2) They will receive an increased rent (up 400 gold per month), continued ATO support, and of course our MPP, as they always have had.
(3) RENT: Total weekly rent is 700 gold.
(4) I will not bore you by showing both contracts, and simply say that Ireland will be renting North Dakota for 200g/month.
(5) Payments will be 1150 Gold for July, 1150 Gold for August, 1450 Gold for September and 1450 Gold for October.
++++

Minden egyéb komment!

vasmegye
Rio de Janeiro, Brazília, Day 965 of the New World

VASMEGYE TOP 10:
Harcinyul – Ekezet nelkul
csuzliszem – Archívum
Jenkiz – Obsta principiis
kohlerjsz – Sun, Moon and 3 Arrows
Singollo – Flying Cloud
Nacil – Lovagrend
Hurka_Gyurka – Corpus Delicti
Batyek – -mikor-
NivoBoy – SinoTimes
Cseri McGregor – Alternatív 7

További jó szórakozást!