[Elnöki közlemény] Vajdaság / Vojvodina

Day 580, 14:25 • Published in Hungary Hungary • by Shaok

Először is szeretnék elnézést kérni, amiért ennyi idővel a csata vége után írok Az igazság az, hogy utána elmentem ebédelni, megittam egy sört - na jó, talán kettőt is -, s megnéztem valami felszínesen üdítő vígjátékot. Egy kicsit kiengedtem, ajánlom nektek is, mert megérdemli mindenki, az eTörténelem egyik talán legnagyobb - ha nem is méretében, de jelentőségében - csatáján vagyunk túl. Gyűjtsetek most erőt kicsit, élvezzétek ki a győzelem édes ízét, hogy holnap újult erővel szállhassunk harcba.

Szeretnék köszönetet mondani, mind eMagyarország, mind a magam nevében. Köszönöm Indonézia, Olaszország, Portugália, köszönöm Lazokraták, köszönöm HUN Elit, reguláris és szabad csapatok, és köszönöm azoknak akik utolsó forintjukból is még fegyvert vagy giftet vettek a közös siker érdekében.

És most jön el a második elnézés kérés ideje. Azért kérném, mert kétségek közt lettetek hagyva, s ezt teljesen át is tudom érezni. De nem volt választásunk, az elgondolás nagy része az altatásra alapult. Nem csak mikor előálltunk az ötlettel, de jóval utána is, sokan minimum kétkedve néztek ránk. A cél, mit kitűztünk lehetetlennek tűnt, ám elindultunk az úton. Volt egy akarat és volt egy közösség mely véghez tudta vinni, erre nagyon büszke vagyok.

A csataindítás időpontja több szempontot mérlegelve került kiválasztásra. Bár talán nem tűnhet megfontoltnak, de elmondanám a mellette szóló történéseket: exAtlantis Wargame indulása, RW Romániában aznap, szerverleállás órákra, mely megrövidíti a csatát, és a sokkhatás. Mert erre senki sem számított. Talán ti sem. Nem tehettük meg, hogy öles betűkkel kiírjuk, hogy este valami nagyon fontos dolog lesz, s ne harcolj addig, csak finoman utalhattunk rá, hogy lesz újabb harclehetőség. Ugyanúgy a mai Hadügyi Közlönyben megjelentek sem íródhattak meg a valóságnak megfelelően. Bár ekkor már le volt beszélve szinte mindenkivel a tankolás, a közös ütés sok órás egyeztetés után, de a közlönybe ezt végképp nem írhattuk le, s tudtuk, hogy szükség lehet minden ütésre. Ezért írtuk amit, főleg, mert mások is olvassák, s szerettünk volna tovább altatni őket, elhitetni velük, hogy teljesen bizonyosak vagyunk abban, ezt a csatát nem nyerhetjük meg. Valahogy az (e)élet morbid iróniája, hogy talán pont az a rengeteg cikk és komment erősítette ezt meg, melyek ugyan jól nem estek, de örültem létrejöttüknek, mert a célt szolgálták, nem is tudva erről.

Sikerült. Ennyi talán a lényeg, ez mindannyiunk sikere. Beszéltünk többször az elmúlt napokban a spanyolokkal, amerikaiakkal, próbáltunk hatni rájuk. Nem tudom mennyire játszott ez közre, sikerült-e egyáltalán bármit is elérni ezen a téren, az okokat ne is itt keressük, hanem magunkban. Ez a csata a hit és az akarat harca volt. Sokan elbizakodottak voltak, előre kipipálva az ütközetet, lazára véve, majd rá se nézve többet, s volt a mi oldalunk. Ugyan a legtöbben pont az ellenkezőjét hitték, de valahol legbelül élt egy kis reménysugár, hogy mi van, ha...? S ez a hit a győzelemben, ez az akarat gyúlt lángra akkor, mikor egyszer csak a fal elindult lefelé, s emberek tömege lepte el a harcteret, mindenki elhitte, mindenki tudta, itt nyerni fogunk, kész, utolsó vérig harcolunk érte.

Én azt mondom továbbra is higgyünk. Mert megcsináltuk a lehetetlent

Shaok
eMagyarország elnöke


I won't make a long article in english but I would like to say thanks.

Thank you Indonesia, Italy, Portugal, Lazocrats and thanks for every soldier from all over the eWorld who came today to Hungary to give hope for a country teared apart by many mishappenings.

And you my Serbian friends were just awesome. You more than deserved this victory. Remember: you will never walk alone.

It was not a war Hungary against Croatia and all their allies. It was a war of will, unity and trust. Many nations united and trusted each other with the will to reach a common goal: to help one of us. That's the main reason I can call this a really _epic_ battle.

Shaok
President of eHungary