Join the new world

http://i37.tinypic.com/2d1lr4k.gif" width="100%">


A kérdőjelek oszlatása, avagy válaszok Rudolf Metznek


Rudolf Metzcikkében Az anarchista többpártrendszer - avagy kérdőjelek a pártok körül címmel kérdéseket tett fel a TOP5 párt vezetőit, tagjait.

A Corvin-Nemzeti Radikális Párt alelnökeként találva érzem magam. Olyan fajsúlyos kérdéseket boncolgat a cikk, amelyek megválaszolásához egy komment keretei kevesek.



Tehát az ő kérdései és az én válaszaim:

"
1) Miért van a pártok között ideológiai átfedés, osztva meg az azonos ideológiájú polgárokat?
CNRP - szélső jobb; MHP - szélső jobb; HHH - jobb közép, KARD - centralista, SZP - bal közép. Ez alapvetően a jobboldalra vonatkozik, de nem tiszta ugyancsak a kongresszus baloldala se.
"

Valamiért Te is ebben a sorrendben soroltad fel a pártokat. 🙂 Szóval részünkről az a helyzet, hogy a többi jobboldali párt egyszerűen nem elég jobboldali. Itt elsősorban az MHP-t értem, hiszen, ahogy lisztes pártelnök úr is írja kommentjében

"1, Az MHP volt az első szélsőjobboldali párt, szóval a többieket kellene erről kérdezni 🙂"

Ők voltak az elsők, emiatt hamar tömegpárttá sok emberrel, kormányzó erővé váltak, és emiatt olyan pragmatikus politikát kellett folytatniuk, ami miatt megkopott jobboldalt vonzó fényük. Egy remek pártnév, egy szép pártlogó nem mindenkinek elég, akad aki a cselekedeteket is figyeli.

Például az olyanokat mint amikor a Magyar Hazafiak Pártjának akkori pártelnöke és egyben kongresszusi képviselője - aki mellesleg karrierjét nem a politikusi tehetségének köszönheti, hanem valami másban volt nagyon ügyes - tiltakozásul a magyar választott kongresszus- amelynek akkor ő is tagja volt - döntése azaz a demokrácia ellen, mely szerint nem adjuk át Burgenlandot a szomszédos amerikai bábállamnak a Haza védelme helyett lemondott képviselői mandátumáról, pártelnökségéről és áttelepült Ausztriába és felvette az ausztriai állampolgárságot, ezzel lemondott a magyar állampolgárságáról.

Nos ilyet én a Corvin-Nemzeti Radikális párt vezetőiről nem tudnék feltételezni, de a Haza Hagyomány Haladás vezetőiről sem.

Mi itt a CNRP-nél - legalábbis sokan a pártban, ha nem is mindenki - megpróbáljuk határozottabban képviselni azokat az elveket, célokat, melyekkel a legnagyobb jobboldali párt is jórészt egyetért, de ahogy ők teszik az nekünk nem elég.

A HHH később alakult és ők az MHP-ból váltak ki. Éppen azért, mert nekik sem volt elég az MHP politikája.

Hogy miért inkább egy új pártot hoztak létre egy már létező megerősítése helyett, azt ők tudhatják. Az én feltételezésem az, hogy azért, mert a pártalapító Shaok inkább saját pártot akart, és a HHH máig Shaok köré épül. Ha ő nem tud elég időt szánni az erepre, akkor a párt hanyatlik, ha Shaok felpörög a HHH új erőre kap.

Nálunk nem személy, hanem a cél, az ideológia tartja össze és teszi erőssé a pártot. A módszereken és a stratégián persze vitázunk rengeteget, a hogyant nem egyformán gondoljuk.

Aztán meg a másik magyarázat a játék sajátosságából fakad. Mindig a TOP5 párt indíthat jelölteket a kongresszusi választáson. És olyan a választási rendszer, hogy egy nagyon nagy párt sem tudna egyedül többséget szerezni. Egy régióban jelenleg négy jelölt indulhat egy párt színeiben. Hogy mind a négy nyerjen is és a másik négy párt egyetlen embert se tudjon mandátumhoz juttatni az elég valószínűtlen.

Tehát azért van ennyi erős jobboldali párt a TOP5-ben, mert a legtöbb erepublik játékos közülük kerül ki. Annyian, hogy az három nagy pártra is elég.

A baloldaliakból csak egy erős pártra futja, és a KARD féle mentalitásúakból is.

Ha úgy teoretikusan feltételezzük, hogy az MHP, a CNRP, meg a HHH egyesül, akkor lenne egy böhöm nagy párt az élen, amelyik befolyása azonban jelentősen csökkenne. Az MHP+CNRP+HHH színeiben 22 képviselőjelölt jutott be a kongresszusba. Ha egy párt lennének, akkor kizárt ilyen eredmény.

Jelen állás szerint a két viccpárt kerülne fel a TOP5-be 2 jobboldali párt helyett és ők indítanák jelölteket. Azaz a nemzeti értékek képviselete gyengülne, a komolytalankodás pedig erősödne.

Szóval az, hogy három jobboldali pártnak is sikerül TOP5 pártnak lenni, nem csak megosztottságot jelez, hanem nagy erőt is egyben. Vetélytársakként fogunk össze.

S azt azért, megmondom, hogy a látszat néha nagyon csal. Huba elnököt, Szolidaritás vezetőt például én még nem láttam Magyarország ellen harcolni. Nem minden jobboldali prominensről mondható ez el sajnos.

"
2) a) Mi a pártok ideológiai önmegfogalmazása?
"

A CNRP a nemzeti érzelmű játékosokat óhajtja képviselni. Azt, hogy megkapják azt a játékélményt, amiért nekik vonzó ez a játék. Szívesebben küzdünk magyar vonatkozású területekért magyar csatákban, mint a világ túloldalán.
Úgy gondoljuk, hogy a magyar vezetésnek elsősorban a saját népének érdekeit kellene képviselnie és nem alárendelnie Magyarország erőforrásait gyenge álszövetségeseink érdekeinek. Előtérbe helyezve pár tíz, hazáját elhagyó bábállamban játszó amerikai, horvát, brazil, orosz stb. játékos érdekeit ezres nagyságrendű Magyarországért játszó magyar játékosok játékélményének határozott képviseleténél.

Valódi szövetségeseinket Indonézia, Szerbia stb. természetesen tiszteljük becsüljük, el nem hagyjuk, ahogy ők sem bennünket.

"
2) b) Van-e különbség a jobboldali pártok közt vagy csak személyi konfliktuson alapszik?
"

Is is. Van különbség is, meg személyi konfliktusok is.
A különbségekről már írtam.
Van olyan jobboldali párt, amelyik az MHP-ból vált ki, nyilván előbb a párton belül próbálták meg az irányvonalukat határozottabban érvényre juttatni és csak miután ez nem sikerült döntöttek új párt létrehozása mellett.

Egy nagy pártban, ahol sok az aktív ember lesznek ellentétek is. Én ezt nem feltétlenül mondanám személyi ellentétnek. Nem is ismerjük egymást személyesen. Egyszerűen minden ember egyéniség és megvan a maga elképzelése a világról, erről a játékról és a pártjának követendő stratégiáról is. Ritkán egyeznek teljesen az elképzelések. A párttagság meg dönt, szavaz, kit mit támogat. Akad aki el tudja viselni ha éppen nem ő kerül ki győztesen, és akad aki inkább felborítja a sakktáblát.

Lehet bármennyi pártot alapítani, akinek a jelenlegi huszonsok nem elég, de igazán befolyásos párt mindig csak 5 lesz. Van még egy második vonal TOP6-10-ig, akiknek van erejük, meg a kisebbek.

De mindig lesznek, akik inkább saját pártot akarnak, mint sikerest.

2.) c) Van-e különbség a baloldali pártok közt különbség?

Persze van, csak ott más a leányzó fekvése.
Van egy nagy és erős baloldali párt, semennyi közepes és több kicsi.

A MAGOP eleve rétegpártként fogalmazza meg magát és nem is akar feltörni, legalábbis ezt mondja. De lehet csak magyarázatként a meggyengülésükre.

A Kommunista Párt elég egyértelmű külsőségeket vett fel, látszatra sem hasonlít a többi baloldali pártra.

Többen meg nincsenek is, jól mutatva hogy sokkal több a párt és a játékos a jobboldalon, mint a balon.

"
3) A három jobboldali párt látszólagos ideológiájában és megjelenésében azonos külpolitikai célok húzódnak meg. Még pedig a revízió, amely a szomszédos országok felé irányulna. Miért nem képviselik nagyobb erővel? Miért nem lépnek fel közösen az ügy érdekében? Miért nem olyan szövetségest keresését támogatják, akik ebben segítenének? Milyen ellenvetése van ez ellen a baloldalnak?
"

Szerintem azért, mert jó részük nem gondolja igazán komolyan. Inkább csak hirdetik az eszmét a játékosok magukhoz csábítására, de keveset tesznek a megvalósításért.

Kérdéseidből nekem az tűnik ki, hogy fiatal játékosként máris látod, hogy milyen stratégiát kellene követni, ha valóban komoly szándék rá, hogy ilyen irányban menjen az ország. De nem megyünk abba az irányba, mert úgy sincs rá pénz, meg mit szólnának a szövetségesek.

Persze nem is tesznek azért, hogy legyen felhalmozott pénz az államkasszában, sem a szövetségi rendszer Magyarország számára előnyösebb átalakításáért.

Melyik elnök próbálta volna helyrehozni a burgenlandi hibát? Melyik elnök nyert azzal, hogy írány Erdély és ha sokat késett is az órája de csak elindult?

Hát nem a jobboldaliak.

Mi kifogása a baloldalnak? A kicsiknek nem tudom, de a Szolidaritással simán össze lehetne hangolni egy ilyen irányú poltikát, ahogy én Hubát meg Termetest ismerem.

Szóval a sok miértre az, hogy a jobboldali pártok valójában nem eléggé akarják. Persze persze az a cél, meg jó lenne, meg bármikor megtehetnénk, de most aztán szó sem lehet róla. Tudod a szokásos, mit szólnának a szövetségesek, meg úgysincs pénz. Olyan elvekkel és olyan gazdálkodással, amilyen a magyar államnak van soha nem is lesz.

Mit kellene tenni? Először is eldönteni, hogy valóban cél-e. Ha nem akkor fölösleges addig vakítani a népet, amíg nem is cél. Előbb cél rangjára kellene emelni.

Ha igen, akkor pedig nem elég ezt kinyilatkoztatni. meg kell nézni, hogy mi kell a cél eléréséhez. Milyen feltételeknek kell teljesülni. Amikor ez meg van, akkor pedig azt, hogy mit kell tenni a feltételek teljesüléséhez. Mikor ez is megvan, akkor már "csak" tenni kell.
Tenni, tenni, tenni fáradhatatlanul és a haza fényre derül.

Kérdéseiddel azt feltételezed, hogy valamiféle bal-jobb ellentét lehet a probléma, pedig nem. Van ám itt közép is! Melyik a legelutasítottabb párt? Hát nem a "szélsőségesek", hanem ... Na vajon miért?

"4) Miért rossz az egypárti kormány? Miért nem lehet az, hogy ha nincs abszolút többség, akkor akárki alakíthat kormányt, hisz teljesen mindegy ki szerzi meg a többséget koalícióval?"

Nem rossz az csak általában nincs annyi aktív, ráérő, hozzáértő ember egyetlen pártban amennyi az egész kormány, hadsereg hatékony működtetéséhez kell. Az azért elég érdekes, hogy a Feherlofia Koppany kormány összes minisztere a Lisztes kormánynak is tagja lett volna.

A játékban amúgy elnöki köztársaság van. Az elnök hatásköre, hogy kit vesz be a kormányába és felelőssége is. A kongresszusnak ehhez nem sok köze. A kormány az elnöknek felelős és nem a kongresszusnak. Így kormányváltás is az elnökválasztáskor van és nem a parlamenti választáskor. Szóval nem kell parlamenti többség a kormányzáshoz. Ha jól dolgozik az elnök nem lesz leváltva, ha rosszul, akkor meg le lesz. Tudod az van, hogy az elnököt a nép választja meg, leváltani viszont csak a kongresszus tudja. Ha ezt nyomós ok nélkül teszi, akkor annak az a látszatja, hogy nem tiszteli a kongresszus a népakaratot.

5) Van-e alkotmány? Amennyiben lenne, abban le lehetne fektetni hosszútávú célokat, alapelveket, amiket nem ír fölül a gyakori kormányváltás.

Nincs. Ha elnök leszel egy hónapod van alkotni. De nem tiszta lappal indulsz, hanem örökséggel, és te is hagysz valamit utódodra, remélhetőleg valami jobbat.

Az a nagy akadálya annak, hogy a játékosok mindenféle szép és jót találjanak ki, hogy nincs hatalmuk azt betartatni a játékban. Nincs bíróság, nincs rendőrség. A játék szűkös keretei adottak, amin a játékosok nem tudnak változtatni. Figyelmen kívül hagyni őket pedig hiba.

Ha pedig figyelembe vesszük őket, akkor nagyon vérszegény betartható és számonkérhető alkotmányt lehet csak érdemes megalkotni.

Üdvözlettel:
Tisztelettel:
Akitlosz url=http://www.erepublik.com/en/party/corvin-nemzeti-radikalis-part-1842/1]CNRP[/url alelnök, képviselő